Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)

2008-10-19 / 36. szám

* SZEKSZÁRDI VASÁRNAP KULTÚRA 2008. október Baka, az idő előtt járó költő Szekszárd szülötte hatvanéves lenne, szimpóziummal emlékeztek munkásságára Október 10-én, pénteken emlék­nappal adózott Baka István élete és munkássága előtt a megyei könyvtár és a költő egykori alma matere, a Garay gimnázium. A rendezvények során szimpóziu­mon, fényképvetítéssel egybekö­tött verses előadáson és vers­mondó versenyen idézhette fel Bakát a nagy számban megjelent közönség. Kosztolányi Péter A Baka István irodalmi hatása életmű­ve tükrében címmel megrendezett szimpóziumon - a Garay János Gim­názium dísztermében - Szörényi Lász­ló, az MTA Irodalomtudományi Intéze­tének igazgatója, Szőke Katalin kandi­dátus, a Szegedi Tudományegyetem Szláv Intézetének docense, M. Nagy Miklós, az Európa Könyvkiadó főszer­kesztője, Ágoston Zoltán, a Jelenkor folyóirat főszerkesztője, Nagy Gábor köitő, író, kritikus és Nagy Márta iro­dalomtörténész méltatta a költő mun­kásságát Gacsályi József költő, könyv­táros elnöklete mellett. A közönséget és a Baka család tagja­it Csillagné Szántó Polixéna, a közgyű­lés Művelődési és Oktatási Bizottságá­nak elnöke, Huszárik Imre, a gimnázi­um igazgatóhelyettese, az Illyés Gyula Megyei Könyvtár részéről pedig Liebhauser János igazgató és Németh Judit, az emléknap fő szervezője kö­szöntötte. Kis Pál István saját versét felolvasva tette fel a Bakának címzett kérdést: „Mi itt vagyunk, de hol vagy te?”. Az alaphangulatot a Garay vers­mondó körének A tükör széttört cí­mű, szépen szerkesztett előadása adta meg, melyet Báló Marianna rendezett, és Elblinger Ferenc (mindketten az is­kola tanárai) fotói illusztráltak. A méltatások során Nagy Márta Ba­ka istenszemléletéről és világtereiről szólt, végül ugyanazt állapítva meg, amit egy korábbi tanulmányában is le­gokra való érzelmi nyitottság és r lektálásuk a saját versvilágban”. A szekszárdi közönség előtt kev sé ismert dimenzióra, Baka és Pt kapcsolatára irányította a figyelni Ágoston Zoltán, aki kiemelte: a kö mindig vidékiként tudott érvényes ni. Nagy Gábor az életmű korszer lenségét firtatva arra a megállapítás jutott, hogy ennek az aszinkronnak oka abban keresendő, hogy Baka, fc mintha mögötte kullogna, valójáb előtte jár az időnek. A szimpózium lezáró előadásában Szörényi László prózai alkotásokról beszélt humor és közérthető hangvétellel, nem m lőzve ugyanakkor a lényegre törő l vetkeztetéseket. Maga Baka István Hurok-szonett ben ezt írja: „Voltam s leszek, de ne tudom mi módon”. A mostani, kitűr en lebonyolított emléknap és a hoz hasonló rendezvények, természei sen egyéni érdeklődéssel kísér megalapozzák a költő életútján; megismerését - csakis ekként jut! tunk el a jövőbeli Baka-képig. Baka István munkásságának méltatói a szimpóziumon szögez: „Emberi életre alkalmatlan te­rek ezek, amik az isteni teremtés csődjét jelenítik meg.” A versfordítá­sokat vette górcső alá M. Nagy Miklós, aki a fordítón keresztül íródó írást vé­ve alapul kijelentette, hogy fordítani gyakorlatilag muszáj, sőt: minden kommunikáció fordítás. Szintén a for­dítói életrajz felől közelített Bakához Szőke Katalin, aláhúzva azt, amit má­sutt is megállapít: költészetének lé­nyeges jellemvonása „az idegen vilá­Egek tükrei - Kárpát-medencei vers- és prózamondó verseny Délután bonyolították le az „Én itt va­gyok - Üzenet Új-Huligániábór című Kárpát-medencei Baka István vers-, énekelt vers és prózamondó verseny dunántúli elődöntőjét. A vetélkedést megelőzően Elekes Eduárdné, az lly- lyés Gyula Megyei Könyvtár nyugal­mazott igazgatója köszöntötte a résztvevőket. A verseny változó színvonaton zajlott, csekély számú versmondóval, visz- szafogott érdeklődés mellett. Az elő­adott versek mindezek ellenére sem voltak (Bakával szólva) „kiürült egek tükrei csak”. A költő nehezen értel­mezhető és szavalható költeményei közül nem egy gondolatvilágában és szellemi terében is életre kelt a vetél­kedő diákok szavalataiban. A zsűri (mely­nek tagjai Frank Ildikó, a Német Színház igazga­tója, Kis Pál Ist­ván költő, tanár, Orbán György tanár, előadó- művész és Németh Judit könyvtáros, versmondó voltak, elnöke pedig Me­rő Béla színházi rendező) a produkci­ók elhangzását követően felhívta a fi­gyelmet a hangok helyes kiejtésének fontosságára, és személyre szabott tanácsokkal látta el a versenyzőket. Merő Béla alapvető kérdésnek nevez­te, hogy az elő­adó tisztázza ma gában az íráshoz való viszonyát: azt, hogy ki ő és mit akar. A verseny else helyezettje Fábi­án Péter, a má­sodik Pulcz Vivi­en (mindketten Garay János Gimná­zium; felkészítő: Báló Marianna), míg a harmadik Fritz Gergely (I. Béla Gim­názium; Kovács Anita) lett. A szegedi döntőbe jutott még Hosnyánszki Bence és Szénási Anita, a felnőtt ka­tegóriában pedig Haraszti Ágnes, a Kaposvári Egyetem hallgatója. Őszi turnén a DBU: Márai-előadás egy tanórában Immár negyedik alkalommal in­dult őszi turnéra a Magyarországi Német Színház társulata. Október 6-10. között Hódmezővá­sárhely, Békéscsaba, Mezőberény, Nagykálló, Kecskemét és Baja, ezen a héten pedig Budapest, Dunakeszi, Szé­kesfehérvár, Mór, Pápa és Pécs egy-egy német nemzetségi, vagy kéttannyelvű középiskolájában láthatták a Márai ha­gyatéka című egytanórás színielőadást a 9-12. osztályosok. A kávéházi keretbe foglalt előadást Márai Sándor (1900-1989) prózai sző vegeiből és verseiből Szalay Sándor színművész, a Németországban is elis­mert író nagy rajongója állította ösz- sze, és rendezte. Márai minden írói korszakából és életszakaszából el­hangzott egy-egy mű Pitz Melinda, il­letve Szalay Sándor előadásában, az összekötő szövegek pedig Márai élet­útján vezették végig a diákokat. Bár a Kassán született író számos művét le­fordították németre, sőt Németorszá­gi tartózkodása idején ő maga is írt német nyelven, versei a mai napig csak az anyanyelvén olvashatók. így mindenképpen kétnyelvűvé vált az előadás, ami segített a középiskolások figyelmének fenntartásában is. A diákok minden előadást nagy ér­deklődéssel fogadtak, tanáraik is lelke­sek voltak, mivel Márai, népszerűsége ellenére, nem szerepel a tananyag­ban. Ez volt az egyik oka annak, hogy az ő bemutatását választotta a színház az idei őszi turné témájául, másrészt indokolttá tette ezt az is, hogy 2009- ben lesz Márai halálának 20. évfordu­lója - tájékoztatott Frank Ildikó, a DBU igazgatója. Az őszi turnék célja, hogy egy tanórába, azaz 4045 perct sűrítve bemutassanak egy-egy éppé aktuális, vagy más szempontból jelei tős alkotót azoknak a diákoknak, aki ritkán, vagy egyáltalán nem jutnak i színházukba. Az előadás aztán a me; hívásra bárhol, bármikor játszhat turnéelőadások listájára kerül. 200 őszén Schiller-jelenetekből készült v; logatást vitt turnéra a Magyarország Német Színház, a következő évbe egy Brecht-összeállítást, majd Han Sachs: Borjútojás című darabját. K.1

Next

/
Thumbnails
Contents