Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-09-14 / 31. szám
6 , SZEKSZÁRDI YAS4RNAP HÉTRŐL HETRE 2008. szeptembei Lángra lobbantható parázs Színvonalas programok a szekszárdi szabadegyetem őstörténeti hétvégéjén A Parázsló „Múltunkból a jövőnkért” Közhasznú Alapítvány az elmúlt hétvégén rendezte meg első alkalommal a neves előadókat Szekszárdra csábító „Parázsló Szabadegyetemet". Gyimóthy Levente Pénteken dr. Pábs Miklós köszöntötte a Vármegyeháza dísztermében megjelenteket. A megyei közgyűlés alelnöke ünnepi beszédében a világ identitászavaráról beszélt. Horváth István polgár- mester szerint fontos nemzetünk történelmében visszanyúlni az ősidőkig, és hogy minden nép legyen büszke nemzettudatára. Európaiaknak, de ugyanakkor magyaroknak kell maradnunk, mert nemzetünk csak akkor képes virulni, jövőt építeni, ha tisztában van igazi múltjával - szögezte le a megyeházán Szekszárd első embere. A mongol, a kazah és az ujgur küldöttségeket már dr. Kiszely István antropológus üdvözölte, aki a Parrag- házaspár által életre hívott „Parázsló Szabadegyetem” színvonalas hétvégi rendezvényeit a lángra lobbantható parázshoz hasonlította, mely még tartogathat meglepetéseket a magyar történetírás megváltoztathatóságában mindenki számára. „Ne hazudjunk tovább történelmünkben!” - szólt bevezetőjében éles hangon a hallgatókhoz Kiszely doktor, majd rámutatott: a magyar törtéParragné Simon Veronika nelem nem darázsfészekként működik, s ha föntről nem kezdték el történelmünk korrigálását, akkor lentről kell azt elindítani. Bizonyítékaink vannak arról, hogy Japán már 3000 évvel ezelőtt szomszédunk volt, s a Góbi sivatag környéke, valamint Északnyugat-Kína az egyik bölcsőnk. A poszt-sumerok Mezopotámiában (a mai Irak területén) pedig egyazon törzsszövetségbe tartoztak velünk - mondta a kutató. Már Világosító Szent Gergely leírta a kereszténység hajnalán a magyarok ruházatát, fegyverzetét, táncdalaikat, meséiket, írásukat. Figyelmeztető, hogy a törökök már kiadták a közelmúltban a velük rokonságban lévő népek történeti kötetét, s abban mi is helyet kaptunk. A sárga-ujgurok egy szövetségbe tartoztak velünk Kína északi részén, melynek már közel 4500-5800 éves a kultúrája. Iránból, a régi Perzsia területéről érkeztek szarmata, jász rokonaink, s a magyarok egy része, onnan, ahonnan írásunk is származik - tette hozzá dr. Kiszely István. Történetírásunk állítólagos hamisítása 1821-ben, Bécs irányítása alatt kezdődött el, amikor is a Habsburgéra úgy határozott: a magyarok történelmét jóval árnyaltabb, elferdített színben kell prezentálni, hogy kevésbé lehessen az elnyomás alatt nemzeti dolgokra hivatkozni. Trefort Ágoston kultuszminiszterünk 1877-ben a finnugor elmélet mellett tett hitet - hivatkozva annak „előnyösebb” voltára az akkori Európa keretei között. Mongóliában a mai napig rokonainknak tekintenek minket - vázolta Kiszely -, rengeteg szokás és viselet különösen hasonló a magyarokéhoz. A kazahokkal számtalan szó, tradíció szintén hasonló, s ahogy fogalmazott: „Kazahsztánban” még magyar nevű törzs is létezik. A mongol, ujgur és kazah követek külön-külön szót kértek, s elmondták: nyugati rokonaikként tekintenek ránk. A megnyitót kiállítási képek, leti ismeretterjesztő füzetek me; kintése és a kárpátaljai Credo együ zenés műsora követte, majd ebéd ta a látogatókat a Főispán étteremfc A Béla király téren díszes és kői jurtákat állítottak fel a rendezők, tán a belvárosi templom lépcsőjén épített színpadon a magyarságtud szabadegyetem szabadtéri műs kezdődött. Elsőként a rendezv« egyik házigazdája, Parragné Sin Veronika kért szót, majd Patrub; Miklós, a Magyarok Világszövei gének elnöke beszélt az összegyűl hez. „Európa közepén, de szívünk! Ázsia zsongásával kell tovább élnü: - mondta. A nemrég megrendel VII. kongresszuson „Fordulat” cími 300 előadót láttak vendégül a világ lönböző részéről A hun leszármaz népek 4-500 milliónyian vannal éppen ezért céljuk egy Tudomán Ákadémia szervezése, mely egy H Unió szervezését feltételezné. A rendezvény másnap a sporté nők mögötti területen látványos mutatókkal (íjász, lovas íjász) folyt; dott. A csarnokban este Kormor koncert szórakoztatta az érdeklő két, a gyermekeket egész hétvéj hun-játszóház várta a Garay téri k; likus iskolában. A Béla király tél hun-magyar ételek-itatok vártáik a h gatókat, vasárnap pedig - a sok hír vés történész-előadó után - Va Miklós adott koncertet. Dr. Kiszely: Jó volt, és jó lesz magyarnak lenni” A Parázsló Szabadegyetem rendezvénysorozat nyitó előadásán prof. dr. Kiszely István biológus, történész, antropológus szólt „Magyar és rokon népek őstörténete a genetikai vizsgálatok tükrében” címmel a magyarok eredetéről. Kosztolányi Péter Elvették a múltunkat - szögezte le Kiszely István professzor, egyetemi tanár, a Körösi Csorna Magyar Egyetem rektora bevezető előadásában. Mi azonban - fűzte tovább a gondolatot - „a saját országunkban magyarként szeretnénk élm, lakni jól érezni magunkat, és megtartani azt a csodát, amelyet elhoztunk sok ezer kilométerről” A vaskor közepén ugyanis a Kárpát-medencében megjelentek a szkíták: egy, az irániperzsa magasföldről érkezett, poszt-sumer nép. Később a rómaiak hívták be ide a hunokat, 895-ben Árpád félmillió magyart vezetett jelenlegi hazánkba, utóbb pedig hozzájuk költöztek be a besenyők, a jászok, kis- és nagykunok. Ők azok, akiket magyaroknak hívhatunk - hangsúlyozta Kiszely. A népfogatom, mindaz, ami egy népet meghatároz (nyelve, élettani tulajdonságai szellemi és tárgyi kultúrája, mese-, hitvilága, nép-, zene-, táncművészete, ételkultúrája), kódolt. Mindezt nem lehet tőlünk elvenni - húzta alá az előadó. Ugyanez igaz Kiszely szerint a hazánkra is, aminek nem kritériuma, hogy kicsi vagy nagy, hogy szegény vagy gazdag. Az egyetlen ismérve, hogy a miénk. „Népünk egyetlen ellenségét sem tudta legyőzni de mindet túlélte! Hol van a besenyő, hol a tatár, hol a török, hol a nagy Szovjetunió? És hol lesz az Európai Unió, amikor mi még itt leszünk, tizenötmillió- nyian?” - tette fel a kutató a szerinte a választ is magában foglaló kérdést. Végül a professzor kitért arra az „egymillió-négyszázezer emberen végzett genetikai vizsgálatra”, melynek eredményei három mondatban foglalhatók össze: „A magyarságnak genetikailag semmi köze a finnugoProf. dr. Kiszely István előadása nyitotta a szabadegyetemet rokhoz, legközelebbi rokonaink I ső-Ázsiában élő török népek; 20 ban (ekkor fejeződött be a vizsgálai magyarság genetikailag magyaral mint a tizedik században voll tel dominánsabban örökítettünk az rópai lakosságnál.” - emelte ki a vetkeztetések közül Kiszely. „Ez a t gyár csoda, amelynek okán egy ge tikus, egy antropológus csak optin ta lehet” - vélekedett. A mai közéletre és a szabadeg temre visszatérve kijelentette, he „nincs jobboldal és nincs balok csak egy nemzeti oldal van, meg < másik, amelyik keletre vagy nyuga akarja kiárulni az országot”. Az t adók nevében hitet tett amelk hogy „van mondanivalónk, mert dóm, hogy jó vök, és jó lesz magy nak lenni.” (A magyarok eredetéről és dr. szety István munkásságáról bővebb a http://istvandr.kiszely.hu hon pon, valamint „A magyarok ered és ősi kultúrája” és „A magyar e bér" című könyvben olvashatnak.
