Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-06-29 / 25. szám
(í yasArSap hétbői. hétbe 2008. JÚNIUS 29. Babits Mihály unokaöccse kisgyermekként látta a híres rokont Tollal a kézben. Babits István a Garay János Gimnáziumban, az SS éves érettségi találkozón „A család történetéről már nem engem kérdeznek, hanem nekem kell kérdeznem” Verset csak egyszer írt gimnáziumi évei alatt, de amikor a kisebbfajta szenzáció reményében erről esik szó, csak lemondóan legyint. „Nem is érdemes beszélni róla” - mondja. Tény, hogy nem örökölte jeles felmenőjétől az irodalmi vénát, ehelyett a reáltudományok érdekelték. így is lehetett volna tanár, mint nagyhírű rokona, aki egy ideig oktatott is. Bár nem irodalmat, hanem matematikát taníthatott volna a diákoknak.- Babits István vagyok - mutatkozott be egy középtermetű, szemüveges, rekedtes hangú idős úr a szekszárdi Garay János Gimnázium örökdiákjainak találkozóján. A vezetéknév hallatán még azok is joggal élhetnek a gyanúperrel, akik csekély érdeklődést mutatnak az irodalom iránt. Akik pedig a csekélynél valamivel többet, azok számára szinte biztos, hogy a klasszikus író, költő egyik leszármazottja érkezett érettségije után ötvenöt évvel az egykori alma mater falai közé.- Ez így igaz - erősítette meg a fővárosban élő Babits István. - Édesapám, aki hozzám hasonlóan az István keresztnevet viselte, Babits Mihály öccse volt, és bár Pécsett született, Szekszárdon érettségizett és a jogi végzettség megszerzése után itt lett egy ideig árvaszéki ülnök. Jómagam már Szekszárdon láttam meg a napvilágot, amiképp nagybátyám. Rövid kitérőként hadd mondjam el, hogy Babits Mihály abba a pécsi - ma Nagy Lajos nevét viselő - gimnáziumba járt, melynek főlépcsőházi falán napjainkban három emléktábla található. Az egyik természetesen Babits Mihályé, a másik Vas Gerebené, a harmadik pedig Garay Jánosé. Mindhárman Tolna megyeiek voltak. Babits Mihály 1883-ban született, Babits István édesapja pedig 1895-ben. Kettejük között tehát tizenkét év volt a korkülönbség. Azután később nemcsak az időbeli, hanem a térbeli távolság is meghatározónak bizonyult. A báty Budapesten, illetve Esztergomban élt; az öcs pedig Szekszárdon, így csak ritkán találkoztak.- A családi kapcsolatok akkor erősödtek fel valamelyest, amikor néhai Tibor bátyám a fővárosba került egy bentlakásos gimnáziumba. Ekkoriban Misi bácsi (azaz Babits Mihály - a szerzőj hétvégenként elvitte magához. Nagybátyám egyszer írt nekünk egy levelezőlapot, melyben a hogy- létem felől érdeklődött: gyermekkori csípőficamom miatt időnként felvittek a szüleim a fővárosba, és ekkor találkoztam Babits Mihállyal. Én erre persze nem emlékszem, hiszen alig néhány éves voltam. Csak a családi elbeszélésekből tudom ezt a történetet. Meglepőnek tűnhet, de a negyvenes-ötvenes évek Szekszárdján nem jelentett nagy különlegességet Babits vezetéknévvel gyerekesked- ni. Ne feledjük, az író-költő még alig tíz esztendeje - 1941-ben - hunyt el, kultusza korántsem volt olyan jelentős, mint pár évtizeddel később. Ezzel együtt a gimnáziumi diákok - emlékezett vissza a több mint fél évszázaddal ezelőtti időszakra Török Mária, az egyik osztálytárs - nagyjából tisztában voltak azzal, hogy egy nem akármilyen név viselője koptatja velük együtt a padokat. Babits István az elemi iskolát a Bezerédj utcai iskolában kezdte, az apácáknál. A 2-4. osztályt viszont Tamásiban végezte el, anyai nagyanyja lakhelyén. Később visszakerült Szekszárdra, a Garay János Gimnáziumba. Különös időszakként élnek ezek az esztendők az emlékeiben, hiszen szülei ekkor már válófélben voltak.- Érettségi után a szegedi egyetemre mentem matematika-fizika szakra, azután majdnem matematika tanár lettem. Végül is a műszaki tervezés mellett kötöttem ki, amit nem bánok, hiszen ezzel a rekedtté váló hanggal nem maradhattam volna a katedrán. Huszonöt éve hasonló baj történt a gégémmel, mint ami nagybátyámat sújtotta. Ebben hasonlítunk... Apám Budapesten hunyt el, elég sok családi vonatkozású iratot őrzött meg. A hagyatékot az irodalomtudósoknak adtam: az Eötvös Loránd T\idományegye- temen a mai napig működik az a kutatócsoport, melynek tagjai tőlem is kaptak anyagokat. Azokból már sokat feldolgoztak. Ezért is állhatott elő az a helyzet, hogy a család történetéről már nem engem kérdeznek, hanem nekem kell kérdeznem hozzáértő irodalomtörténészeket. A Babits-jogdíj tulajdonosa 2011 végéig mindenesetre én vagyok, miután Amerikába emigrált bátyám már elhunyt, fiai pedig a javamra lemondtak jogaikról. Csak viszonyításképpen említem, hogy egykoron Jókai Mór-jogdíj tulajdonosai gyárakat építettek a hozzájuk befolyt összegekből: napjainkban a mi esetünkben összehason- líthatatlanabbul szerényebbek a bevételek. Babits-rokonság a tengerentúlon Babits Tibor, Babits István bátyja 1956 után az Egyesült Államokba távozott. Ott három fia született, feltételezhető tehát, hogy Babits Mihály legközelebbi, oldalági rokonsága megmarad a tengerentúlon. Korántsem ez a helyzet Magyarországon. Babits Istvánnak két gyermeke van, egy lánya és egy fia. Utóbbi 38 éves, de még nem házasodott meg, utódai sincsenek. A lánygyermek házasságban él, ám az ő két gyermeke már nem a Babits nevet viseli. -diTörvényesség, ügyvitel, gazdálkodás A fenti mottó jegyében tartották az Ifjúsági Unió Szekszárd Civil SzámAdó Szolgálata és Civil Vezető Klubja szervezésében az elmúlt időszak, a civilügyintéző képzés záró konferenciáját június 20-án, melynek a Mészáros Borház és Pince adott otthont. Mint azt Győrfi Gyula, a Civil SzámAdó irányítója lapunknak elmondta, a 2005-ös évben egy, a civil szektorban végzett kutatás kimutatta: a törvényességi minimumnak való megfelelés mindösz- sze ötven százalék. Ez egyértelmű jelzés arra, itt bizony képzésre van szükség! Az egész régiónkat lefedő, mintegy 120 főnek hasznosítható, friss ismeretet nyújtó hatszor négynapos tréningre az elmúlt hetekben került sor. Érdemes megemlíteni, a régiós civil szervezetek ügyintézői, akik egyesületektől, alapítványoktól vehettek részt a tanfolyamon, nem alkalmazottak, hanem jobbára önkéntesek voltak. A cél, hogy az ügyintézők alapvető gyakorlati tudást szerezzenek a következő területeken: ügyvitel, pénzügy, számvitel, jog. Az oktatói csapat továbbá minden résztvevő szervezetnek többórás személyes konzultációs lehetőséget biztosított, hogy egyénre szabott tanácsokkal gazdagodva távozhassanak, s otthon mielőbb „testre szabhassák” az elsajátítottakat. Ízelítőül íme néhány sokakat érintő téma a teljesség igénye nélkül: egyesülési jog a gyakorlatban - alapítás és demokratikus játékszabályok, Szervezeti és Működési Szabályzat, non-profit szervezetek gazdálkodásának szabályai, naplófőkönyv és analitikus nyilvántartások vezetése, adókapcsolatok bonyolítása - adójogszabályok alkalmazása, költségvetés készítése, aktualizálása, likviditási vészhelyzetek megakadályozásának technikája, forrásbevonás lehetőségei, foglalkoztatás ügyviteli feladatai... Mivel a programsorozat megvalósulását a Nemzeti Civil Alapprogram Civil Szolgáltató Fejlesztő és Információs Kollégiuma, valamint az Ifjúsági Unió Szekszárd Civilvezetők Klubja támogatta, így a részvétel és a kapcsolódó ellátások, mint tananyag, hallgatói kézikönyv, étkezés ingyenes volt. A képzés értéke egyébként közel hetvenezer forint. Az általános sikerre, s a visszajelzett igényekre tekintettel a jövőbeni célok között szerepel az adományszervezés technikáit feldolgozó tréning, szó esik majd a tréner- képzésről, hallássérült alapképzés indítása is szerepel a listán jeltolmácsolással, ám legalább ennyire lényeges a szervezetek minőség- biztosítással kapcsolatos ismereteit szélesíteni, s persze szép elképzelés, hogy a tanfolyamsorozat túllépjen a Dél-Dunántúli Régió határain. A programon részt vettek elmondása szerint végre útjára indult egy folyamat, ami hiányt pótol térségünkben, s noha még igen friss az újonnan megszerzett tudás, idő kell annak rendszerezéshez, máris több pontot látni, ahol érdemes, szükséges és előre vivő beépíteni szervezetük vezetésébe az itt elhangzottakat. P.