Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-03-07 (03-09) / 9. szám
, szekszAüdi VASÁRNAP HÉTRŐL HETRE 2008. MÁRCIUS 7. POKORNI ZOLTÁN: A tandíj sokaknak állít sorompót SZDSZ: nem, nem, nem a népszavazáson Béki Gabriella szerint a legfontosabb a szemléletváltás A Fidesz MPSZ alelnöke, Pokorni Zoltán szekszárdi sajtótájékoztatóján a március 9-i népszavazás tétjét elemezte, különös tekintettel szakterületére, a felsőoktatási tandíjra. A politikus ezzel kapcsolatban a legnagyobb veszélyt abban látja, hogy a tanulás révén fölemelkedni akaró családokat elrettenti a tandíj ténye.- Nem tudjuk pontosan, hogy a havi tízezer forintos tandíj kiket sújt, azaz kik azok, akik képtelenek azt megfizetni. De az tény, hogy sok ilyen fizetésképtelen család van. Azt viszont tudjuk, hogy igen jelentős mértékben csökkenti a felsőoktatásba való jelentkezési hajlandóságot a tandíj - szögezte le, majd néhány számmal támasztotta alá mondandóját, megjegyezve, hogy ezek nem, vagy csak kis részben magyarázhatóak meg a demográfiai helyzettel. 2002-ben a jelentkezők száma 16S ezer volt, ez 2006-ra lecsökkent 133 ezerre. Tavaly, amikor a törvénybe foglalták a tandíjat, akkor a jelentkezők száma 25 ezerrel zuhant le, vagyis mindössze 108 ezren próbálkoztak továbbtanulni. „A korábbi években ilyen jelentős csökkenés nem volt.” Idén már nyilvánosságra kellett volna hozni a jelentkezési adatokat, hiszen eddig minden esztendőben február 25-26-án már tudni lehetett e számot, tette hozzá.- A minisztérium a mai napig (március 1. a szerk.) nem hozta nyilvánosságra a számokat, mert állítólag nagyon bonyolult összeszámolni a lapokat. Gyanítom, hogy a közzétételre 9-ig nem is kerül sor. Megkérdeztem régi kollégáimat, csak úgy ránézésre vajon hány jelentkező lehet? Válaszuk szerint nem lesz sokkal több 80 ezernél. Tegyük egymás mellé a 165 és a 80 ezret! Nagyon nagy gond, hogy sok diák meg sem mer próbálkozni a jelentkezéssel - fűzte hozzá megfigyelését Pokorni Zoltán, majd azt is, hogy a tandíj igazi bűne: sorompót állít a tanulás révén felemelkedni akaró családok elé.- Azok a magyarázatok, hogy a szegényeknek majd nem kell tandíjat fizetniük, nem megnyugtatóak. Úgy vélem, hogy itt az asztalnál ülők közül senki nem nézte meg, ki a szegény a törvények szerint. Az, akit halmozottan hátrányos helyzetűnek definiálunk. Erre az értelmező rendelkezések szerint két eset lehetséges. Egyik esetben az mentesül a tandíjfizetés alól, akit tankötelezettsége idején - tehát hétéves korában - lakóhelye szerint illetékes jegyző védelembe vett például bántalmazás, vagy veszélyeztetés miatt. A másik eset: ha a szülők egyike sem rendelkezett a gyermek tankötelessé válásakor nyolc osztályt befejezett végzettséggel. Kimondhatjuk, hogy ez igen-igen szűk rétegre vonatkozik. Másképpen: nem igen lesz olyan diák, akinek alanyi jogon nem kell fizetnie tandíjat. A négyszázezer egyetemistából statisztikailag meg- mutathatatlan ez az arány. Pokorni Zoltán szerint a népszavazás hatással lesz a politikai kultúrára, ami jelenleg bőven hagy kívánnivalót maga után. Reméli, hogy 9-e után a politikusok tudomásul veszik, hogy hazudni nem lehet és nem is érdemes, s hogy az említett időpontot követően normális keretek között folyik majd a politizálás. Közölte, hogy az emberek nagy részének elege van a hazugságokból és a propagandiszti- kus kultúrából. V.H.M. Február 29-én 16 órai kezdettel Béki Gabriella tanár, szociológus, országgyűlési képviselő, az SZDSZ ügyvivő testületének, továbbá az ifjúsági, szociális és családügyi, valamint az egészség- ügyi bizottság tagja tartott sajtó- tájékoztatót Szekszárdon, a Belvárosi Kávéházban, a három nemet népszerűsítendő. Béki Gabriella leszögezte, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége arra buzdítja a népszavazáson részt vevőket, hogy mindhárom kérdésre nemmel szavazzanak. A párt hivatalos kommunikációja szerint a referendum a szocializmusról szól. Szerintük fordulatra van szükség, illetőleg arra, hogy az egykori illúziók után végre a valóságot lássuk. Mindezek okán tehát az SZDSZ három „nem” választ tart helyesnek a népszavazás kérdéseire. Mint Béki elmondta, a vizitdíj esetében egy év tapasztalata azt mutatja, hogy a megnövekedett adminisztrációs teher mégis megoldható volt a szak- és háziorvosok Folytatás az 5. oldalról. matosan”. Az anyagiakkal kapcsolatban azonban leszögezte, hogy a megyei önkormányzat átlátva tarthatatlan helyzetüket, évi másfél millió forint támogatást biztosít számukra. Dr. Braun Mártonnal, Szekszárd és környéke országgyűlési képviselőjével a romák sajtótájékoztatóját követő napon beszélgettünk. Emlékeztetett arra, hogy a Fidesz-korszámára, a pénz pedig ott marad, ahol megjelenik; vagyis az orvosoknál, a szakrendeléseknél. Ez bebizonyosodott, hangsúlyozta az ügyvivő. Elmondta továbbá, hogy 20-25%-os növekedés valósult meg a vizitdíj következtében. Szerinte elegendő és alapos indok volt a bevezetésre az, hogy szemléletváltozásra van szükség, amely módosulás azt mondatja az emberekkel: magam is felelős vagyok a saját egészségügyi állapotomért... A kórházi napidíj esetében, mutatott rá Béki Gabriella, hasonló a helyzet a fentiekben elmondottakhoz. A napidíjból befolyó bevételt gyakran az étkezés javítására fordítják, talán szerencsésebb is volna ennek alapján elnevezni ezt az ösz- szeget, vélekedett a szakpolitikus. Rátérve a harmadik témára: a tandíj kérdéskörére, Béki leszögezte, hogy e téren nem rendelkezik szakmai tapasztalatokkal, ugyanakkor állást foglalt amellett, hogy a szegényeket nem lehetetleníti el a (hivatalosan nem ezt a nevet viselő) tandíj bevezetése: ez már a 80- as évek elején is hasonlóképpen volt - a tandíjmentesség árát az a 90% fizette meg, amely nem vett részt abban az oktatásban, hangoztatta véleményét az ügyvivő. Utalt arra is, hogy a hozzájárulást fizetni nem tudók, illetőleg a kiválóan tanulók rendelkezésére áll az ösztöndíj és a diákhitel is, valamint aláhúzta: munka mellett is tanulhat az, aki akar. Éreztetni kell, nyomatékosította Béki, hogy a diplomának értéke van, továbbá ára is - így intenzív versenyszemlélet alakul ki, tolmácsolta az SZDSZ álláspontját az ügyvivő. KoP mány hozta azt a romákat támogató és gyermekeik jövőjét megalapozó döntést, miszerint a szociális támogatást a gyermekek rendszeres iskolába járásához kötötte. Mint fogalmazott a képviselő, a szülők gyakorlatilag rá voltak kényszerítve, hogy gyerekeiket iskolába járassák. Ezzel együtt perspektívát nyújtottak a roma diákoknak. Sajnálattal jegyezte meg, hogy az őket követő kormány ezt a rendelkezést visszavonta. V.H.M. A romák tárgyalnának a gárdával
