Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)

2008-03-07 (03-09) / 9. szám

w w ZZ ■Stfkö'Aptm 2008. MÁRCIUS 7. HÉTRŐL HETRE tasArnap ff „A sikeres népszavazás a kormányt kötelezi...” Szekszárdim járt Tarlós István „Manapság szponzoroknak kell támogatniuk a rendezvényeket. Nekünk is van szponzorunk: ma­ga az Egészségügyi Minisztéri­um!” - nyitotta meg viccesen dr. Braun Márton országgyűlési képviselő február 29-én este, a Művészetek Há­zában a párt népszava­zási rendezvényét. A rendezvény elején dr. Hoffmann Rózsa emlé­keztetett, 2006. október 23-án kezdeményezték a népszavazást a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tan­díj eltörlésének ügyében, így lassan másfél éve küzdenek azért, hogy az emberek végre a szavazó­urna előtt dönthessenek az őket és családjukat érintő kérdésekben. Tarlós István felszólalásában ki­emelte: 1998-ban az Orbán-kor- mány eltörölte azt a tandíjat, mely- nek.jelenleg az 50-szeresét szedné be az MSZP-SZDSZ a néptől! Mind 2002-ben, mind pedig a 2006-os választások idején a kormány Ígé­reteiben garantálta, hogy nem lesz gáz- és gyógyszeráremelés, sőt tandíj sem. Tarlós István úgy gon­dolja, ma ott tartunk, hogy ebben az országban a hazug nem hazug, a tolvaj nem tolvaj, s a Gyurcsány- kormány mindent relativizál, a va­lóságot teljesen átírva, meghami­sítva. Adók tekintetében rámuta­tott: míg a környező országokban 10% körül fizetnek, addig nálunk ennek háromszorosával terhelik az embereket! Ilyen adórendszer mellett vezették be plusz költség­ként a vizit-, tan- és kórházi napi­díjat! - hangsúlyozta. A tandíjjal kapcsolatban a népszavazás veze­tője rámutatott: Franciaországban egy havi minimálbérből hat havi tandíj kifizethető, nálunk pedig csak az alap- és mesterképzésért 100 és ISO ezer fo­rintot szed ki a kormány az embe­rek zsebéből, mi­közben az egyete­mektől óriási ösz- szegeket von el. Emellett az intéz­ményeket abba az értelmetlen rend­szerű bolognai ok­tatási folyamatba kényszerítik bele, mely projektből a névadó város már réges-rég ki­szállt. A vizitdíjról szólva Tarlós István megjegyezte, döbbenetes volt Hor­váth Agnes miniszter kijelentése, miszerint az emberek csupán hob­biból járnak orvoshoz. Ahelyett, hogy a kórházi ellátást javították volna, az SZDSZ-es vezetésű egészségügy hatalmas összegekért széfeket vásárolt, melyekbe legfel­jebb fogsorokat lehet tárolni - je­gyezte meg. Kérdésünkre Tarlós elmondta, a kormányt a sikeres és eredményes népszavazás kötelezi, hogy eltöröl­je a vizitdíjat, a tandíjat és a kórhá­zi napidijat. Más lehetősége nincs, mivel ügydöntő hépszavazásról van szó. Ezért is kell elmenni igen­nel szavazni március 9-én, hogy véget vessünk a kormány népelle­nes politikájának - mondta Tarlós István. Gyimóthy Levente HORVÁTH ÁGNES: Ez a legdrágább közvélemény-kutatás ■■- Az egészségügyi reformra igent, míg a népszavazás három kérdésére nagyon határozottan ne­met mond az SZDSZ és az egész­ségügyi tárca is, az „agymosási kampánnyal” egye­temben - szögezte le szekszárdi sajtótájé­koztatója bevezetése­képp Horváth Ágnes egészségügyi minisz­ter. Kifejtette: vélemé­nye szerint Magyaror­szágon szükség van a vizitdíjra és a kórházi napidíjra, s arról kell szólnia az egészség­ügynek, hogy a beteg az ellátórendszer kö­zéppontjában legyen. Azaz a kifizetett háromszáz forin­tokért a betegeknek jogukban áll elvárni a minőséget. Közölte a szaktárca vezetője azt is, hogy a szóban forgó háromszáz forintok az utolsó fillérig a házior­vosokhoz, a szakrendelőkbe, illet­ve kórházakba kerülnek, ami szá­mukra a többletbevételt jelenti. A háziorvosi körzet bevételének 25 százaléka a vizitdíjból származik. „Vajon ön elvenné a háziorvosok bevételének egynegyedét, s veszé­lyeztetné-e háziorvosa működését? Vagy hálapénzt fizetne illegálisan, szociálisan teljesen érzéketlenül, vagy a vizit- és a napidíjat, mellette a biztonságot választja?” - tette fel a kérdést Horváth Ágnes, kiemel­ve, hogy a népszavazás ezekről a kérdésekről is szól. A legdrágább közvélemény-kuta­tásnak minősítve a népszavazást, megjegyezte a tárca vezetője, hogy fizetni senki nem szeret, de amennyiben megértjük az egész­ségügyi reform célját, akkor más­ként viszonyulunk a kérdésekhez. Hozzáfűzte, egyre többen értik meg a reform azon céljait, hogy ember- központú legyen az egészségügy, s hogy a betegért küzdjön, ne pedig fordítva. A vizitdíj ezer fo­rintra való felemelé­séről naponta hallani a kampányban. Meg­kérdeztük a miniszter asszonytól, hogy meddig maradhatnak meg a háromszáz fo­rintos „tarifák”? Azzal válaszolok, amit Gyurcsány Ferenc mondott el. Azt gondolom, ha a miniszterelnök szavát erősíti meg az egészségügyi miniszter, az talán megnyugtató választ jelent. Tehát: sem 2008- ban, sem 2009-ben, sem pedig 2010-ben nem tervezzük a vizitdíj megemelését. Hogy mi lesz 2057- ben, azt nem tudom megmon­dani... De most semmiféle díjeme­lésről nincs szó. Ez egyébként a legaljasabb hazugságkampány, ami csak történhetett. Egyszerűen csak rémhírterjesztésnek tudom minő­síteni az emelésről szóló jóslatokat, ami az ellenzék részéről elképesz­tő, ahogyan a telefonos közvéle­mény-kutatásuk is. Bár az nem de­rül ki, hogy az utóbbinak ki a ké­szítője, de őszintén remélem, hogy az illető arra is veszi a bátorságot, hogy kiáll a sajtó elé, s közli, ő a tettes. V.H.M. A romák tárgyalnának a gárdával Kolompár Orbán buzdító szavait felháborítónak tartják Pontot szeretnének tenni a roma polgárok és a Magyar Gárda között városunkban kialakult konfliktus­helyzetre, jelentette ki a szekszárdi sajtótájékoztatón Sárközi János Jó­zsef, a nemzeti és etnikai kisebbséi területi koordinátor. Közölte azt is, hogy a gárdának nincs joga bele­avatkozni a romák ügyeibe, hiszen nincs rá jogosítványa. Azt is megje­gyezte a koordinátor - utalva a gár­da korábbi tájékoztatóján elhang­zottakra - hogy sem Sárközi Ká- rolynak, sem pedig a gárdának nincs oka bocsánatot kérni a másik féltől. Kiemelte a gárda honlapján szereplő és a cigányságra sértő ki­jelentéseket, s leszögezte, hogy in­tegrálódtak, akinek lehetősége van, az dolgozik, gyermekeiket tisztes­ségesen nevelik, tehát ők is ugyan­olyan állampolgárok, mint bárki ebben az országban. Sárközi János József a sajtótájé­koztatón közölte, hogy meginvitál­ja a Magyar Gárda megyei szerve­zetének vezetőit egy kerekasztal- beszélgetésre, amelyen tisztázhat­nák az ügyet. „Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat vezetője mondjon le!” - hangzott Sárközi felszólítása, amihez indokként hozzáfűzte, hogy például a Fadd- Domboriban tartott továbbképzé­sükön Kolompár arra buzdította a romákat, hogy vagy ne vegyenek részt a népszavazáson, illetve nem­mel szavazzanak. „Ezzel a cigány­ság ellen fordult.” Kifejtette: a ci­gány lakosságot - anyagiak hiányá­ban - sújtja a legkeményebben a vi­zitdíj és a kórházi ágydíj. A tandíj pedig azt jelenti számukra, hogy általa alig lesz olyan roma fiatal, aki részt vehet a felsőoktatásban, ugyanis a megállapított összeget nem tudják fizetni családjaik, akik­nek „hatvan százaléka szociális tá­mogatásból és a családi pótlékból tengődik”. Kalányos János, a Tolna Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke mindenben csatlakozott Sárközi János József által elmon­dottakhoz, s igencsak aggasztónak tartja a romák és a gárda között ki­alakult helyzetet. Bár megjegyezte, hogy a „gárda-ügy" már a bíróság előtt van, s reméli, hogy számukra pozitív döntés születik. Ezután ar­ról szólt, hogy a területi cigány ön- kormányzatok működésére a kor­mány nevetséges összeget rendelt, ráadásul a pénz egyik részét kapják csak meg, a másikra a feladatok szerint pályázniuk kell. Vagyis: a központi költségvetésből kapott évi nyolcszázezer forint annyira kevés, hogy a roma vezetők tiszteletdíjat sem kapnak belőle. Kijelentette: „ne csak a választá­sok és a népszavazások idején fog­lalkozzanak velünk, hanem folya­Folytatás a 6. oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents