Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-03-02 / 8. szám
~’ÚlfX~ jL szekszárdi jmAasArnap MOZAIK 2008. MÁRCIUS 2. Tengertánc - Etűdök Kodály-kórusokra Folytatás a 8. oldalról. vezénylés közben, s ez nem csak a próbán, hanem az előadáson is így volt, folyamatosan a táncosokat, a tempójukat, a mozgásukat figyelte, s így irányította a kórust.- Hasonló produkció részt vett még a programban?- Igen. Volt néhány úgynevezett tematikus koreográfia, mint a miénk, de a legtöbb autentikus volt, vagyis olyan, amely kizárólag a folklórra épít, népi elemekkel, népi ruhákkal, dalokkal.- Ha jól tudom, a Tengertánc mégis egyedi volt több tekintetben is...- Valóban. Foltin Jolán Kossuth- díjas koreográfus úgy két évvel ezelőtt fogott ehhez a munkához, hogy a (tavalyi) Kodály évre elkészüljön a táncmű. Az egyedisége abban áll, hogy a klasszikus előadásmód (vagyis a kórushangzás) és az egykori népi éneklési mód keveredik benne rendkívül finoman, jó arányban.- Ez tényleg nagyon ritka...- Kontrasztot ad a két megszólalás, de találkozásuk szép, teljesen szokatlan harmóniát kelt, mind az előadókban, mind pedig a közönségben.- Mit gondol, lesz még alkalom közös előadásokat létrehozni?- Mindnyájan úgy érezzük, hogy ez a munka valaminek a kezdetét jelenti. A közönség szeretete és, talán nem túlzás azt mondani, rajongása, s tapasztalataink is arra biztatnak bennünket, hogy folytassuk ezt a fajta együttműködést. Hiszen, ha belegondolunk, két olyan dolog találkozott itt, mely egymás nélkül nem is élhet, melynek közös a gyökere. Szerves egységet kell, hogy alkosson: az ének és a tánc. Most megvalósult, dolgozunk rajta, hogy ez minél többször, újra létrejöhessen. Lakatos Orsolya Magyarnóta-kedvelők tisztújító közgyűlése Egyszer egy kellemes társaságban, két nóta között valaki határozottan és komolyan közölte: „Aki a magyar nótát szereti, rossz ember nem lehet.” Mindenki elégedetten mosolygott, de máris következett az újabb nóta... Ez jutott eszembe a minap, amikor február 25-én a Magyar nóta kedvelők baráti köre évadzáró tisztújító közgyűlését tartotta a Babits Mihály művelődési házban. Az eseményen jelen volt Csillagné Szántó Polixéna, a közgyűlés Művelődési Bizottságának elnöke is. Maller Bélának, a baráti kör eddigi elnökének megnyitója után Csepregi Antalné, a baráti kör titkára számolt be az elmúlt évben végzett munkáról. Elmondta, hogy 2006. december 4-én alakult meg a nótakedvelök köre tíz fővel. Jelenleg már 32 taggal működnek. Hozzátette, hogy tavaly november 16- án igen színvonalas műsort adtak. A titkár hangsúlyozta, hogy a baráti kör célja ápolni a sokak által szeretett magyar nóta hagyományait, s soraikba invitálják mindazokat, akik szintén kedvelik e műfajt. A baráti kör lehetőséget biztosít a közös éneklésre, a zsűri által kiválasztott személyek részére pedig rendezvényeken való fellépéseket szervez. A művelődés bizottság elnöke felszólalásában kiemelte: örömére szolgál, hogy megismerhette a baráti kör célkitűzéseit, s megjegyezte, támogatásra méltónak ítéli a társaság szeretett hobbiját. Kérte, hogy a fiatalokat is vonják be a közösségbe. Maller Béla több irányú elfoglaltságára tekintettel a továbbiakban nem vállalta az elnöki tisztet, amit ezentúl Baksai Ferenc lát el. Elnök- helyettesnek Péter Bencze Istvánt, titkárnak Csepregi Antalnét, elnökségi tagoknak pedig Élesné Vági Mártát és Mailemé Virányi Piroskát választotta a baráti kör. - h Öt kutyától akart megszabadulni, hármat sikerült megölnie az állatkínzónak A; íl At r Szombaton délben egy rémült telefonáló értesítette a Tolna Megyei .\llat- és Természetvédő Alapítvány munkatársait arról, hogy kutyasétáltatás közben Szekszárdon, a Csap utca és a Kerámia utca között húzódó patakban, illetve közvetlen mellette kiskutyákat talált élve és halva. Az alapítvány munkatársai a helyszínre siettek, ahol összesen 5 kiskutyát találtak, hármat vízbe fulladva és kettőt közvetlen a patak mellett. Az elkövető valószínűleg a patakba dobta a kiskutyákat, melyek közül kettő a patak medrében volt, három, pedig a patak szélén. Az alapítvány munkatársai először az élő kiskutyákkal fordultak orvoshoz. A mintegy háromhetes még anyjától el nem válaszható élő kiskutyákat felmelegítették, a kicsik infúziót majd kutyatápszert kaptak. Ebben a korban meglehetősen kicsi az esély a kölykök tápszerrel való felnevelésére, de ennek ellenére az alapítvány egyik fiatal önkéntese a családjával azon fáradozik, hogy megmentse a halálra szánt kutyakölyköket. A Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány feljelentést tett a rendőrségen állatkínzás vétsége miatt. A hétvégén négy állatkínzással kapcsolatos bűncselekményt is elkövettek a térségünkben. A négy halálra szánt kutya közül 1 egészségesen, kettő pedig csonttörésekkel élte túl az állatkínzást. Két napig volt kikötve harminc centiméteres lánccal egy fához a Csörge-tónál egy rottweiler kutya. A kutya mozogni sem tudott a rövid lánc miatt, vizet, ételt nem hagytak neki. Horgászok értesítése alapján került a kutya az állatmenhelyre. A Csörge-tó körüli fás, bokros területen rendszeresen hagynak el vagy ölnek meg kutyákat és macskákat. A horgászok már számos alkalommal mentették meg fához kötött kutyák életét azzal, hogy értesítették az állatmenhelyet vagy a gyepmestert. Bátaszéken láncra verve szenvedett víz és étel nélkül egy kutya, míg el nem pusztult. A Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány kérésére a bátaszéki rendőrök állatorvossal együtt a helyszínre mentek. Az állatorvos megállapította, hogy a kutya szomjazás és éhezés miatt pusztult el. Az elpusztult állat tulajdonosa nem ismeretlen a rendőrök számára, vele szemben állatkínzás vétsége miatt büntető eljárás indul. Két esetben dobtak ki állatot forgalmas út mellett. A két kutya rossz állapotban különböző csonttörésekkel került a szekszárdi állatmenhelyre. 2004 évi X. törvény szerint az állat elhagyása is bűncselekmény. Állatkínzás 266/B. § (1) Aki a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A 2004. évi X. törvény szerint az elkövetőt akár letöltendő börtön- büntetésre is ítélhetnék, ettől azonban nem kell tartania, mert a magyar bíróságok nem szabnak ki elrettentő büntetéseket az állatkínzókra. Fiáth Szilvia elnök Tel: 06-20-9810-558 Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány Fotó: Jendrolovits Zsolt
