Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-03-02 / 8. szám
2008. MÁRCIUS 2. ANNO EGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP 118. Első helyi újságunk indulása A Tolna megyei Levéltár Alispáni Irataiban található az a levél, amely a helybeli időszaki sajtó történetének legrégibb nyomát mutatja. Jelentőségénél fogva méltó arra, hogy teljes terjedelmében betűhíven idézzük. (Kívül:) „Nagyságos Dőry Dénes Tolna V(ár)megye Alispánjához Szegzárdon Eszterbáner Mihály szegzárdi lakos a törvény értelmében bejelenti, hogy Szegzárdon „Tolna megyei Közlöny" czim alatt felelőssége mellett heti lapot ad ki." (Belül:) „Nagyságos Alispán Úr! Folyó évi Martius hó 5& Szegzárdon a szegzárdi „Haladó Kör" tulajdonsága mellett Tolna megyei Közlöny (!) czim alatt egy társadalmi, tanügyi ’s közgazdasági heti lapot adok ki, mely Ujfalusy Lajos nyomdájában Szegzárdon 172. sz.(ám) a.(latt) nyomatik, melyet az 1848 XVIII t. ez. 30 § 1. pontja értelmében azon tiszteletteljes kérésem kapcsán jelentek be, hogy Nagyságod erről a N(agy)méltóságú Belügyminisztériumot értesíteni méltóztassék. Szekszárdon Mart.(ius) hó 4én 873 Eszterbauer Mihály felelős szerkesztő lakik Szegzárdon 23 sz. a. ” Vajon kik és milyen céllal indították az első újságot? A hírlap nevében a Tolna megyei (a két első szó külön írva) szerepel kétszer is a felelős szerkesztő kézírásával, a megjelenéskor azonban - talán éppen a nyomda önkényéből - egybeírt formában látott napvilágot, s így is maradt a lap 1919-es fennállásáig. A Közlöny megjelölés szokványos, a szenzáció rossz ízét szándékosan kerülni akarja. Némi hivatalosságot is sugároz, amelyben az az ambíció rejlik, hogy a megyei apparátus félhivatalos vagy éppen hivatalos közleményeit is olvasói elé kívánja tárni (a megyegyűlésekről való tudósítással, egyes rendelkezések magyarázatával, közlésével, a megye hivatalos hirdetéseivel stb.), akárcsak névrokona, a Budapesti Közlöny s megannyi vidéki társa. Az újság tulajdonosa nem személy, de nem is párt, hanem viszonylag szű- kebb körű társadalmi csoportosulás, a Szekszárdi Haladókor. Bodnár István 1916-os viszsza visszaemlékezése szerint Boda Vilmos „több társával együtt a hetvenes évek elején megalakítja a Haladókört”. Valójában ez a szervezet már 1866. január 30-án létrejött, és megalkotta alapszabályait. Az akkori nevén „Szegzárdi kör cimü társas egylet alapszabályainak felterjesztése a Belügyminiszterhez”, hamarosan meg is valósult. A változtatás nélkül jóváhagyott alapszabályokat a Belügyminisztérium Szlávy József államtitkár személyében - röpke két és fél év múlva (!) - 1868. augusztus 30- án írta alá. Az elképzeléseket az alapszabály 1. §-a így rögzíti: „A Szegzárdi Kör célja, hogy tagjai egy közös gyülhelyen a barátságos közlekedésnek, kedvderitő társalgásnak, jobb ízlésű időtöltésnek, és átalján műveltebb mulattatásnak kelleme- it hírlapok, folyóiratok és könyvek olvasásával, teke- és társasági kártya játékokkal kényelmesen élvezhessék”. Tagjai legalább három évre kötelesek belépni, évenként 8 osztrák értékű forint tagdíjat (a vidékiek, vagyis nem szekszárdiak félannyit) fizetnek. A 8. § szerint „A választmány... az irodalmi termékeket a közgyűlés által adott irány szerint beszerzi...”. „A könyvtárnok az egyleti hírlapokra, folyóiratokra, s könyvtárra ügyel, és erről rendes lajstromot vezet”. Mindez azonban nem előlegezné meg, hogy az egylet újságot jelentessen meg. Az indokokat nem is itt kell keresnünk, hanem egyrészt abban, ami az alapszabályokból következik, de kimaradt, másrészt a tagok személyében. Mert igaz ugyan, hogy a paragrafusok közé nem került be, de a kérvényen az szerepel: „a szellemi műveltség emelésére, és társas élet nemesb élveinek előmozdítására egyletet alakítani óhajtván” született a felterjesztés. Nyilvánvaló, mivel az 1867 előtti helyzet bizonytalanná tette volna ezzel a megfogalmazással a jóváhagyást, a céloknak ez a tágabb értelmezése csak hallgatólagos volt. Aligha vette volna jó néven az esetleg Bach-korszakból helyén maradt tisztviselő, ha a magyar kultúrát ilyen egyletekkel terjesztették volna - ráadásul az ő jóváhagyásával. A kiegyezés után változtak az idők, 1873-ra, mikor az újságot (már a nevét is „Haladó- köf’-re módosító egylet) megindítja, nemcsak „a közműveltség és pol- gárisodás (!) terjesztésével", hanem - az eredetiben ritka szedéssel kiemelve - „a magyar nemzetiségi jogeszme szemmel tartása mellett" kíván működni. Ha el is fogadjuk, hogy az újságSzegzárd 1873. márczius 1. Bár különbözők a tényezők, melyek az emberiséget hajdan és most, az egyéni szabadság részbeni feláldozásával, a társulati eszmével. megbaráfkoztatták, még is egy, a kölcsönös védelem szülte biztonság utáni óhaj, évszázadok óta ugyanaz volt. Hajdan az elemi és nem elemi csapások, melyek azonban többnyire az anyaggal foglalkoztak, egyesítették az emberéket, — jelenleg, az eszmék harcza folytán, az egyesülés legtöbbnyire erkölcsi téren raozög. •riHajdau az enyim és tied kérdése volt az irányadó,— ma egy gondolat n‘ küzdelmek egész sorát, idézi elő. Hajdan a kezdetlegesség, az emberiség gyermekkora szülte kicsinyes érdekek uralkodtak a kedélyeken, ma a haladó kor szabadelvű eszméi érvényesítéséért ezrek és ezrek áldozzák fel egyéni jólétüket, társadalmi állásukat, sőt magát az . életet. A viszonyok ily lényeges átalakulása folytán caodál- hafcó-e,. ha a mozgalom, melyet az eszmék harcza idézett elő, elhatott különböző rétegekbe, életre hivta a nyugvó erőket s megszülte a törekvést, eszméiket egyesülés foly- ■tán, mely gyöngébbeknél, ha czéljaikat elérni akarják, elcngedhetlen feltétel — érvényesíteni. Hazánk társadalmi helyzetét elfogulatlan vizsgálat alá véve, kénytelenek vagyunk azon nézetünknek adni kifejezést, hogy az ilynemű egyesülés elengedhetetlen élet- feltétel. Nálunk nincs egy tömör, bizonyos nagyobb eszme által egyesített, társadalmi téren működésre alakult osztály. A létező társadalmi osztályok nem felelnek meg egyéneik meggyőződésének, s az elnevezés körül is tökéletes fogalomzavar uralkodik. Aristoeratának neveznek mindenkit, ki előkelő névvel, bárói, grófi vagy más hasonló czimmel bír, — a demo- crata elnevezéssel pedig kivétel nélkül az alsóbb osztályokat tisztelik meg. Nézetünk szerint pedig az aristocraticus és demőcra- ticus hajlam ép úgy feltalálható a dccsi telkes gazda sá- rozott házában, mint az uradalmak környezto grófi lakban. Szóval ez elnevezésekkel egész társadalmi osztályokat jeleznek, holott mindkettő véleményünk szerint egyéni: mi osztály és rangkülönbség nélkül aristoc- ratának tartunk mindenkit, ki vagyon, név, születés vagy állás folytán, bizonyos társadalmi fölény és előjog gyakorlására hiszi- rnagát kép esi tettnek, — a. democratia alatt pedig értjük azon meggyŐződóst: mely — ismételjük— a vagyon, név, szüiétés és állás folytán előjogot gyakorolni nem óhajt, hanem a társadalmi téren csupán a tehetség és ér- •dem f elsőbbség ét ismeri el. ... vezércikke... 1. szám. Szegzárd, szerda márczius 5-én. Első évfolyam. 1873. TOLNÁIMÉI KÖZLÖNY. . TÁRSADALMI TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Előfizetési díj« Égé** évre . ......................4 frt. Fé lévre .....................................2 frt. Me gjeleli minden ííerd.lrj* Egy«» példány ára lOkr. Liiplulajdonv* C* kiadó : a Szegzárdi Haladókör. Kiiidóbivmal: ftengsánton Sröolicnyi-uter 172. «rám. .Szerkesztői iroda: Fajé» )iá*. Hirdetési díj« [ái omlmsáboz pc tit *or 10 kr. Bélyegdlj minden iktatáskor 30 kr Az első lapszám fejléce... , szekszárdi vasArnapí/]/ ... és az újság lelke, Boda Vilmos - a 25 éves évfordulón gal egyedüli célja volt a Haladókörnek a magyar kultúra terjesztése és a jogeszme ápolása, tagjainak egyéb elképzelései is lehettek. Fiatalok voltak, teret, befolyást és né- háriyan hatalmat szerettek volna kapni. Ehhez az újság cseppet sem könnyű lehetőség, s mondhatjuk, amit elértek, azért igazán sokat szolgáltak. Dr. Töttős Gábor ÓDON IDŐBEN Március 3-án 140 éve, 1868-ban született Kramolin Gyula orvos, drámaíró. 110 éve, 1898- ban Kovách Aladár Szekszár- dot ábrázoló 1838-as céhlevelet adott a múzeumnak. Március 4-én 100 éve, 1908-ban kezdték első artézi kutunk fúrását a Fazekas (ma: Luther) téren. Március 5-én 135 éve, 1873-ban indult első s leghosszabb életű újságunk, a Tolnamegyei Közlöny. 140 éve, 1868-ban elhunyt a Babits-versben szereplő Kelemen József nagyprépost, irodalmi mecénás. Március 6-án 110 éve, 1898-ban a Tolnamegyei Közlöny 25. évfordulóján írta a főszerkesztő: „életünk java részét ezen a pályán töltöttük el, mégis vajmi keserves az a gondolat is, hogy a tollat letegyük”. Március 7-én 100 éve, 1908-ban a városi végrehajtó foglalásra jegyezte elő az adóhivatal és a posta bútorait, mert betegjárulékkal tartoztak. Március 8-án 105 éve, 1903-ban Gyönkröl Szekszárdra terveztek vasutat. Március 9-én 160 éve, 1848-ban Garay János az Ellenzéki Körben szavalta Komoly szó a vihar előtt című versét.
