Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-11-25 / 39. szám
2007. NOVEMBER 25. 30 éves jubileum vasArnap § Harminc esztendővel ezelőtt és harminc év múlva Beszélgetés Fusz Györggyel, a főiskolai kar főigazgatójával- A kezdetek kezdetén a Kaposvári Tanítóképző Főiskola kihelyezett tagozataként működtünk mindössze 13 oktatóval. Ebben az épületben - ami eredetileg gyakorlóiskolának épült - tanultak a főiskolások és a gyakorlósok, mert szerencsénkre elődeink jól döntöttek, miszerint Szekszárdnak mindenképpen kellett egy felsőoktatási intézmény, amit az elmúlt évtizedek be is bizonyítottak. Az első időszakban tanítókat képeztünk, majd nyolc év múlva beindult az akkor még kétéves óvodapedagógus képzés.- Mikor kezdtek a szociális munkások?- Az indulás után 12 évvel, 1989- ben itt alapíttatott Magyarországon elsőként a szociálismunkás-kép- zés, ami fiúiskolánk életében nagy lépést jelentett, de nem csupán a diákság létszáma tekintetében, hanem önállósodásunkban is. Hiszen elszakadva Kaposvártól, független főiskolaként működtünk.- Majd a Pécsi Tudományegyetemhez integrálódott az intézmény. Melyek a függetlenség előnyei, illetve vannak-e hátrányai?- Egészen más szituációt jelentett Kaposvárhoz tartozni, mint Pécshez. Ugyanis Kaposváron és Szekszárdon abszolút azonos szakok működtek. Megjegyzem, a szóban forgó két főiskolán és a közeli Baján két megegyező - tanító és óvodapedagógus - képzés folyik ma is. Bár ez eleinte, a felfutó időszakban nem jelentett gondot, ám mára feszítővé vált a helyzet, hiszen jelentősen megcsappant a pedagógusképzés iránti érdeklődés.- Az indulást követő években milyen népszerűséget tudhatott magáénak a szekszárdi főiskola?- Képzésünk iránt akkor igen nagy volt az érdeklődés, mivel a pedagógusképzés jelentette az általános értelmiségi képzést, amit most már - nyugodtan mondhatom - átvett a kommunikáció és médiatudomány. Sőt hozzáteszem, az első esztendőkben jelentős létszám- növelő tényező volt, hogy a képesítés nélküli tanítóknak, óvodapedagógusoknak meg kellett szerezniük a főiskolai végzettséget.- Kanyarodjunk vissza Pécshez, azaz az integrálódáshoz.- Ez 2000-ben történt, bár megőrizhettük volna önállóságunkat, de ettől mindenki óvott bennünket, sőt a józan ész is az integráció mellett „voksolt”. A tárgyalásokat követően Pécs mellett döntöttünk, bár kicsit tartottunk a hatalmas létszámú egyetemtől. Hiszen a jelenlegi 35 ezer hallgató töredékét, mindössze 2200 diákot oktatunk mi. Viszont még így sem mi vagyunk a legkisebb kar.- Vajon a hatvan kilométernyi távolság nyújt-e valamennyi függetlenséget, vagy „védettséget”?- Ezt nyugodtan kimondhatjuk, hozzátéve, hogy ez nem rossz nekünk. Viszont a tekintetben hátrányos, hogy nehezen tudunk szakjainkra Pécsről mobilizálni tanárokat. Összességében Péccsel sokkal többet nyertünk, mint amennyit negatívumként említhetnénk.- Miként prognosztizálja fejlődésük lehetőségét?- Már nyertünk új szakokat: mint a gazdálkodás, azaz ma már turizmus-vendéglátás, illetve a kommunikáció-médiatudomány, sőt nálunk a magyar is új. A következő időszakban mindenképpen ki kell használnunk az egyetemi óriási tudásanyagot és az itteni minősített oktatói gárdát. Egyetemen belül is példa lehet, hogy 2008-ban sikerül elindítanunk a környezetkultúra szakot, amelyet két pécsi - a művészeti és a műszaki - kar és gazdaként mi hoztunk össze. Ilyen másutt nincs az egyetemen. Az irány mindenképpen az olyan specializálódás, ami nem sérti egymás érdekterületeit.- Erősíteni szeretnék a már most is népszerű turizmus-vendéglátás szakot...- Nálunk ez az egyik olyan szak, ami a jövőt jelenti, s erre alapozzuk a következő időszak fejlesztési projektjeit. A közelben épül meg a négy csillagos, 34 szobás tanszálló, ami hallgatóink gyakorlati lehetősége mellett hiánypótló szerepet is betölt a városban. Remélem, hogy ez az 1,2 milliárd forintos beruházás 2009 végére - ppp konstrukcióban - elkészül:- Van már érdeklődés a magánszférából?- Igen, hazai és külföldi egyaránt... A másik nagyon fontos, tervezett beruházásunkként - amely megmozgatná Szekszárd kulturális és tudományos életét - az E épületünkből összefogva a megyével és a várossal, a megyei és a főiskolai könyvtár együtteséből létrehoznánk a „Tudás Házát”. Hogy ez elindulhasson az úgynevezett Agora programban, az a feltétele, hogy itt meg tudjunk építeni egy nagyelőadót, az úgynevezett konferenciaközpontot. Ezt az elképzelést valamennyi politikai párt támogatja.- Főigazgató úr élete nem lehet egyszerű.- Bizony, nem az, de a célok érdekében ennek nincs is jelentősége- Maradjunk a céloknál, mégpedig ami - stílszerűen - az eljövendő 30 évet illeti.- Őszintén hiszem, hogy maradnak és lesznek jól megalapozott szakok, mégpedig olyanok, amelyek az egyetemen, de akár a régión belül is csak nálunk lesznek. Vegyük példának a turizmust teljes skálájával együtt: a jelenleg is működő felsőfokú szakképzéstől be kell indítani az egyetemi szakot, amit a hallgatók majd szintén itt végezhetnek el. Ugyanitt említhetem a pedagógiát is, amire az egyeDr. Kurucz Rózsa, intézetigazgató tartotta az ünnepi konferencia nyitó előadását a 30 éves tanítóképzésről. A múlttal való találkozás, megnyitja az ember számára a jövőt - mondta beszédének bevezetőjében. Harmincéves a felsőfokú pedagógusképzés, középfokú szinten már ’72-től működött városunkban. A harminc év során küzdelem, siker, elismerés, kudarc egyaránt kijutott az intézménynek, a jubileumi ünnepségen azonban temtől már megkaptuk a határozott ígéretet.- Mikorra teszi Szekszárdon az egyetemi képzés kezdetét?- Úgy látom, hogy nagyon is elképzelhető a 2010, legalábbis egy szak tekintetében, ami a pedagógia. Hiszen képtelenség volna, hogy egy nemzedék oktatását végző embereknek ne legyen lehetőségük itt helyben, egyetemi szinten pedagógiát tanulniuk. Ezzel jelentősen nő majd a pedagógusok presztízse.- Másfél éve ön a főigazgató. A diákoktól hallom, hogy igen népszerű, munkatársai pedig úgy fogalmaznak, hogy rengeteget dolgozik, egyszerűen fáradhatatlan.- A feladat inspirálja az embert. Szekszárdiként különösen úgy gondolom, hogy terveinket nem lehet feladni, hiszen nagyon sok emberért - az atomerőmű után a főiskola a megye második legnagyobb „üzeme” - vagyunk felelősek együtt, természetesen beleértve a gyakorlóiskolát is. A gyerekkel együtt 3500-an vagyunk.- Köszönöm a beszélgetést, s őszintén gratulálok a nívós programsorozathoz. V. Horváth M. elsősorban egy sikeres harminc év elevenedjék meg. Ha Tolna megyére gondolunk, akkor ünnepeljük a 200 éves sárszentlőrinci első evangélikus Scola triviálist, ahol két évszázaddal ezelőtt 47 éven át tanítókat is képeztek, 170 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a tolnai óvóképző, ami már nem áll, 80 éves a dombóvári Szent Orsolya rendi katolikus taníFolytatás a 6. oldalon. A kép bal oldalán Gabi Gabriella, aki a főiskola hallgatója volt, jobb oldalon dr. Kurucz Rózsa intézetigazgató, inellette dr. Deli István volt főigazgató Harminc év ötezernél több oklevél
