Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-02-11 / 4. szám

2007. FEBRUÁR 11. FÓKUSZBAN SZEKSZÁRDI ^ VASÁRNAP- A feldolgozó megépítéséhez kö­zel félmilliárd forintra van szükség, az uniós pályázat szükséges, de nem elégséges feltétel... Az Unió per­sze mindig utó finanszírozó. VÁROSI SZEREPVÁLLALÁS IS KELL- Jelenleg két verzió létezik. Az egyik változatban az önkormány­zat komoly támogatásával épülne meg a létesítmény, és mi bérel­nénk. A másik variáció szerint pe­dig mi építenénk meg. Az is elkép­zelhető, hogy a kettőt valamilyen módon lehet kombinálni. Jelenleg a pályázat kiírására várunk, majd annak elkészítése lesz a fő feladat. Az előkészítő munkákat megtet­tük, az engedélyezési tervek előké­születe folyik, úgyszintén a telek megszerzése. Tárgyaltunk a pályá­zatírókkal és a technikai beszállí­tókkal, már árajánlatokkal rendel­kezünk, bízunk benne, hogy janu­ár végére a pályá­zatíráshoz szüksé­ges gazdasági szá­mításaink is meg­lesznek.- A zöldség és gyümölcs szakmá­ban születtek már az elmúlt évtized­ben sikeres új típu­sú szövetkezetek. A legsikeresebb, a mórahalmiak el­nöke önöket is ins­pirálta, amikor tavaly személyesen eljött Szekszárdra, hogy elmondja tapasztalatait, de azért a szőlő, a bor értékesítése más pálya, eléggé telített a piac, ráadásul rendkívül kényes, bizalmi áruról van szó.- Már azt sem lesz könnyű el­dönteni, hogy milyen borokat ké­szítsen a szövetkezet, a mennyiség mellett tudja-e garantálni a minősé­get a változó évjáratok közepette. A borkínálat­ban még nincsenek dön­téseink. A szőlőterüle­tünk mintegy kétszáz hektár, ennek túlnyomó része kékfrankos, de a fajtaöszszetétel elég gaz­dag, közel harminc fajtát termelnek a tagjaink, a vörösfajták mellett a fe­hér borokkal is jelen aka­runk lenni. Biztosan, ha már ott tartunk megfo­gunk jelenni a cuve jelle­gű, illetve bikavér borok­kal, de mindenképpen a kékfran­kossal, merlot-val, a pinot noar-ral szeretnénk ott lenni a piacon a faj­tiszta borok közül.- Ha nyer a pályázat, meglesz a további tőkeemelés, lesz önkor­mányzati anyagi szerepvállalás, még ez idén elkezdődhet a valódi, vele együtt a piaci építkezés?- Nagyon remélem, mert szövet­kezésünk megalakulásának hírére már kerestek bennünket különbö­ző értékesítő cégek, sőt már ajánla­tot is kaptunk arra, hogy az első termésből 2000 hektolitert egy­szerű fejtett borként lédigben föl­vásárolnának elfogadható áron és viszonylag korai fizetési határidő­vel, ami az indulásnál, a tőkesze­génységben segítséget jelentene.- Komolyabb hitelfelvételre is gondoltak, hiszen az üzemvitel, amíg eljut a fogyasztóig a bor egy ilyen volumenű cégnél komoly, sok milliós kiadással jár?- Úgy gondolom, hogy ennek is napirendre kell hamarosan kerül­nie, hiszen egy félmilliárdos beru­házásról van szó, s az elindításá­hoz pénz kell, s ahhoz is, hogy a bevételek megérkezéséig meg tud­juk finanszírozni magunkat, a for­góeszközigény is nagyon komoly összeg, így hitelfelvétel, vagy egy ebben üzletet látó finanszírozó megjelenése nélkül nem tudnánk úgy elindulni, beindulni, ahogy egy új cégnek illik. Ha minden jól megy, a jövő évi termést már fel tudja dolgozni a Szekszárdi Szövet­kezés. Nem ártana az indulásnál egy olyan kitűnő évjárat, mint a 2006-os volt. B. Gy. Megalakult ötven borásszal a „Szekszárdi Szövetkezés” pinceszövetkezet Tízezer hektós feldolgozóra pályáznak Felső kategóriájú standard borokat készítenének nagy mennyiségben Takács István DRÁMAI CSATA UTÁN: ZÁGRÁBBAN IS 5:5 LETT A VÉGE A több nyert játszmával a Szuper Liga elődöntőjében a szekszárdi csapat Az osztrák nagy csapat, a Linz következik Az előzetes várakozásnak megfelelően végsőkig kiélezett, drámai fordulatokkal teli nagy csatát hozott a harmadik számú kontinentális kupában, a közép-kelet-európai Szuper Ligában a Szekszárdi Asztalitenisz Klub és Mladost Zagreb között a negyeddöntő horvátországi visszavágó mérkőzése. Csakúgy, mint Szekszárdon, most is 5-5 lett a végeredmény, csakúgy, mint az első mérkőzésen Sáth Sándor együttesének kellett döntetlenre mentenie a meccset. Hasonlóan a szekszárdi derbihez, most is akadt egy, a mezőny fölé nö­vő három partis húzóember, ezúttal a vendégcsapatból az ellenállhatat­lanul játszó valamennyi ellenfele gyengéjét megtaláló és felettébb lab­dabiztos Molnár Zita személyében, míg három héttel a Mladost kínaija, Tian Juan volt a „császár”. Folytatva a kézenfekvő párhuzamokat: most is akadt egy szekszárdi, akinek nem úgy ment, ahogy szerettük volna, ahogy talán vártuk volna. Li Meng Jiao, a kis kínai, akinek a kvalitásait nem lehet elvitatni, aki eddig nem csak vitte, hanem időnként repítette is a klubot hazai és nemzetközi po­rondon, nos, úgy tűnik, nincs a to­pon, csupán egy meccset tudott hozni: mégpedig a horvátok harma­dik számú játékosa, a nem túl acélos Vugrinec ellen. Apropó harmadik számú játékosok! Nos, a borotvaélen táncoló to­vábbjutást, a csak patikamérlegen kimutatható szekszárdi sikert tulaj­donképpen nekik lehet jórészt kö­szönni, mert... Hiába lett volna Mol­nár Zita legszebb napjaira emlékez­tetőn százszázalékos, a szerződésé­hez hű profi, ha nincs az első mec­csen az epizodista Varga Rita utolsó győzelme a visszavágóra már szere­pet nem kapó Helena Halas ellen, ha nincs Zágrábban Szvitán mérnöki precizitású, Vugrinecet szép lassan, módszeresen kikészítő, nekünk roppant élvezetes védőjátéka, ak­kor... Az utolsó játszmákat, poénokat valahol a kulisszák mögül néző Sáth Sándor a kiesés okozta feltételezett kábulatban maga kér beutalót’vala­melyik zágrábi kórház intenzív osz­tályára, vagy játékosait küldi pszi­chiátria vizsgálatra a prémiumelvo­nás utáni mellékbüntetésként. Szóval kétszer is öt-öt, de futball- nyelven szólva a büntetőrúgások­ban a szekszárdi­ak voltak a job­bak, és ebben a műfajban nem csak egy közép­európai kupaso­rozat negyeddön­tője dőlhet el, ha­nem az asztalite­nisz BEK-je, vagy a Világ Kupája is. Merthogy bejött Sáth mester azon kalkulációja, miszerint, ha Zágráb­ban rezeg a léc, akkor „jól jöhet még nekünk” az a plusz három megnyert játszma, amiben Bakuláéknál job­bak vagyunk. S ez megmaradt, mert amikor összeadtak, kivontak a de­rék bíró urak, akkor 18-18-at muta­tott e tekintetben az „eredményjel­ző”, csak a visszavágó. Fölvetődhet a kérdés, a számokkal játszani sze­retőkben: na és akkor mi van, ha ez is egál. Nos, a legmegátalkodottab- bak azért ezt is prezentálták a kíván­csiskodó zsurnalisztának. Ha poé­nokat kellett volna összevetni, akkor is „nyugi van” szekszárdi szempont­ból. Ebben az esetben ugyanis a pingpongon kívüli világban nehe­zen értelmezhető 684-670-es a kü­lönbség - a Szekszárd javára. Mi azonban maradjunk az újabb 5:5 ok­okozat összefüggéseinél. Molnár vitte a vállán a csapatot - Li Mengnek nem ment a játék Kezdjük a lassan már béklyózó li- dércnyomásos dologgal, már-már szekszárdi átokkal, a párossal - ré­gen ezzel sohasem volt gond a klub háza táján. De mostanság!? Hiába érezte meg a mester, hogy szét kell bontania a Molnár-Li Meng Jiao ket­tőst, mert a kék asztal és vörös, ám csúszó par­kett önmagában nem segít az utóbbi időben többször is vesz­tő pároson. A Molnár-Varga Rita duó, ha le­het még simáb­ban vesztett 3-0-ra, alig több mint tíz perc alatt. De aztán gyorsan meg­nyugtatott bennünket a ZITA, így csupa nagy betűvel, mert félelmete­sen gyorskezű, kortalannak, elnyű- hetetlennek tűnő, fonákon operáló Tian térfelére olyan lágy rafinált lab­dákat küldött, amivel nem nagyon tudott mit kezdeni. Ha mégis felvál­lalta az európai stílusú kontracsatá­kat, mert ezt tette - az ő szempont­jából helytelenül -, abban a magá­nak pozícióelőnyöket kiharcoló el­lenfeléé volt az utolsó szó. Folytatás a 12. oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents