Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-09-16 / 29. szám

2007. SZEPTEMBER 16. HÉTBŐL HETRE YASAfiUpl) A zsűri döntése megegyezett nagyközönség véleményével Tóth Gábor:_,,A kihívás és a feladat egyaránt óriási” Amikor augusztus 24-én kihir­dette a zsűri Szabó Dezső vasúti festményeinek újraalkotására ki­írt pályázat eredményét, bizo­nyos, hogy a szekszárdi Tóth Gá­bor - aki végzős hallgatója a Pé­csi Tudományegyetem Művészeti Kara festőművész szakának - pulzusa a normálisnál jóval sza­porább lett, s nehezen tudott vol­na megszólalni. Ugyanis nyertes­ként a saját nevét hallotta. A fia­tal művész „elismerte” e feltétele­zéseimet, sőt már beszélgetésünk elején kijelentette: „A kihívás és a feladat egyaránt óriási”. Ám mielőtt bemutatnám Tóth Gábort, s felidézném beszélgeté­sünk részleteit, kanyarodjunk visz- sza a „kezdetekre”. Szabó Dezső vasútállomási három nagyméretű - az 1980-as években „eltüntetett” - falfreskójának újrafestése sok vá­roslakóban merült fel, így civilek indítványára útjára indult az ügy, ami mára közüggyé vált. A kezde­ményezés élére állt dr. Gaál Attila, a Wosinsky Mór megyei múzeum igazgatója és Ríihl Gizella, a TolnaArt tulajdonosa. Szerveztek bolhapiacokat, műtárgy-árverése­ket és mindent, amiből forintokat reméltek, e mellett sokan pénzado­mánnyal is hozzájárultak a megva­lósuláshoz. Nyilván azért, mert „a mi lelkűnkhöz Szabó Dezső hajda­ni alkotásai állnak közel”, fogalma­zott a civil kezdeményezés szerve­zője. Rühl Gizella elmondta, eddig 5 millió 800 ezer forint jött össze, ám a gyűjtés változatlanul folyik, vár­ják a pénzadományokat, de szíve­sen fogadják a cégektől - az alkotó­val egyeztetett - szükséges anya­gokkal való támogatást is. Közben az újrafestésre kiírták a pályázatot, aminek az eredményét augusztus 24-én hirdette ki a rangos zsűri: dr. Feledy Balázs művészettörténész, dr. Gaál Attila múzeumigazgató, Molnár M. György festőművész, Lovas Csilla művészettörténész és Vékony Péter galériatulajdonos, műtárgybecsüs. Mint az olvasók is emlékeznek rá, hogy a négy pályázó vázlatké­peit a nagyközönség is vélemé­nyezhette a Garay téri pavilonnál. Összesen 427 szavazat érkezett, amiből 369-et a 2-es számmal jel­zett pályamű kapott. A közönség véleményével megegyezett a zsűri döntése: a 2-essel jelzett vázlat ké­szítője, Tóth Gábor festi újra az al­kotásokat. Az első képnek, a Sárkö­zi vasárnapnak idén december vé­gére kell elkészülnie, a Szekszárdi vásárnak pedig 2008. áprilisban, a nagy képet jövő szeptemberig kell elkészíteni. Remélik, hogy jövő év végére a régi helyükön pompázhat­nak a pannók. Tóth Gábornak már óvodás korá­ban is kedvelt időtöltése volt a raj­zolás. A Garay általános iskolában rajztanára, Jakab Géza támogató ösztönzésére kibontakozott a fiú tehetsége. Ám a gimnáziumi évek alatt e folyamat megszakadt, sze­rencsére nem véglegesen. Érettségi után Kaposváron elvégezte a Zichy Mihály Iparművészeti Szakképző Iskolát, mellette rajzolni és festeni tanult Fusz György, a főiskola fő­igazgatója irányításával. Mint már említettük, ezt követően felvették a Pécsi Tudományegyetemre, s mes­tere a mai napig Lengyel András, Munkácsy-díjas festőművész. Ajánlásával ő maga is támogatta Gábor pályázatát, aminek azért van különös jelentősége, mert - a fiatal művész szerint - fiatal kora miatt szűkös referenciával rendel­kezik. Ám tegyük hozzá, hogy pá­lyázaton nyert már első helyezést, s több csoportos kiállításon is be­mutatták alkotásait.- Stílusom még nem kiforrt, a ha­gyományos, realisztikus festészetet követem stílusban és anyagban egyaránt. Nincsenek bevett sémá­im, s tudok alkalmazkodni a máso­landó képekhez - mondta Gábor, s hozzátette, nem híve a „belema- gyarázós” irányzatoknak.- Amikor először hallottam a vasútra készülő pannó pályázatá­ról, arra gondoltam, ha többen fes­tenék, jó lenne az alkotók közé ke­rülni. Ám amikor a kiírást olvas­tam, komolyan elgondolkodtam: megpróbálom - folytatta. A pályá­zat elkészítése során kidolgozta a kivitelezés technikáját, természete­sen ügyelve arra, hogy az elemek, azaz a jelenetek precízen és úgy kapcsolódjanak egymáshoz, hogy a képek tónusértékben is egyben legyenek. S hogy pontosan értsem például az elemeket, rajzolni kez­dett jegyzetfüzetembe. A három képből álló, összesen 120 négyzet- méternyi megfestendő felületet ké­penként panelekre osztotta. A két kisebb méretűt hat-hat - egyenként 2 méter 30 centi X 2 méter 40 cen­tis - elemként festi meg, a nagy kép pedig tíz elemből áll majd össze. A keretet és a felületet - amire a spe­ciális vásznat kasírozzák fel - a szekszárdi asztalos mester, Nagy János készíti el. A felkészülés során mestere ja­vaslatára Budapesten, a képzőmű­vészeti egyetemen kért és kapott igen hasznos tanácsokat, javaslato­kat. Erre különösen a pannó mére­tei okán volt - és lesz is - szükség.- A kihívás és feladat óriási - szö­gezte le Gábor, s megjegyezte, nagy fába vágta a fejszéjét.- Már a pályázat elkészítése so­rán is láttam a számos rizikófak­tort. De ezek ellenére is tudom, ké­pes leszek megoldani a feladatot... Többen is megjegyezték, hogy csak le kell másolni az eredeti ké­pet. Jórészt igen, de nem egy való­di másolásról van szó, hanem szükség van a kreativitásra is, hi­szen több szín és formai elem is „elveszett”, a freskót teljes mérték­ben nem lehetett rekonstruálni... Mivel nem a helyszínen oldom meg a feladatot, olyan műterem­megoldás szükséges, hogy az ele­mek ki- és beférjenek az ajtókon, hogy a helyiségben - próbaképpen- összeilleszthessem az elemeket és még sok más egyéb. Gábor minden megnyilvánulásá­ból arra következtettem, hogy a szolid, ám határozott, de csöppet sem bőbeszédű fiatalember igen alapos, átgondolt, árad belőle a fel­adat és a művészet iránti alázat, s festőművészi energiái kifogyhatat­lanok. Figyel az anyagokra, melye­ket úgy választ meg, hogy minél jobban kihasználhassa a bennük rejlő lehetőségeket. Az efféle bra­vúrokra a következő egy esztendő során bizony nagy szüksége is lesz. Bár aggódni egy pillanatig sem kell érte, legfeljebb azért, hogy mie­lőbb elkezdhesse a munkát, s hogy álljanak rendelkezésére a megfele­lő feltételek. Arra kértem a nagy jövő előtt ál­ló végzős hallgatót - mert a festő­művész titulust egyelőre elutasítja- „ecsetelje” az eredményhirdetést és az azt követő egy órát.- A múzeum könyvtárában ült össze az öttagú zsűri. Miután dön­töttek, behívtak bennünket. Feledy Balázs értékelte a munkánkat, s ki­fejtette, ki miért nem nyerhetett... Utána beszélgettünk, majd átsiet­tem a közelben lakó mamihoz. (Bogár Istvánná Éva asszonyhoz - a szerk.) Rendesen összeölelkez- tünk, aztán telefonáltunk édes­anyámnak, majd a barátoknak és a szurkolóknak - tömörítette a nagy jelentőségű perceket Gábor, majd rá jellemző módom megjegyezte:- Ha nem én kaptam volna a megbízást, akkor is nyertem volna. Hiszen a felkészülés alatt rengete­get tanultam, sok új ismerősre tet­tem szert, akik valahányan úgy vi­szonyultak hozzám és a feladat­hoz, amire gondolni sem mertem volna, arról nem is szólva, hogy a diplomamunkám is „összejött”. V. Horváth Mária perfekt az ön TUE3ÄSÄNAK szolgálatában ŐSSZEL INDULÓ 1 * Pénzügyi-számviteli ügyintéző * Mérlegképes könyvelő * Tb-ügyintéző * Minőségirányítási belső auditor * Személyügyi ügyintéző a Ingatlanközvetítő 2007-ben is folyamatosan szervezzük a MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐK TOVÁBBKÉPZÉSÉT! mám Jr, , Teljes képzési kínálatunkat tekintse meg a wvrw.perfekt.hu/szekszardoktat0si portálon! perfekt

Next

/
Thumbnails
Contents