Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-06-24 / 23. szám
Meg kell újítani az Illyés-kánont! Irodalmi konferencia-sorozat az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolán SZEKSZÁRDI _ _ — _ _ _ _ tasArwap __________MOZAIK_____ Je lentős „irodalomtudományi piknikének adott színteret előző hétvégén a szekszárdi főiskola. A konferencia téma- és problémaköre sem hétköznapi kérdésekkel foglalkozott: egyrészt, miként lehetne megújítani, megreformálni a magyar szerelmi líra látszólag József Attilával lezárt sokszínűségét. Új elemként ki mást is „jelölnének” folytatólagos alkotóként, mint a költőóriás egykori barátját, későbbi riválisát, Illyés Gyulát. A találkozó további gondolata az Illyés és József Attila közti poétikai párhuzamokra fókuszált. Az előadás- sorozat szombat déli zárása után, azt hiszem, eredményes megoldások keresésében és ésszerű javaslatadás tekintetében sem maradtak szégyenben a szakma képviselői. A június 7-től 9-ig tartó konferencia nyitódélutánján Fusz György, az Illyés Gyula Főiskolai Kar főigazgatója, valamint Dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Önkormányzat elnöke mondott köszöntőbeszédet. Az előadók között olyan méltán híres és elismert irodalmárokat és szakmabelieket találunk, mint Pomogáts Béla, Tverdota György, Dávidházi Péter, Vasy Géza. De itt járt Kassai György Franciaországban élő irodalomtörténész is, aki nem volt rest egyenesen Párizsból Szekszárdra ellátogatni, s a témához hozzászólni. Míg Pomogáts Illyés és Erdély kapcsolatáról tartott érdekes beszámolót, addig Kassai Illyés francia stílusát elemezte az érdeklődők körében. Veres András, az MTA Irodalomtudományi Inté-' zetének tanára az illyési és a József Attila-i verspoétika különbségeit „feszegette”. Hallhattunk még Juhász Andrea főiskolai doktoran- dusztól a falu motívumról és a formanyelvről, mely meghatározások mentén haladt és különbözött József Attila és Illyés Gyula közti költői viszony a harmincas években. Bókay Antal professzor a Pécsi Tudományegyetemről pedig József Attila, Illyés és Babits poétikai kapcsolatait és töréspontjait vázolta fel a hallgatóságnak. Különleges témakörök is felszínre kerültek, úgymint a „két költő munkássága bibliai fénytörésben” Dávidházi Péter MTA előadó prezentálásában, vagy éppen a költőóriás és Illyés „közös múzsájáról”, Kozmutza Flóráról és a mindkét művész által hozzá fűzött érzelmi 2007. JÚNIUS 24 viszonyról, amely problémaköi Valachi Anna kaposvári tanárnő tolmácsolásában igencsak mélyre ható volt. Tverdota György ELTE profesz- szór arról tett fel kérdéseket, miéri hatnak szürkébbnek Illyés feleségéhez Irt versei a korábbi „szerető”, József Attila Flóra-költeményeihez képest. Emellett elemzően állt Illyéshez, s egyébiránt az illyési megoldásokban kopogásokat, szárazságot vélt felfedezni. Ugyanakkor rögtön felsorolt néhány verseimet, melyekkel az illyési kánont tovább lehetne bővíteni. Felhozta Németh G. Béla háromszintű szervezettségéről szóló illyési megállapításait, mely - többek között - kitér a szó- és mondatforma-változa- tokra, a stilizáltságra, valamint a szövegmélységi szerkesztés és a lírai kompozíció hiányosságaira. Mint azt elmondta: a jelen korunkban nincs rendes illyési kánon, s azon dolgoznak, hogy minél hamarabb megszülessen, és irodalomtanításunkban új elemként az eleddig József Attilával lezárt magyar szerelmi líránkhoz hozzáadódjon. Valachi Anna Kozmutza Flóra gyógypedagógusról fejtett ki elemzést. Elmondta, hogy a költők közti barátság - Flóra tényének követAz enyhe tél okozta vírushatást megszenvedte az őszi búza A minőség javulására van még esély Az enyhe tél, a fertőzöttség talán sosem látott mértékű megjelenése a téli hónapokban eléggé vészjósló volt a várható búzatermést illetően. A kora tavaszra is jellemző szárazság, az ilyenkor szokásosnál magasabb hőmérséklet - minden rosszban van valami jó alapon - nem engedte a rozsdásodás elburjánzását. Nagy-nagy könyörgések közepette megérkezett a termés minősége és mennyisége szempontjából kardinális májusi eső - persze nem mindenhova, és nem akkor, amikor még segíthetett volna a növényen. Bizony ezek után igen eltérő, heterogén képet mutatnak a búzatáblák - még egy olyan országosan az első háromba tartozó megyében is, mint a miénk. A Minerág Kft szokásos fajtabemutatóján, amelyre mintegy félszáz gazdálkodó érkezett, először dr. Vörös Gézától, a Tolna megyei Mezőgazdasági Szak- igazgatási Hivatal Növény és Talaj- védelmi Igazgatóságának új igazgatójától kértünk egyfajta analízist, előrevetítvén azt, hogy milyen termés lehet az idei, amikor egy hónap múlva országszerte megkezdődik az aratás.- Az mindenesetre jó jel - kezdte a nemrégiben kinevezett új igazgató -, az előző fertőzöttségi értékekhez képest javult az állomány. A sárguló kalászban most már nem látjuk messziről azt, hogy melyikben van szem, melyikben nincs. A fehérkalászúság okozta szemhiány, ennek a termésmennyiségre gyakorolt hatását a későbbiek soMájusi eső mentőövet ért rán már látni fogjuk. A tavaszi szárazság, az, hogy áprilisban például egyáltalán nem volt csapadék - ki emlékszik ilyenre? - minden bizonnyal rányomja bélyegét az egész évre. Befolyásolta a bokro- sodása szárbaindulást, a tőszámot, a kalászszám mennyiségét. AKI KÉSŐN VETETT, TÖBBET ARAT- Ellenben májusban a szeszélyessége ellenére is volt 60-70 millimétercsapadék, legalábbis a kimutatások szerint, ami még jókor érkezhetett. ..- Igen, de eloszlásában, arányosságában nagyon eltérő értékeket mutatott ez a csapadékmennyiség országosan. Volt ahol fél óra alatt 30 mm is lezuttyant, volt ahol két hét alatt nem volt öt milliméter, sajnos a megyében is.- Kicsit talán későn is jött a májusi eső, mert a tenyészidőszak eleje a csapadék szempontjából felettébb kritikus volt...- Későnek nem mondható, mert a virágzás szerencsére már elmúlt, a fuzáriumos fertőzöttséget visszaszorította.- Arról is hallani gazdaberkekben, hogy a júniusi eső már nem. igazán segít a várható termésen.- Most a szemkiteljesedés időszakában a csapadék még jókor jön. Azért kell még szurkolni, hogy az érés utolsó szakaszában ne legyen túl nagy meleg, de még inkább ne legyen nagy esőzés, mert ez tényleg betenné a kaput az idei búzatermésnek. A már megkezdett árpa-betakarítások azért mutatják, hogy a mennyiség az jóval kevesebb lesz az átlagosnál, a minőség szempontjából pedig az elkövetkezendő két három hétnek nagy szerepe lesz, a jó minőségnek még azért van esélye.- Viszont lesznek gazdák, gazdaságok, akiknek jó, de legalábbis elfogadható éviik lesz, mert hektáronkénti négy tonnát is betakaríthatnak ebben a szélsőségeket produkáló évben is. Furcsa módon, nem elsősorban azért, mert jó jól gazdálkodtak...- Akik korán vetettek, vagy éppen a javasolt optimális időben október közepén, nos azoknak a tábláiban jobban pusztított a vírusfertőzés, mint azoknál a gazdáknál, akik valamilyen oknál fogva késleltették, egészen november elejéig az őszi búza vetését. A késői vetéseket a levéltetvek betelepedése miatt a vírusok már nem tudták olymódon károsítani, mint a koraiakat, s ez a terméseredményekben is tükröződni fog Petróczi István, a Szegedi Gabonakutató Intézet osztályvezetője, egyetlen évben sem hiányzik a Minerágos bemutatókról. Aligha véletlen, hiszen az ő fajtáik - a matonvásárival együtt - eléggé dominánsak a tolnai gazdáknál. A határjárás búzaügyben Csongrádban is eléggé vegyes képet mutat a fentiek okán.- Ez az öt fokkal melegebb tél, a csapadékhiány, az agrármeteorológia nonszensz olyan vírushadjáratot indított a búza ellen, amire szerintem nem volt példa. Aki korán vetett, s a májusi esőből nem any- nyit és nem akkor kapott, amikor a legjobban kellett, nos ott a termésátlag nem lesz több a hektáronkénti 2 tonnánál. Véleményem szerint Csongrádban is három tonnás átlag várható. A minőség nagyon összetett, s ilyen előzmények után nehéz jósolni is. Én úgy látom, hogy a fehérjével és a sikérrel talán nem lesz alapvető gond. Bár annál, aki nem pótolta a talajban a nitrogén-utánpótlást ott azért a sikérrel lehetnek gondok. Nagyobb veszély az, ha a betakarítás időszaka csapadékos lesz, és az úgynevezett esésszámmal lesznek problémák. B.Gy.
