Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-04-29 / 15. szám
2007. ÁPRILIS 29. ANNO , SZEKSZÁRDI 7TT1 vasArnap JIjI EGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP 112. Szeder-selyem egyleti tettek Bármilyen furcsa, de 150 év felfoghatatlan távolságnak tűnik az egyszerű halandó számára. A Vasárnapi Újság 1850-es évfolyama .{és Jókai Mór) segítségével most megkísérlünk bepillantani eleink derűs-borús hétköznapjaiba. Nem tudjuk, ki lehetett, de G..i, aki tudósította a hetilapot április 23-i levelében. „Hónapok múlnak el, míg az árva Szegszárdról valami újdonságot olvashatunk. Pedig volna elegendő tárgy, mely az olvasó-közönségnek, ha nem is élvezetet, legalább kellemes időtöltést szerezne. Lám a közönség már azt, hogy a bortársulat alapszabályai megerő- síttettek, örömmel olvasta, s mintegy ettől villanyozva jött arra: hogy szőlőit kettős erővel jól megmunkálván, a terhes dolog után abból nyerendő gyümölcs nemes nedvével még igen sok földlakost megismertessen, és pedig illő jutányos áron. Az elmúlt farsangról már szólva megemlítem, hogy itt is voltak oly táncvigalmak, melyek által a jótékony intézetek alapjai erősíttettek. Most húsvéti piros tojás ajándékul Latabár színész-társaságát véltük megnyerni, azonban csalódtunk, mert helyette Krembset igazgatása alatt lovarda érkezett meg, a nagyszámú közönséget igen jól mulattatta, s nem rossz aratással távozott el tőlünk; így járna Latabár színész-társasága is, ha minket színielőadásaival meglepne. Ma iktatták be újonnan kinevezett polgármesterünket K. E. urat, kinek tisztakeblűségétől, igazság- szeretetétől és nyájas emberbánásától a lakosság igen sokat vár. Most ennyi elég, máskor többet.” Meglepő, de csak innét tudjuk az első polgármester, Korbonits A palánki eperfaiskola - már Bezerédj Pál idején A selyemhernyó Rafaelo egyik tanítványának rajzán Elek beiktatásának pontos napját. Alig egy éves uralmának végéről a Szekszárd-monográfiából Glósz Józseftől szerzünk tudomást. A megyeszékhely lakói nyolc hónap múlva megelégelték az adóbérlő sanyargatását, házát fölgyújtották és kifosztották, a tömeget katonaság fékezte meg. Senki nem mert ezután szállást adni az új bérlőnek, miért is a központi járás főbírója a városházára kvártélyozta volna be őt. Erre a polgármester a tanáccsal egyetértésben ezt megtagadta, sőt inkább hagyta magát leváltatni, de nem engedett... Akkor inkább jöjjenek a színészek. Jókai Mór 1858- ban Egy kis tévedés címmel írt meg egy itteni esetet. Egyszer Szekszárdon valami darabot adtak, melyhez a színi személyPALYAZAT A Szabó Dezső vasúti szekkóinak rekonstrukciója érdekében indult civil kezdeményezés pályázatot hirdet az eredeti mű műtárgymásolat formájában való helyreállítására. A pályázaton részt vehet minden Tolna megyében élő, dolgozó vagy innen elszármazott, s kötődő képzőművész, iparművész és restaurátor, akár egyénileg, akár csoportosan. (Csoport esetén természetesen bármely Magyarországon élő, dolgozó képzőművész, restaurátor tagja lehet az adott társaságnak). A pályázat beadási határideje 2007. július 31. A pályázatot a kiírókból és képzőművészekből, művészettörténészekből álló zsűri bírálja el, s dönt a nyertes pályázatról 30 napon belül. A kiíró az előzetes szakmai vélemények és felmérések figyelembevételével úgy tartja, hogy a művet eredeti állapotában nincs mód, lehetőség visszaállítani, így a műtárgymásolat formájában való helyreállítás mellett döntött. Ennek megfelelően bármilyen technikával készülő műtárgymásolat elkészítésének szabad utat enged, s kivitelezésre elfogad, amely képes az eredeti mű látványát, hangulatát, festőiségét, szín- és formavilágát a lehető legpontosabban visszaadni, érték és időtálló műalkotást hoz létre, mely mobil, tehát elmozdítható s megfelelően karbantartható, restaurálható. A műtárgymásolat az eredeti mű méretétől eltér oly módon, hogy az eredeti mű hatását, látványérzetét, színvilágát fenntartsa. Az eredeti mű 3 különálló jelenetből állt (Szekszárdi szüret, Szekszárdi vásár és Sárközi vasárnap). Az elkészítendő műtárgymásolat méretei: Szekszárdi szüret 11,70x4,6 m Szekszárdi vásár 7,2x4,6 m Sárközi vasárnap 7,2x4,6 m A létrehozandó alkotás szigorúan csak az eredeti mű más technikával való másolata lehet. A pályázatnak tartalmaznia kell: a) a műtárgymásolat kivitelezésének szakmai, technikai leírását, b) elkészítésének tervét, költségvetését, c) felhelyezésének tervét, költségvetését, d) javaslatot a megvilágításra . e) a mű egy részletének a pályázatban vállalt technikával készült vázlatát 50x70 cm-es méretben (a vázlatokat kiállítjuk és az adományozók véleményét kérve szavazásra bocsátjuk) f) a művész által korábban készített nagyméretű munka referenciáit A műtárgymásolat elkészítése három ütemben kell, hogy megvalósuljon. a) Az első életkép elkészítésének határideje: 2007. december 31. (melyet a nagyközönség számára 2008. januárjában be kívánunk mutatni.) b) A másik két életkép elkészítésének határideje: 2008. szeptember 1. c) A mű (zsűri által való elfogadása utáni) elhelyezésének határideje 2008. november 1. A pályázathoz szükséges dokumentáció 2007. május 2-tól Szek- szárd, Ybl Miklós u. 3.1. emeletén Rühl Gizellánál (74/501-008 vagy 30/385-3477) 15 000 Ft ellenében vehető át, mely összeg befizetése egyben a pályázaton való részvétel feltétele is. Szekszárd, 2007. április 24. zeten kívül némi statisztéria is kellett, amit rendesen a városi hajdúsággal volt szokás betölteni. A próbán tehát felállítja a rendező az őröket, egyiket jobbról, a másikat balról, s megmagyarázza nekik a dolgot.- Kend itt fog állani jobbról, kend meg amott. Mikor én kilépek a gunyhóból, kendre rálövök, arra kend a hasához kap, összerogyik, s azt kiáltja, hogy »Meghaltam!«, kend pedig, másik, elszalad, s azt kiabálja, hogy »Segítség! Segítség!« Értették jól? - Megértettük. Este az előadásnál az ügyelő meg találta cserélni a két hajdút, a jobbról lévőt állította balra, a balról lévőt jobbra; mikor aztán kijött, amelyiknek gyilkolódzni kellett, s rásütötte a pisztolyt az egyikre, amelyik a háta mögött állt, akit senki sem bántott, az rogyott össze ordítva, hogy ő meghalt; az pedig, amelyiket agyonlőtt, elszaladt, tor- kaszakadtából kiabálva: »Segítség! Segítség!«” Laniiis Excubitor ODON IDŐBEN Április 30-án 125 éve, 1882-ben p sajtó az alakuló múzeumegylet feladatának a tárgyak rendszerezését és könyvtár létesítését látta. Május 1-jén 100 éve, 1907-ben Klézl István földműves szántás közben összeesett, meghalt; lovai az ekét tovább húzták, majd a kocsihoz álltak. Május 2-án 110 éve, 1897-ben a Tolnamegyei Közlöny írta vezércikkében: „A város elnevezés nem csak nagy épületek halmazát jelenti...” Május 3-án 105 éve, 1902-ben a megyeszékhelyen kihirdették az új közúti rendszabályt, amely angol módra balra tartást írt elő. Május 4-én 130 éve, 1877-ben egy polgár adózási viszontagságairól szólt: az általa nem talált törvényre hivatkozva hatszoros összeggel büntetették. Május 5-én 40 éve, 1967-ben hunyt el Szekszárdon Babus Jolán néprajzos-muzeológus, az 1945 utáni első néprajzi kiállítást rendezője. Május 6-án 105 éve, 1902-ben elhunyt Kelemen László hittudományi és bölcsészdoktor, kurdi kanonok-plébános, aki unokaöccse, Babits Mihály műveiben szerepel.
