Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-01-28 / 2. szám
fCj I SZEKSZÁRDI _ __ M VASÁRNAP ________________ 20 07. JANUÁR 28. A családon keresztül tudunk a leghatékonyabban segíteni Vannak olyan dolgok, amelyeket nehezen kezel az ember, olyan helyek, amikre nem szívesen gondolunk, és olyan élethelyzetek, melyeket meg kell tanulni a maguk helyére tenni. Természetesen, ha ez magunktól nem működik, érdemes szakember segítségét kérni. A szekszárdi Gyermekjóléti Központ azzal a céllal jött létre, hogy a gyermekeket érintő veszélyeztetettséget megelőzze és megszüntesse. Beszélgetőpartnerem Horváth József, a szekszárdi Gyermekjóléti Központ munkatársa, akivel arról beszélgetünk, hogy valójában milyen feladatokat lát el, és hogyan segít az intézmény, és személy szerint ő maga az emberek problémáinak megoldásában.- Mióta működik az intézmény, és te mióta dolgozol a Gyermekjóléti Szolgálatnál?- A Gyermekjóléti Szolgálat 1997. november 1-jétől kezdte meg működését a Szekszárdi Megyei Jogú Város Önkormányzat Család- segítő Központjának keretein belül és most lesz a hatodik éve, hogy szociális munkásként tevékenykedem.- Mindig is szociális munkás akartál lenni?- Az általános iskolát Nagydoro- gon végeztem. A szomszéd faluban Bikácson laktunk, és onnan jártam át testvéreimmel., 14 évesen nem tudtam eldönteni hova menjek tanulni. Végül, ahova a bátyám is járt iskolába esztergályos szakmát kezdtem el tanulni. Majd utána, mivel akkor indult be az Ady Endre akkor még Szakmunkásképző Iskolában egy új szak, jelentkeztem oda, és így lettem gépgyártás-technológus. Majd gépészmérnök-tanár szakra jelentkeztem, de meggondoltam magam. Ezt követően lettem szociális munkás az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskolán. Az Eötvöá Loránd Tudományegyetemen pedig most végeztem, mint szociológus. Persze, hogy érdekel, hiszen most már ez a munkám.- Az intézményben mi a feladatköröd?- Röviden: a gyermekjóléti szolgáltatás a személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátás. Az emberekkel való foglalkozás felelősség, hiszen nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy bármit teszünk, hatással van a másikra. Feladatomat megfogalmazhatnám úgy is, hogy a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése, a halmozottan hátrányos helyzetű családokban nevelkedő gyermekek, illetve családjuk támogatása. Ha úgy adódik, a gyermek családból való kiemelésének kezdeményezése, a kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve az utógondozás. Ügyfelünk a gyermek, ő van a középpontban, de a gyermeket körülvevő környezeten, vagyis magán a családon keresztül tudunk a leghatékonyabban segíteni.- Melyek a legtipikusabb családi problémák?- Mint már említettem a családok nagy része halmozottan hátrányos helyzetű, vagyis anyagi, lakhatási, mentális, illetve egyéb szociális problémáik vannak. Sokszor találkozunk nevelési problémákkal, a szülői kapcsolattartásból adódó konfliktusokkal, és gyakori a családon belüli erőszak jelenléte is. Például, ha a városban a rendőrséget kihívják egy családi veszekedéshez és ott gyermek van, akkor a rendőrség faxon jelzi felénk a történteket. Az adatlapon feltüntetik a probléma okát, pontos lakcímet, neveket. Ezt követően mi azonnal felkeressük a családot és meggyőződünk arról, hogy valóban vannak-e a családban a gyermeket veszélyeztető tényezők.- Hány családdal foglalkozol egyszerre?- Általában 15-20 család jut egy szociális munkásra. Valakihez hetente járok ki, de van olyan is, akiket csak havonta látogatok. így ismerem meg a család belső struktúráját, életkörülményeit és azt, hogyan viszonyulnak a gyermekeikhez. A segítő kapcsolatra és a bizalom kiépítésére törekszem. Min„A Tolna megyei művészetért” W plakett kitüntetettjei, 2007 „A Tolna megyei művészetért" plakettet 2000-ben alapította három civil szervezet - a Bárka szalon (képzőművészek), a Kézjegy klub (írók) és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (értékmentők) -, művészek és művészetpártolók jutalmazására. A plakett Mözsi-Szabó István grafikájának felhasználásával készült. (A kultúra madarát tartó és útjára bocsátó kéz.) Évente. öten kapják meg. KACZIÁN JÁNOS népművelő- levéltáros - Levéltári kutatómunkájáért, ismeretterjesztő tevékenységéért, publikációiért Tizenöt éve a Tolna Megyei Egyed Antal Helytörténeti Egyesület elnöke. Népművelőként, levéltárosként is ismert, helytörténeti kutatásainak eredményeit harminc éve publikálja. Gyakran tart előadásokat népfőiskolákon, szívügyének tekinti a népszerű ismeretterjesztést. CSÚCS ENDRE keramikus mester, népi iparművész - Hagyományőrző kézműves tevékenységéért, fekete kerámiáiért A Tolna Megyei Népművészeti Egyesület alapító elnöke. Hazai és külföldi kiállításokon, vásárokon tart élőmunka-bemutatókat, szű- kebb pátriájának hírnevét ezzel is öregbítve. Munkáit rendszeresen zsűrizteti. Míves használati és dísztárgyak kerülnek ki a műhelyéből, fekete kerámiái közismertek. SZIGETVÁRI ERNŐ nyugalmazott OTP-igazgatóhelyettes - Művészetpártoló, szervező tevékenységéért Értékféltő lokálpatrióta, aki tesz is azért, hogy a régi értékek megmaradjanak, illetve új értékek születhessenek. Megmentette az enyészettől dr. Nagy István aranydiplomás főorvos míves vaskapuját - ami a szekszárdi Sajtóház falán látható -, és megszervezte azt a közadakozást, aminek eredményeként ma Szent István-szobor áll a megyeszékhelyen. ADORJÁNI ENDRE szobrász- művész - Alkotói munkásságáért és oktatói tevékenységéért Legutóbb egy Háry Jánost ábrádent szigorúan adminisztrálni kell. Akik gondozásba kerülnek, azokról nyilvántartást vezetünk, elég sok adatlapot kell kitölteni, ezeket a szakma „macis” lapoknak hívja.- Hogyan tudod az ezzel járó stresszt leküzdeni?- Nem egyszerű dolog. Segítenek a kollégák, odafigyelünk egymásra. Minden héten team-megbeszéléseket tartunk, és megbeszéljük kinek milyen gondjai adódnak egy adott ügy kapcsán. Lehetőség van szupervízióra is. Már három alkalommal volt ilyen lehetőség a munkahelyemen. Fontos a határok megtartása is, amire természetesen nagyon figyelni kell, hiszen kezdőként érzelmileg nagyon be- vonódik az ember, és nehezen tud szabadulni az ügyfelek gondjaitól.- Mennyire költséges a szolgáltatás igénybevétele?- Szolgáltatásaink igénybevétele önkéntes és térítésmentes.- Volt-e munkád során humoros, nevetésre okot adó történeted, ha igen megosztanád-e ezt velünk?- Egyszer éthordóval a kezemben mentem le a portára és egy idős nénivel találkoztam. Érdeklődtem, hogy miért jött. Elpanaszolta, hogy befogadott egy hajléktalant és nem tudja, mit kezdjen vele. Felküldtein az egyik kollégához, aki megkérdezte a hölgyet, ki küldte hozzá, mit szeretne, miben segíthet neki. Az idős néni nem merte kimondani a roma származásomat, nehogy megsértsen, és helyette azt mondta „egy fiatal külföldi férfi ételhordóval küldött önhöz”, mire a kollégám röviden mondta, hogy „Ja, az csak a Józsika”. Tímár Dolina, Sípos Erika, Mitos Nóra zoló épületszobrot készített a szekszárdi sétáló utca Obsitos-udvarházára. A pedagógiai főiskola docense. Rajzot, szobrászatot, vizuális nevelést tanít. Emlékezetes munkája a bátaszéki kálvária 15 stációképe, a szekszárdi piactér Meditáció című kútfigurája, a sarkadi Árpád-szobor és az ópusztaszeri emlékparkban látható, I. Bé- la-szobor. Ozorai NAPRAFORGÓ DALKÖR, SCHRANZ EDIT művészeti vezető - Fellépéseikért, a népi értékek megőrzéséért, ápolásáért Az Aranypáva-díjas kórus már a Nemzeti Színházban is fellépett. Gyűjtik, feldolgozzák és előadják a Tolna megyei népdalokat, ozorai népviseletben lépnek közönség elé. Falunapok, folklórfesztiválok, jótékonysági estek gyakori résztvevői. Népdaléneklési minősítő versenyeken több alkalommal kaptak arany fokozatot.
