Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-01-28 / 2. szám
2007. JANUÁR 28. MOZAIK TASArÍApI) Az épülő katedrális Mészöly Miklós-emléknap Szekszárdon, január 19-én Polcz Alain most sem érkezett üres kézzel Mészöly Miklós születésnapi ünnepségére. Az 1843- as pozsonyi országgyűlés főrendi naplóját hozta ajándékként az Irodalom Háza részére, mely kötet az író keze nyomát is viseli, néhány bejegyzés erejéig. Polcz Alain - az író özvegye - így mondott mintegy köszönetét azért az emléknapért, melyet immár hagyományosan évről évre, így idén is megrendezett Szekszárd. Az emlékezés egy nappal korábban a hivatalos meghívóban fel nem tüntetett kiállítási megnyitóval kezdődött az Illyés Gyula Megyei Könyvtárban, ahol az Irodalom Háza anyagában található fotókon ismerkedhetünk meg az íróval és családjával. A másnapi rendezvénysorozat több érdekes és érdemleges eseményt sorakoztatott fel. Mészöly Miklós Műhelynaplók című kötetét - melyet Tomka Beáta irodalomtörténész szerkesztett és a Kalligram Kiadó jelentetett meg - Szörényi László, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója és helyettese Jankovics József mutatta be. Ez a testes és fontos könyv, az író 50 éven át tartó gondolatfolyamának lenyomata. Nem az alkotói folyamat rögzítése, hanem a jövőben megírandó művek előkészületeként, azok jegyzetanyaga. Tájakat ír le, közmondásokat gyűjt, pillanatnyi impressziókat rögzít, érdekes neveket sorakoztat, az elolvasott művek bibliográfiáját adja, korábbi magyar írók gondolatainak gyűjteménye, bizonyos szak- kifejezések és régi magyar szavak csokra, gondolatfoszlányok - melyek a későbbi esszék, novellák, regények lapjairól köszönnek ránk. A „Műhelynaplók” - amolyan mindent feljegyző mű, melyből nyomon követhető, ahogyan Mészöly Miklós felépítette önmagát, mint embert és mint írót. Ajánlható a mű minden kuriózum iránt nyitott, Mészöly Miklóst teljes alkotói mivoltában megismerni kívánó olvasónak. A könyvbemutató után N. Horváth Béla irodalomtörténész Nyá- rádi Gábor főiskolai hallgatóval beszélgetett az író „Hamis regény” című művéről. Aki nem ismerte korábban e kötetet annak nyilvánvalóvá vált: a „hamisság” abban rejlik, hogy e könyv másutt már megjelent novellák füzére, melyek egyfajta logikai elv szerint sorakoztatva, új összefüggések felmutatásával, új tartalommal bírnak. Gondolkodtató beszélgetés folyt arról a módszerről, amely a magyar irodalom történetében más alkotóknál is nyomon követhető, amikor az író saját korábbi írásait más kontextusba helyezve új mondanivalóval gazdagítja. Ezen a délelőttön került sor a Mészöly-díjak átadására. Az idei, szekszárdi alapítású Mészöly Miklós- emlékplakettet Gacsályi József, a megyei könyvtár könyvtárosa vehette át dr. Gaál Zsuzsannától, a megyei múzeum igazgató helyettesétől, az író életművének kutatásáért és ismertetéséért végzett tevékenységéért. Szörényi László pedig a Mészöly Miklós-díjat, amely ma a magyarországi irodalmi díjak egyik legrangosabbja, adta át a magyar és szlovák nyelven publikáló érsekújvári Macsovszky Péter író, költőnek. A délelőtt háziasszonya Pócs Margit, a szekszárdi városi önkormányzat munkatársa volt. Köszöntőt mondott Horváth István polgármester és Fusz György, a főiskola főigazgatója. A főiskola dísztermében megtartott ünnepség bensőséges hangulatának megteremtését a zeneiskola növendékei Madarassy Szűcs Anna és Ágnes, valamint Morvái Tímea produkciói segítették. Befejezésül Husek Rezső zongoraművész Lisztmű akkordjait szólaltatta meg. A hagyományoknak megfelelően a család és több szekszárdi intézmény vezetője koszorút helyezett el a költő szülőházának emléktáblájánál. Ezt követően a délután folyamán Csordás Gábor, a Jelenkor Kiadó igazgatója beszélgetett a Mészöly életműről és annak a XX. századi magyar irodalomra gyakorolt hatásáról Márton László Mé- szöly-díjas íróval és a frissen díjazott Macsovszky Péterrel. Ők hárman, saját Mészöly olvasmány élményeik és személyes találkozásaik alapján idézték meg az író szellemét az Irodalom Házában. E beszélgetésből, de a megemlékező napot záró az Art Moziban tartott filmvetítésen is kiderült, hogy a szándék, mely szerint „építsünk katedrális az író emlékének” részben már valóra vált. A délutáni vallomások és a Kis Pál István-Gacsályi Jó- zsef-Mayer Zoltán alkotói hármas által készített „Triptichon az életműhöz” című lírai portréfilm e katedrális nagy szerűségét jelzi. A filmben elhangzó Eszterházy-Konrád-Nádas idézetek is azt bizonyítják, hogy azt a katedrálist Mészöly Miklós az életművével felépítette. Valamennyien a jelen kor magyar irodalmának megkerülhetetlen és meghatározó személyiségeként, tanító mesterükként vallanak Mészöly Miklósról, aki az egyórás filmben személyes megnyilatkozásaival lép a néző elé. A katedrális áll - a mi feladatunk, hogy benépesítsük. Szekszárd szülöttére az ilyen rendezvényekkel is keltsük fel az írói életmű iránti érdeklődést. (M. ÉJ Hullámtörés Ellentétek fonódnak össze és feszülnek egymásnak, hullámaik megtörnek egymáson, majd elsimulnak, geometriát idéző és lágy szabálytalanságban elrendeződő elemek találkoznak Jarmeczky István (Szolnok, 1951), pécsi festőművész a Művészetek Házában kiállított képein. Ráció és emóció, rend és rendezetlenség, forma és formátlanság, szabályos és szabálytalan, megfontolt és intuitív képez harmóniát és kontrasztot festményein. Fontos pillanatok jelennek meg: kialakulás, kibomlás, elenyészés, kihu- nyás, izzás és hamvadás. A két pólus állandó küzdelme tartja mozgásban a műveket. A változás, az egymásba alakulás pillanatát ragadja meg. Az alkotás folyamata is ezt tükrözi. Jarmeczky önvallomása szerint: „Sok időt tölt el az ember egy-egy képet festve. S eközben lehet, mindvégig egyetlen pillanat élménye motiválja” Egyetlen képbe sűrítve mutatja meg a világ törvényszerűségeit, a föld, víz tűz és levegő áramlása, gomolygása, összeütközése a festészet alapelemeinek, a színeknek és formáknak a rezgéséből, örvényléséből épül fel. Jarmeczky István művészete ráció és emóció ütközőpontján áll, műveiben találkozik misztikum és jól felfogható, transzcencens felé mutat az érzékelhető, egyetemessé válik a hétköznapi. Egy pillanatba sűrűsödik a mindenség. Jarmeczky István, festőművész kiállítása február 17-ig tekinthető meg a Művészetek Házában.
