Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-01-28 / 2. szám
2007. JANUÁR 28. WRDEKLL-■? VAS4ÜAP 7 BEMUTATJUK Óvatosabban bánnak az almával, mint a tojással Karácsonyi lapszámunkban az ünnepi készülődésről és persze sok másról beszélgettünk a négy gyermekes édesanyával, Müllerné Krémer Annamáriával. Ő azt javasolta, folytatódjon a sorozat Eckert Józseffel, aki feleségével együtt mezőgazdasági vállalkozó. Annamária kíváncsi, miként dolgozik együtt a házaspár, de arra is, hogy lehetséges-e almatermesztéssel megalapozni egy családi vállalkozás jövőjét. A diskurzus során elmaradhatatlanul szóba került a mostani „tavasz a télben” időjárás, amit beszélgetésünkkor még tűrtek az almáskertek... Eckert Rita mit szólt a kisdorogi almatermesztési ötlethez?- Nem volt ellenvetése, mivel ő is tiszteli a földet és a mezőgazdasági munkát. Hogy kerek legyen a történet, elmondom, hogy Márta, a nagyobb lányunk 1994-ben született. Amikor letelt a gyes, Rita munkára jelentkezett régi munkahelyén, mivel akkor éppen leépítések voltak, azt mondták neki, ha vissza akar menni, akkor valaki mást kell elküldeniük. Meghánytuk-vetettük a dolgot, s úgy döntöttünk, hogy ő is csatlakozik a családi gazdasághoz.- Kész haszon lehetett, hiszen Rita a pénzügyhöz, a könyveléshez, az adminisztrációhoz egyaránt ért. De ki a főnök? 7 Nem kerülöm meg a választ. Én vagyok. Nem csak szakmai ismereteim okán, hanem azért is, mert éveken át magam könyveltem, figyeltem a jogszabályokat, a pályázati lehetőségeket, s hangsúlyozom, hogy számítástechnikai ismereteim nagyon sokat segítettek és segítenek a munkában. Szerintem e nélkül ma már nem lehet boldogulni.- A kisdorogi tíz hektáron kizárólag almát termesztenek saját előállítású fákon?- Az alma mellett kisebb területen cseresznyével és őszibarackkal is foglalkozunk. A támogatások miatt faiskolákból szereztük be a fákat.-Almafajták?- Gála, jonagold, golden és ida- red. Az étkezési sorrend a nagyon finom gálával kezdődik, hiszen ez augusztus 20. környékén érik. Következik a jonagold, majd a golden, az idaredet pedig karácsony után kezdjük enni.- Beavat az almatárolás titkába? Ugyanis sok évvel ezelőtt ősszel nagyobb mennyiséget vásároltunk, de rövid időn belül megráncosodott a gyümölcs héja. Úgyhogy áttértünk az egy-két kilónyi adagra.- A tárolás titka a hideg. Például a pince téli hőmérséklete, a 15-16 Celsius-fok az almának -meleg. Ajánlom az északi erkélyt, ahol mínusz 2-3 fokig bátran eltartható az alma. Sőt, hidegebb időben sem lesz vele gond, ha alaposan letakarjuk. A hűtőházban 2 fokon tároljuk az almát.- Ekkora terület műveléséhez sok kézre van szükség. Az idénymunkákhoz napszámosokat alkalmaz?- így is mondhatjuk, de ennek megvan a rendszere. A kis alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatunk egy már-már állandónak mondható, nagyon tisztességesen dolgozó csapatot, akik vagy nyugdíjasok, vagy tartósan munkanélküliek. Mindannyian szívesen jönnek dolgozni, mert másutt nem kapnak munkát. Tehát az ő szerencsétlenségük a mi - úgymond - szerencsénk.- Ön is végez fizikai munkát az almásban?- Természetesen. A metszéstől a szüretig mindent.- Érintőlegesen volt már szó a pályázatokról..- Ami most éppen nincs. De volt és majd lesz. Az uniós csatlakozás előtt ennek az ágazatnak - különösen a gyümölcs- és szőlőtelepítésnek - a támogatása jelentős volt. E nélkül nem tudtam volna létrehozni az almást. Néhány hónapon belül pedig kiderül, milyen uniós pályázatokat vehetünk igénybe.- Mennyire biztosítja a család megélhetését a gyümölcsös?- Az 1999-es telepítésű kisdorogi almás részben, a 2003-2004-es telepítésű cseresznyés és barackos jelenleg még teljes egészében nyeli a pénzt. Tehát egyelőre nagyon nehéz boldogulni. De pár esztendő múlva ez a helyzet megváltozik.- Mielőtt rátérnénk az értékesítésre, szívesen venném, ha bemutatná a jó eszű, humán érdeklődésű Márta lányuk kishúgát is. De József édesapjáról is örömmel hallanék, aki különleges ember hírében áll.- Klára lányunk 2003-ban született és természetesen óvodás. A családban talán ő szereti a legjobban az almát, persze e téren valamennyien szorosan a nyomában vagyunk. A kisdorogi terület nagy- szüleimé volt. Szüleim éppen „belenőttek” volna a gazdálkodásba, amikor a kitelepítésekkor elvették a földeket. így érthető, hogy édesapámat és édesanyámat lelkileg igen mélyen érintette a kárpótlás. Édesapám igen gyakran jön velem Kisdorogra, nagyon szeret a fák között lenni, s mondhatom, hogy minden gyümölcsfával kontaktusa van. Annak ellenére, hogy 82 esztendős, a Mérey utcai almaárusító helyen rendszeresen méri az almát, amihez ő ragaszkodik.- Mi, magyarok hol helyezkedünk el az európai gyümölcstermesztés ranglétráján?- Sajnos, nem valami előkelő helyen, hiszen Európa elment mellettünk. Mégpedig akkoriban, amikor a gyümölcstermesztésre - annak ellenére, hogy arra a családi gazdaságok a legoptimálisabbak - a nagyüzemi gazdálkodást erőltették. Ha nem érte el a száz hektárt a telepítési ütem, akkor azt föl sem írták a „párthivatalban”. Az orosz piac megszűnésével a legfőbb termőtáj hatalmas ültetvényei nehézségbe kerültek, mert nem fejlődtek, miközben Nyugat-Európa már túl volt az előre lépést jelentő váltáson. A magyar módszer nem fejlődött, hiszen az oroszoknak a nagy mennyiség volt a fontos. Tehát a régi szisztémánál maradtak, például a gyümölcsöt lerázták a fákról...- Mert ugye, azt nem szabad?- De nem ám! A tojás az almához képest kiskutya füle. Mert a tojást például nem kesztyűben rakják. Nekünk van olyan goldenünk, amivel valóságosan kesztyűs kézzel bánunk, nehogy megnyomódjon. Hiszen nekünk semmi más dolgunk nincs, minthogy a vásárlókat a lehető legjobb minőséggel szolgáljuk ki.- Elsősorban a zöldségárusító helyeken értékesítik a gyümölcsöt. Exportban nem gondolkodnak?- Mivel Európában hiány van a korai, igen zamatos gálából, fölmerült az Ausztriába való szállítás. Az országban valószínű mi telepítettünk elsőként gálát Kajmádon, ahol az addigi magyar almatermesztéshez képest teljesen más, új rendszer van. A kiskordonos fák olyan sűrűn - méterenként - állnak, mint a szőlő, a sortáv 3,3 méter, nincs létra, nincs mászás.- Normális időjárás esetén mikor kezdődik a tavaszi munka?- Télen. Egyébként mi már javában metszünk. Bár ennek nagy részét sikerült ősszel elvégezni. Kivétel a cseresznye és a barack. Ezeknek az optimális metszési ideje a rügyfakadás után van. Az alma metszését a magyar emberek többsége a régi reflexek szerint végzi, vagyis tavasszal. Akkor azt mondja, túl nagyra nőtt a fája, hát „visz- szavágja”. Noha a tavaszi metszés a fa nyelvén azt jelenti: „hajtsál”, és hajt is. Vagyis növekszik. A levágott hosszúság másfélszerese nő vissza. Az őszi metszést úgy „értelmezi” a fa, hogy „állj meg”. Másképpen: ha ősszel metszünk, alacsony marad a fa.- Sajnálom, de fel kell tennem a legutolsó kérdést.- Beszélgessen Juhász János építészmérnökkel. A közútkezelőnél dolgozik, szabadidejét pedig megosztja négy gyermeke és bizonyos közcélok megvalósítása között. A Remete-kápolna újjáépítéséből is kiveszi a részét. Horváth Mária Fotó: Nagy Ági Csokonai-díjas lett Szabadi Mihály Szabadi Mihály, a köztiszteletben álló Bessenyei-díjas néptánc koreográfus, a Bartina Együttes alapítója, a Babits művelődési központ valamikori igazgatóhelyettese munkásságát január 22-én, a Magyar Kultúra Napján Csokonai Vitéz Mihály alkotói díjjal ismerték el. A ma is aktív koreográfusnak Hiller István oktatási és kulturális miniszter adta át az igen rangos kitüntetést a Magyar Iparművészeti Múzeumban rendezett ünnepségen. Mi is készítettünk riportot a kimagasló művészeti munkát végző - jelenleg Sió- agárdon, Bogyiszlóit és Döbrökö- zön munkálkodó - Szabadi Mihály- ról, amit következő lapszámunknak olvashatnak.
