Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)

2007-01-28 / 2. szám

MOZAIK 2007. JANUÁR 28.- Nemrégen egy gyümölcs-szak- tanácsadási körúton bejártuk a Dunaföldvártól Nagybaracskáig tartó térséget. Sehol nem tapasztal­tunk megmozdulást sem az alma, sem a kajszi-, sem az őszibarack fá­kon. Persze, nem lehet tudni, mi­lyen folyamatok működnek a gyü­mölcsfákban, vagyis bármelyik pil­lanatban megindulhatnak, bár az említett napon erre nem utalt sem­mi. Majd kiderül, meddig viselik el a gyümölcsösök ezt a szokatlan meleget.- Mondhatni, hogy Tolna megye „visszabeszél’’ az időjárásnak?- Ez az állapot nem csak Tolna megye gyümölcsöseire jellemző. Igaz, a híradásokban mást hallani. De a riigyfakadás, bizonyos növé­nyek bimbózása a lakott területek zárt udvaraira jellemző. A fák és más növények a magasabb hőmér­sékletű védett helyen másként vi­selkednek, mint a nagy ültetvénye­ken, amelyeket mi vizsgálunk.- Meglepett, hogy kertészmér­nökként nem egy cégnél dolgozik, hanem könyvelő, illetve banki szakember feleségével együtt vállal­kozást indítottak. Miért döntöttek így?- A szülői és nagyszülői példa vezérelte annak idején szakmavá­lasztásomat, ahogyan a föld és a növények szeretete is eredendően bennem volt. Már a háború előtt is parasztcsalád volt a miénk, vala­mennyien földműveléssel foglal­koztak Kisdorog környékén. Indít­tatásomat tovább fokozta a szek­szárdi szőlő- és borvidék tisztelete.- Mikor kerültek Szekszárdm?- 1970-ben költöztek ide a szüle­im. Akkor még csak kétéves vol­tam, tehát a kezdetektől láthattam a szőlőművelést, amiben később részt is vehettem. Amikor 1990-ben elvégeztem a főiskolát, a Szekszár­di Mezőgazdasági Rt. gyakornoka­ként a szőlő- és gyümölcs vonalon dolgoztam, majd a Bátaszék kör­nyéki kajszi- és őszibarack-ültet­vény vezetésével bíztak meg. Ebből az időszakból sokat köszönhetek Németh László főkertésznek, aki a szárnyai alá vett.- Akkor még Asztalos Antal volt a vezérigazgató?- Igen, az ő javaslatára vállaltam el a Kajmád-pusztai 12,5 hektáros almáskert telepítését, ami 1993- 1994-ben meg is történt. A területet a gazdaság 12 dolgozója tulajdo­nolta, akik jogosan kérték, hogy az almásban nekem is legyen terüle­tem. így is lett. Köszönhetően en­nek a csapatnak, megszereztem a szükséges gyakorlatot, így az alma része lett az életünknek. Nagyjából a gazdaság privatizációjával egy időben a kárpótlás során vissza­kaptuk a kisdorogi földjeinket, ahol elkezdtem kialakítani a saját almásunk.- Felesége, Fetzer Rita, alias ffr , SZEKSZÁRDI í) VASÁRNAP FEJLŐDŐ FERROPATENT: Új csarnok, új munkahelyek Hat hónap alatt épült fel az 56-os út mellett működő Ferropatent Ke­reskedelmi és Szolgáltató Zrt. 4500 négyzetméter alapterületű, acél- szerkezetes raktár- és üzemcsarno­ka, aminek az ünnepélyes átadásá­ra a napokban került sor. A csar­nokhoz a dolgozók kényelmét szolgáló 700 négyzetméteres szo­ciális blokk, kiszolgáló helyiségek, valamint korszerű oktatóterem kapcsolódik. Az ötszázmillió forin­tos, európai színvonalú beruházást a tulajdonos, Szabó Sándor elnök­vezérigazgató és az irányításból is részt vállaló felesége nagyrészt ön­erőből, kisebb részben banki hitel­ből valósította meg. A családi alapon szerveződött, acélipari termékek nagy- és kiske­reskedelmével foglalkozó gazdasá­gi társaság 1992-ben indult. A kö­vetkező esztendőben a cég értéke­sítési bevétele 192,7 millió, nyere­sége pedig 3,3 millió forint volt. A dinamikusan fejlődő gazdasági tár­saság tavalyi nettó árbevétele elérte a 6,5 milliárd forintot. A Ferropa­tent Zrt.-nek geopolitikai helyzeté­ből fakadóan a kezdetekben döntő­en az ország déli térségére szorít­kozott értékesítési piaca, ám mára már az ország minden pontján megvetette a lábát, több városban kirendeltséget nyitott. Eközben bő­vítette import tevékenységét: dön­tően Olaszországból és Németor­szágból, valamint Szlovéniából, Ausztriából és Romániából hozzák a különböző vasipari termékeket. Eddig az első, a 3000 négyzetméte­res raktárcsarnok volt a színhelye a vasötvözetek tárolásának és árusí­tásának. A most átadott óriási csar­noknak csak fele szolgál raktár­ként, a másik részében pedig a le­mezekből félkész termékeket ké­szítenek, mégpedig a legkorsze­rűbb vágó- és automata fűrészgé­pekkel, s tegyük hozzá, a munka­végzést két - egyenként -15 tonnás elektromágneses daru könnyíti. A cég eddigi ötvenes létszáma az új létesítmény üzembe állásával 15- tel nőtt. Igen sokan vettek részt az avatá­son, köztük a megye és a város, va­lamint a hitelintézet több vezetője is. Horváth István Szekszárd pol­gármestere köszöntőjében kiemel­te, hogy Szabó Sándornak volt bá­torsága évekkel ezelőtt nagyot ál­modni, s aki mer, az valóban nyer. így „születhetett meg” a korábbi csarnok „nagytestvére”, de reméli, hogy belőle hamarosan „középső­testvér” lesz. Kitért arra is, hogy a hitelt nyújtó OTP-vel együtt a Ferropatent is tagja a tizeknek, az­az a város tíz legnagyobb adózójá­nak. Puskás Imre, a megyei közgyűlés elnöke többek között elismeréssel szólt a korszerű csarnokról, s le­szögezte, szerencsére vannak a megyében a Ferropatenthoz hason­ló vállalkozások, amelyek hosszú távra terveznek: építkeznek, fej­lesztenek és egyre több embernek biztosítanak megélhetést.- hm - na -

Next

/
Thumbnails
Contents