Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-03-18 / 9. szám
2007. MÁRCIUS 18. ANNO , szekszAhdi <K/ TASARMAP11j[ EGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAPJA A párizsi forradalom Büszkék lehetünk rá, hogy Szek- szárd fia, Garay Antal, akinek síremlékét hagyományosan megkoszorúzzák március 15-én Párizsban már februárban vérét hullatta a népek tavaszán. Minderről 86 éves korában (!) írott emlékeiből olvashatunk. „Szerdán, február 23-án reggel 8 órakor a nemzetőrség parancsnoka fegyverbehívást doboltatott... A nemzetőrség egy része sorakozott is, hogy a rendet fenntartsa, de keményen harsogta szuronyos fegyverére támaszkodva: »Éljen a reform! Le Guizot-val!« (A rettegett miniszterrel.) A nemzetőrség szuronnyal rohanta meg a municipiáA trónterem elfoglalása Párizsban (Egykorú rajz) L. u. 13-15. Tel: 74/ 529-203, 529-204 A hitel igényelhető március 5-től április 15-ig 50 000 Ft 200 000 Ft-ig 1 éves futamidőre akár 10%-os kamatra már havi 4400j| törlesztői részlettoll THM: 12,74%-19,52% Bővebb tájékoztatással a takarékszövetkezetünk munkatársai állnak rendelkezésre. lisok gárdáját, akik a népre tüzelni készen álltak... És folyt a vér! Két órakor Guizot a minisztériumot letette és társaival együtt visz- szalépett. Négy órakor értesítették Párist a bukásáról. A lakosság le- csendesült. Este Páris kivilágíttatott a hírre. A nép danolta a Mar- seillaise-t... A Guizot lakása udvarán egy század katonaság volt elhelyezve, személye biztosítására. Szidalmazták őket, mert az utált minisztert strázsálják. Ezek sortüzet adtak, és ötvennégy férfi esett el. Ez 10 óra után történt. Erre a nép újra felbőszült. A halottakat vállra kapva a sötét éjszakán végig vitte az utcákon, kiáltva: »Fegyverbe!« Bosszút esküdött királyra, katonaságra, a nép gyilkosaira. Visszhangzott Páris minden zuga. A vészharang is megszólalt a Notre Dame tornyában; ha ezt meghúzzák, minden nemzetőrnek rögtön fegyvert kell fognia... Rémes volt az éj! Férfiak, asszonyok lángoló arccal, rongyosan, karmaikkal tépték a kövezetei és emeltek barikádokat. Kivágott fákból, omnibuszokból, kocsikból, hordókból, bútorokból és minden elképzelhető anyagból készültek ezek, úgyhogy mire megvilágosodott, több mint hatezer barikád állt, zsúfolásig megrakva elszánt emberekkel. Elkezdődött a vérontás kegyetlenül. Csütörtökön virradóra a nép fegyvert szerzett magának a katonaságtól, magánosoktól, hogy küzdhessen a Szabadságért, Egyenlőségért és Testvériségért! Ezek közé álltam én is nemzetőr gazdám fegyverével, ki beteges lévén, átadta azt nekem. Ezt használtam a városháza terén és a királyi palotánál... Végre a katonaság parancsot kapott, hogy ne küzdjön a nép ellen. A nép megéljenezte a katonaságot, ki átnyújtotta fegyverét. Bárót, a nép embere lóháton nyargalt Lamorciére tábornokkal. Egy nagy csapat nép, katonaság, nemzetőrök Garay Antal - már apáti-pusztai kasznárként e kiáltással: »A Tuilleries-be!« És megindult a nép ... Az ostrom másfél óráig tartott. A palotában 3000 lovas, gyalogos és tüzér volt 6 ágyúval. A parancsnok látván a haszontalan vérontást, testvérgyilkolást, visszavonult. Csak ekkor határozta el magát Lajos Fülöp arra, hogy gyalog menekül el palotájából a kerten keresztül a feleségével együtt 1 órakor. Két órakor a trónteremben füstölgő puskával ültem bele a trónusba, amely néhány perc múlva kirepült az ablakon. Egy darabka vörös bársonyt hoztam haza magamnak e nap emlékére! Itt kaptam a jobb combomba egy szelíd kis lövést, amelyet csak este éreztem, mikor már nagyon kezdett sajogni. De hát ebcsont összeforr! A helye bizonyítja. A trón amint kirepült az ablakon az ezernyi nép közé, az vállra emelte, vitte és máglyán elégette...” Dr. Töttős Gábor ÓDON IDŐBEN Március 19-én 100 éve, 1907-ben a szekszárdi katolikus kör választmányi ülésén 800. tagját vette föl. Március 20-án 105 éve, 1902-ben Kóth Dénes tudósított a Tolnamegyei Egyetemi Hallgatók Köre megalakulásáról: a politikamentes egylet minden földinkre számított. Március 21-én 130 éve, 1877-ben született Földes Dezső várdombi plébános, akinek a cölibátusról írt műve jelent meg a megye- székhelyen. Március 22-én 115 éve, 1892-ben Szekszárd beiktatta első rabbiját, Ungár Simont. 105 éve, 1902-ben az Egyesült Szegzárd-Tolname- gyei Nőegylet dr. Sass.Istvánnét választotta elnökének. Március 23-án 160 éve, 1847-ben a megyegyűlésen először indítványozták múzeum létesítését. Március 24-én 100 éve, 1907-ben a szekszárdi rendőrkapitány kivándorlás elleni mozgalmat sürgetett. Március 25-én 130 éve, 1877-ben Szekszárd saját halottjának tekintette és díszes külsőségek között temette el Barát János '48-as cigány honvédet, akiről lakótelepet neveztek el a megyeszékhelyen.
