Szekszárdi Vasárnap, 2007 (17. évfolyam, 1-42. szám)
2007-03-11 / 8. szám
2007. MÁRCIUS 11. FÓKUSZBAN SZEKSZÁRDI VASÁRNAP ÖSSZTŰZ UTÁN BIZTATÓ KILÁTÁSOK Lakossági fórum a távhő árának emeléséről Folytatás az 1. oldalról. A ténylegesen fogyasztott és a részszámlákban számlázott hőmennyiség különbsége az elmúlt 10 évet tekintve csak 2000/2001-ben volt jelenleginél nagyobb. Ezután Kiss Gyula számolt be az eszközállomány korszerűsítéséről, a javító beruházásokról, amelyek segítségével szabályozhatóvá vált a lakásokba jutó hőmeny- nyiség. Elmondta, hogy szükséges a 8 éve megkötött szerződés felülvizsgálata az azóta eltelt időszak változásai, nem utolsósorban, a gáz árának emelkedése miatt. Szakértők segítségével szeretnének létrehozni hatékonyabb, jobb távhőszolgáltatást. A helyi szakemberek mellett most több helyről, a környékből Paksról, és Pécsről is kértek ajánlatot. Fontos szempont a szerződésben rögzített díjképlet módosítása, ami a 8 évvel ezelőtti költségeket vette figyelembe. Távlati terv a természetes eredetű energia hasznosítása, ez jelenleg még kezdetlegesen működik a városban, de ez a költségcsökkentés leghatékonyabb módja. Következett a lakosok kérdéseinek végtelen sora, amelyekre fáradhatatlanul felelt Balog János. A kérdezők egy részét az érdekelte, amit egyikük egyszerűen úgy fogalmazott meg: „mi kerül ennyibe?” Kiderült, hogy a válasz nem ennyire könnyű, hiszen az árat sok tényező befolyásolja. Mások úgy gondolták, indokolatlanul fizetnek magas árat a fűtésért, mivel a radiátor nem is meleg, volt, aki 4 évig nem is kapcsolta be a fűtőtestet. A válasz: Önöknél biztos nem volt fagypont körüli hőmérséklet, mégis jutott tehát valahonnan hő a lakásba, például úgy, hogy más lakások kör- befűtötték, de pl. a napsütés is felmelegíti a levegőt. Ez a magyarázat arra a kérdésre is, hogy miért nem melegszik fel a fűtőtest, amikor a termosztát 3-as fokozaton áll. Balog János elmondta, hogy ilyenkor a termosztatikus szelep 20 °C-os hőmérsékletet tart, és ha a levegő ezt eléri, nem kapcsol be a radiátor. Ha ez így nem igaz, akkor be kell jelenteni a hibát. Többen a költségosztó működését kifogásolták, vagyis, hogy akkor is párolog, amikor hideg a fűtőtest. Valóban a költségosztó a Nap hatására is párolog, de ez nem perdöntő. Létezik korszerűbb megoldás is a fogyasztás mérésére, egy elektronikus eszköz a radiátor és a levegő hőmérsékletének különbségét méri. Egy ilyen készülék ára jelenleg 3000 Ft, a költségosztók felszerelésekor ennek duplája volt. Az Obsitos-házat már ilyenekkel látták el. A legtöbb lakó nem értette, hogyan lehet, hogy más városokban olcsóbb a távhőszolgáltatás. Ennek megválaszolásába bekapcsolódott egy szakértő a közönségből. Elmondta, hogy sokan alapvetően nem értik ezt a problémát, és egyáltalán az energetikát. Ezt csak hosszasan lehetne elmagyarázni, pl. egy cikksorozatban. Összehasonlíthatatlan a különböző városok hőellátási költsége. Ezt befolyásolja az erőmű hővesztesége, a csőrendszer állapota és minősége, a lépcsőházfűtés, a hőszivattyú, a hőkút, a megújuló, geotermikus energia csökkentené a költségeket, és így tovább. Kérdése: Miért nem végeznek Szekszárdon energetikai felmérést, ami kb. 300 000 forintba kerülne? Balog János ehhez a „kolléga”, akinek javaslatát megfontolásra érdemesnek tartotta, közre- piűködését megköszönve azt tette hozzá, hogy Budapesten például olcsóbb 1 GJ, és más alapadatokból, másként számolják a számlázandó összeget. Végül felszólalt Ács Rezső alpolgármester, aki elmondta, hogy a szerződés megkötésének időpontjához képest megváltozott a helyzet, lejárt az első hétéves ciklus, tehát mindenképpen felül kell vizsgálni a szerződést. A fórum elérte célját, a városvezetés nem kíván elmenni a feszültségek mellett, megalapozott döntéseket szeretne hozni. Az 5666 háztartás mellett állnak, és igyekeznek a legjobb kondíciókat elérni. Az állam intézkedései, sajnos, sok embert kizártak a támogatottak köréből. A polgármester zárszavában megköszönte a lakosság észrevételeit. A vizsgálatot, amely jó döntést tesz lehetővé, már elindították, és ennek lezárultával megteszik a szükséges módosításokat, minden olyan pontot felmondanak, ami nem a szekszárdiak érdekeit képviseli. Balog János ugyan „ellenfélként” volt jelen a lakossági fórumon, de bízik benne, hogy jó lokálpatriótaként ő is segíteni fog. A szerződésben meghatározott képlet hét éven keresztül jó volt, de fél-egy éve problémák jelentkeztek. Ha fel kell bontani a szerződést, állnak elébe. A vizsgálat egy-két hónap múlva befejeződik. Ennek eredményeit is felhasználva igyekeznek a távhődíj 50%-nál nagyobb csökkentését elérni, és kárpótlást kieszközölni az Alfa-Nova Kft.-tői az elmúlt hónapokért. Mindent úgy tesznek, hogy a lakosságnak a legjobb legyen. A vizsgálat eredményének birtokában 2 hónap múlva újabb lakossági fórumon tájékoztatják a szekszárdiakat. K. E. 30. születésnapját ünnepelte a Dicenty Dezső Szekszárdi Kertbarátkor Felzárkóztatták a borkultúrát Ugyanott gyülekeznek, mint harminc évvel ezelőtt. A Babits Mihály művelődési központ márványtermében. De mennyivel más ez a mai szituáció! Harminc év tapasztalata van már benne azokban a borokban, amit a jubiláló Szekszárdi Kertbarátkor tagjai egymást kínálva körbehordoznak. De érdekes is lenne az akkor készített, uram bocsá’ csinált borokat összehasonlítani a maiakkal, egész pontosan az itteniekkel. Talán egyből érzékelnénk a kertbarátkor küldetését, ha úgy tetszik missziós szerepét. Ülnek ünneplőben feleségestül a zömmel meglett korú, vagy éppen öregedőben levő férfiak, hogy nosztalgiázzanak egy kicsit a 1977-es születésük apropóján. Nem csak hasznosítható ismereteket kaptak itt, hanem barátokat, jó ismerősöket is, a világ legnagyobb dolgaiban is közös nevezőre jutni tudó embereket. Aligha véletlen, hogy a művelődés- szervezők nagy kedvencei házon kívül, illetve belül is a kertbarátkor kis dolgokért is nagyon lelkesedni tudó tagjai. Akiket akkori és mostani vezetőjük, Ferenc Vilmos kertészmérnök, borász majd marketing szakember terelt össze a fejlődés jegyében, akiben azért volt egy jó adag szkepszis: sikerül-e ezt összehozni a kertbarátkört egy olyan helyen, ahol az ősapák termelési kultúrája a hagyományok a meghatározóak, ahol szinte mindenki úgy gondolta, hogy házi kertészetben, ezen belül a borkészítésben ő tartja a kezében a bölcsesség kövét. S ekkor érkezik egy huszonéves fiatalember, aki meg akarja mutatni nekik, „honnét fúj a szél”, reménytelen vállalkozásnak tűnt ez a hetvenes évek Szekszárdján, de az élet éppen ennek ellenkezőjét igazolta. A friss diplomáját balatonboglári tapasztalatokkal is gyakorlatiasító, majd hazatérő Ferenc Vili, aki az akkori áfész pincemestereként sok kistermelővel került kapcsolatba Szekszárdon. Úgy érezte: föl kell vállalnia egyfajta lámpás szerepkört, egy magát és a borászatot komolyan vevő kertbarátkor létrehozásával. ELTÉRÉS AZ ŐSAPÁKTÓL- Pontosan emlékszem, hat órára hirdettük meg az első alakuló rendezvényünket - eleveníti fel a harminc évvel ezelőtti eseményeket a Szekszárdi Kertbarátkor megalapítója, úgy tűnik, hogy örökös vezetője. - A kezdés előtt még mindössze húszán voltunk, de tíz perccel később már száznál is többen, plusz székeket kellett kérnünk a márványterembe. Nem kis örömömre a gazdák kérdéseikkel mindjárt belevágtak a dolgok közepébe: Na, akkor, hogy is van ez a borkezelés, amiről én eddig úgy a napi kapcsolatba négyszemközt szót váltottam velük? Alapvetően az volt a jellemző a szekszárdi borvidéken, hogy itt a szőlőtermesztési kultúra mindig magasabb szinten állt a borászatinál, ez utóbbi az eszközöktől kezdve a technológián át nagyon hagyományos volt. Ötven-százéves, már penészes hordókban, fakádakban erjesztettek, és sok helyen ugyanilyenben tárolták a bort. Kezdetben ezekre próbáltuk ráirányítani a figyelmet, és összehasonlító elemzések után többekben megvilágosodott, hogy a borversenyeken miért nem érnek el aranyérmeket. Persze, a szemléletváltozás elindításához nem lett volna elég a kertbarátkörös havi összejövetel, a kilencvenes évek elején elindítottam a vincellérképző tanfolyamot, amire, szinte hihetetlen, de bejelentkezett 250 ember. Ennek híre ment, mert a rá következő két évben, immáron az egész megye területéről ugyanennyien jöttek a kurzusokra.- Mivel teltek a nyolcvanas évek?-A tapasztalatcserékkel, az ismeretterjesztő előadásokkal, a mag, a közösség kialakulásával, a nyitással az országos kertbarátmozgalom felé. Úttörő szerepet töltöttünk be a tekintetben, hogy 1988-ban megszerveztük a magyar kertbarátkörök első országos borversenyét. Több mint háromszáz minta jött össze az ország különböző borvidékeiről, és a szekszárdi borok remekül szerepeltek ezen. Nagyon nagy dolog volt ez, hogy az egri, a villányi borvidéket meg tudtuk előzni eredményességben. Ez már előszele volt annak, hogy Folytatás a 4. oldalon.
