Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-11-05 / 37. szám
2006. NOVEMBER 5. HÉTRŐL HÉTRE VAS4RÍAP 7 ANYANYELVŰNK CSODÁS HAGYATÉK Lelkünket építjük a magyar nyelv megismerésével Czakó Gábor tartotta a Léleképítő soron következő előadását A magyar nyelv lelke címmel a Babits Mihály Művelődési Ház színháztermében 300-350 fős közönség érdeklődésétől kísérve. Az előadás előtt dr. Tóth Csaba, a Léleképítő sorozatnak immár hatodik éve házigazdája és szervezője köszöntötte a megjelenteket. Mint mondta, hálás a Babitsnak is, hogy az alkalmaknak helyet biztosítanak a kezdetektől fogva. Köszönetét mondott továbbá a Szekszárdi Védegyletnek is a Léleképítő támogatásáért. Czakó Gábor (egyebek mellett) Arany-, Babits- és József Attila-díjas író, publicista előadása kezdetén rögtön rámutatott, hogy más nyelvektől eltérően a magyar önmagát bocsátja a homályos dologra, ezáltal téve azt világossá; a magyaráz szó gyönyörűen tanúskodik erről. Kiemelte, hogy anyanyelvűnk bármely más nyelven, valamint akármilyen stílusban, belső ritmusban vagy verslábak lejtésében-emelkedésé- ben írott prózai vagy verses alkotás jellemvonásait képes közvetíteni, visszaadni - ugyanakkor azok némelyikére nehezen ültethető át egy- egy magyar költemény, eredményeképpen sajátságainak. Miként a régészek, a magyar nyelv tulajdonságainak kutatói is a régmúltból máig fennmaradt, jelenleg is fellelhető nyomokból indulnak ki, jelentette ki Czakó. E tanulmányozók közül is az elsők között volt Czuczor Gergely, aki szótárt is állított össze anyanyelvűnkről; amely nem kevesebb, mint 120 ezer szócikkből áll. Ez a teljesítmény, húzta alá az előadó, a mai napig egyedülálló. Ha a magyar nyelv szerkezetét szeretnénk megismerni, tudnunk kell, hangsúlyozta Czakó, hogy anyanyelvűnk alapját mintegy 2400 gyök alkotja. Ezek egységes rendszert alkotnak, és családokba tömörülnek. Bennük állandó, vagy egymást helyettesíthető mássalhangzókból (pl.: k-g) és változó magánhangzókból épülnek fel. A gyökök kialakulásának módja miatt szoros kapcsolatban állnak a természet jellemvonásaival is, és képeket közveKötelesség segíteni a gyermekeken! Október 21-én két müncheni fiatalember Holger Kügler és barátja Joachim Karg von Bebenburg gyermekek részére gyűjtött adománnyal érkezett Szekszárdra, a gyermekkórházba. Holger Kügler elmondta hogy szülei régóta baráti kapcsolatban vannak Tóthi János önkormányzati képviselő családjával. Arra a kérdésre, hogy miért segítenek, azt válaszolták: ők viszonylag jó körülmények között élnek, ezért úgy gondolják, hogy kötelességük segíteni azokon, akik ezt nem mondhatják el magukról. Elsősorban a gyermekeken kívánnak segíteni, mert ők nem tudnak változtatni helyzetükön. Meggyőződtek arról, hogy a gyermekkórházban tudják kik azok a gyermekek, akik rászorulnak a segítségre. Megbeszélték a főnővérrel, hogy a jövőben mi az, amire a legnagyobb szükség volna, mert további karitatív tevékenységük során arra fognak koncentrálni. Az adományozók délután és este gyönyörködtek a városban, elismeréssel beszéltek a látottakról. Másnap reggel azzal búcsúztak, hogy „ v i s s z a j ö - vünk”! Holger Kügler a BMV gyár személyzeti vezetője, Joachim Karg von Bebenburg báró étteremtulajdonos. 38 évesek, gyerekkori barátok. títenek, ami lehetővé teszi, hogy megértsük, azonosítani tudjuk a belőlük képzett szavakat. Csodálatos ez a képesség, vélekedett az előadó, néhány példával is megvilágítva mondandóját: eső, felhő, lókötő, háztűznéző, szégyenszemre, agyafúrt... A képiség tehát, állapította meg az előadó, igen fontos tulajdonsága nyelvünknek. Platón barlang-hasonlatát citálta, hogy ezt a kijelentését megmagyarázza. E szerint (erőteljesen leegyszerűsítve a történetet) az emberek egy barlangban, megfordulni képtelenül ülnek, és a külső fény által a kinti történéseknek a barlang falára vetített árnyképeit látják csupán, nem pedig magát a valóságot. A kép ugyanezzel a jelentéssel bír a magyarban: létrehozunk valamit azáltal, hogy a képét megalkotjuk. íme néhány szó ennek megvilágítására: elképzel, képtelenség, képviselő; illetve a szintén ebből a gyökből eredő lekap (fényképezőgéppel), ott kap valakit (megtalálja, a maga valójában érintkezik vele) stb. Ugyancsak a gyököknek és rendszerüknek köszönhető, utalt rá Czakó, hogy a magyar nyelv nem esik szét akképpen, mint ahogyan például a német darabokra hullott, így érti meg tökéletesen a vasi tájszólásban beszélő a szegedi nyelvjárás használóját is. Az érted és az értöd, szavakban mindannyian tudjuk, melyik „e" helyettesíthető. Nem csupán pórias vonatkozása van különben sem, hanem értelmi különbségeket is hordozhat, hangoztatta az előadó, hogy egy szóban e vagy ö hangot használunk-e: felé - fölé, felesleges, fölöz, tejföl, feles tej - fölös tej, és így tovább. Czakó felhívta a figyelmet az anyanyelvűnk és a magyar zene között fennálló hasonlóságra is. Elmondta, hogy hazánkban a zenei motívumok túlnyomó többsége az ország legtöbb területén megtalálhatók. (Kivételt képeznek egyebek között némely dunántúli zeneelemek.) Pentatóniánk annyira erős, hogy a gregorián megjelentékor az pentatonizálódott, nem pedig fordítva. A zene és a nyelv lejtése is párhuzamot mutat: leggyakrabban fentről lefelé halad, lejt. Sok szavunk tanúsítja azt is, hogy a magyar nyelv tudja azt, amit például a teológia is: hogy az egy a legmagasabb, a legfontosabb szám, Isten száma. Egyesít, kiegyenlít, egyetemessé tesz. Az egész szó szintén erről a gyökről ered, mutatott rá az előadó. Ezt folytatva, és ismét Pla- tónhoz folyamodva közölte, hogy a kettő alapvetően nem az egy kétszerese, hanem annak széthasadásából származik, ezért kevesebb annál. Kétség, kétely; és még számos hasonló szavunk erről tanúskodik. A három az a szám, amelyen keresztül helyreáll az egység: három az igazság, három kívánság; ez a tökéletesség száma. A négy a teljesség száma - erre nemzeti szimbólumaink is utalnak: a korona részei, a címer sávos része, egyebek. A nulla pedig nem létezik, ez a szám az arabból származik. A számegyenesnek pedig a közepe, de ha összecsukjuk, a negatív és a pozitív számok kioltják egymást a nullában. (Hamvas, említette meg Czakó, a számok klozetjá- nak nevezi a nullát.) Ami egy, ami egész, az kikerekedik. A kör a tökéletességre utal, hangsúlyozta az előadó. Kör és kereszt szavunk gyöke is azonos. Ezzel is valami ősi tudásról ad számot: Platónnál e két motívum egyazon idea megtestesülése. A legkerekebb szám tehát az egy, noha napjainkban, számrendszerünk sajátságai okán, a tízet és a tízzel osztható számokat nevezzük így. (Más szám- rendszerekben ez másképp van; a mezopotámiaiban például a hatvan volt kerek - erre emlékeztet bennünket ma óráink számlapja.) A körbe írt kereszt is erősíti azt a megállapítást, mely szerint a kör és a kereszt ugyanazon értelmet hordozza: a négy felé osztottság, a négyesség megjelenik Krisztus-ábrázolásoknál, az évet az évszakok, a napot a napszakok osztják negyedekre. Az év négybe szabdalása vallási alapon is észlelhető: fent - karácsony, lent - a pápák, Péter és Pál, kétoldalt - az arkangyalok, Gábor és Mihály. Czakó azzal a meggyőződésével zárta előadását, hogy a legnagyszerűbb kincs, melyet a világnak felmutathatunk, nem más, mint az anyanyelvűnk. Szórendünket az értelem határozza meg. Képisége új szavak alkotására is biztat, melyeket mindenki érteni fog: csókos, gyepei (állat) stb. A helyváltoztatásra az európai nyelvek közül a magyarban van a legtöbb, szám szerint 45 szó van, az e tekintetben második olaszban csupán 26. Nyelvünk az agy mindkét féltekéjét igénybe veszi;: a balt, a racionalitásét, és a jobbot, a képiségét egyaránt. Miként Teller Ede mondta, ha ő nem Ady nyelvén tanult volna meg gondolkodni, legfeljebb egy, közepesnél jobb matek-fizika szakos tanár lehetett volna. Anyanyelvűnk a mi csodálatos örökségünk, melyet óvnunk kell. A 64 éves, decsi születésű Czakó Gábor - miután előadása során is több célzást tett a mai politikai helyzetre és annak főszereplőire - a rendezvény után a Garay téri tüntetők előtt is felszólalt. Kosztolányi
