Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-11-05 / 37. szám

SZEKSZÁRDI M VASÁRNAP MOZAIK 2006. NOVEMBER 5. Gondolatok a füredi kórusfesztiválról A szekszárdi Liszt Ferenc Pedagógus Kórus sikeres szereplése 2006. szeptember 23-án Balatonfü- red volt a színtere a Pedagógus Kó­rusok Országos találkozójának. A lankás dombok ölelésében éli mozgalmas életét a 13 500 lakosú kisváros. A földrajzi táj lenyűgözi az ide látogatót. Északról a dombokká szelídült hegyek, délről a tó öleli át a várost. Az ideérkező lépten-nyomon a múlt emlékeibe botlik. E városká­nak különleges atmoszférája van. Blaha Lujza nyaralója és a Jókai-vil- la letűnt idők emlékét őrzik. Rég­múlt Anna-bálok, szerelmek itt-ott „tetten érhetők”. Harmonikusan öt­vöződik a múlt és a jelen. A „pannon-derű” városa adott ott­hont a fesztiválnak. Éneklő nemzet vagyunk!... Pénz­szűke világunkat a művészet felülír­ta. Az ország jelenlegi gazdasági helyzete sem befolyásolta a fesztivál sikerességét. Valami a szélrózsa minden irányából - Mátészalkától Sopronig, Szegedtől Szekszárdig, Csurgótól Záhonyig - idehozta az embereket: a közös éneklés mással nem helyettesíthető, felemelő élmé­nye! A füredi kertekben az ősz érleli gyümölcseit. A birs, szilva sárgán- kéken villan elő a fák megtört zöld­jéből. S miként az ősz dúsan érleli a termést - úgy az emberi munka is! Sok kórus mozdult meg a meghívás­ra. Többen érezték azt, hogy el kell jönni abba a városba, amelyik soha­sem volt fukar otthont adni költők­nek, művészeknek, történelmi sze­mélyiségeknek, a tudományt műve­lőknek. Eljöttek a kórusok, hogy most a nyárutón begyűjtsék munká­juk gyümölcsét! A gyümölcsszedés, az aratás, mindig ünnep. A kóruséneklés is az: Ünnep a tagoknak egyenként, és ün­nep a közösségnek - ünnep a nem­zetnek! Nagy fiesta!... Éneklő nép vagyunk; Kodály, Bar­tók, Bárdos és Fasang Árpád népe. A kórusok külső megjelenésük­ben, színes ruháikban az évszak szí­neivel harmonizálnak. De sokkal fontosabb a belső tartalom, amit egy-egy kórus hordoz, és ami csak A Liszt Társaság Budapesten Liszt Ferenc születésének 195. év­fordulója alkalmából a Szekszárdi Liszt Társaság Budapesten töltött egy napot. Október 22-én az ország­ban működő társaságok szép szám­mal képviseltették magukat a ren­dezvényen. Találkozhattunk a sze­gedi, pécsi, soproni, pesti Liszt-ba­rátokkal, akik hűen ápolják Liszt Ferenc emlékét városukban. A régi Zeneakadémián gyülekez­tünk, ahol a művész egykori otthona - mely egyben az első oktatási hely­szín is volt, ma múzeum - található. Az épület Andrássy út felőli oldalán lévő emléktábla megkoszorúzásával indult a program; Lantos István zon­goraművész emlékező szavai után közösen énekeltük el a Himnuszt. A szekszárdi társaság idén har­mincéves s ez alkalomból az alapító Husek Rezső zongoraművészt Király Csaba, a Magyar Liszt Ferenc Társa­ság elnöke köszöntötte, s tüntette ki. Kitartó, magas színvonalú munkájá­ért Husek Rezső a Liszt Múzeumban található, Liszt kezéről készült bronz­kéz másolatát kapta. E rendkívül ran­gos kitüntetést harmadszor adták ki. Minden Liszt Társaság készült ze­nei műsorral, s természetesen kizáró­lag Liszt művei csendültek fel. Ezeket már a Zeneakadémia kistermében hallgathattuk meg. Szekszárdot Grósz Zsuzsanna képviselte (egykor Dobai Tamásné, ma Pécsett Király Csaba tanítványa): az Esti harmóniák című transzcendens etűdöt játszotta. Délután Eckhardt Mária, a Liszt Múzeum igazgatójának szakavatott vezetésével bejárhattuk a Liszt Múze­umot, láthattuk Liszt személyes tár­gyait, kottáit, gyönyörű, eredeti ka­rosszékét, néma zongoráit, melyek utazásaira kísérték, s nem utolsósor­ban a csodálatos hangszereket, me­lyeken tanított, s maga is zongorá­zott. A Zeneakadémia nagytermében, Bogányi Gergely zongoraestjével zá­rult a nap. Két Mozart-művet, Liszt hat Transzcendens etűdjét, s a techni­kailag félelmetesen nehéz Don Juan parafrázist tűzte műsorára. Batta András (a Zeneakadémia rek­tora) szavaival élve: Bogányi nem csak külsőleg hasonlít kissé Lisztre, de művészete is közelíti a Mesterét. A virtuozitás nem öncélú szerepjátszás, hanem a romantika szerves, beépített eleme, mely gazdagítja a játékot - val­lotta Liszt Ferenc. Bogányi Gergely bámulatos sokoldalúsággal, színes di­namikával, a hangszert példátlan erő­vel uralva, ragyogó virtuozitással zongorázott. Ezek mellett hallatlanul érzelmesen, líraian is képes volt meg­szólaltatni a hangszert. Talán nem túlzás azt mondani, s ebben mind­nyájan egyetértettünk, hogy ilyen ma­gas színvonalú felkészültséget, ilyen zongorázást évek óta nem hallottunk, így felejthetetlen élményben volt ré­szünk. A program szervezéséért köszönet illeti Somlai Gáborné Gyöngyit, aki mostantól a Szekszárdi Liszt Társaság ügyeit intézi, hiszen a leköszönő Husek Rezső az ő személyében talál­ta meg ideális utódját. Lakatos O. akkor lesz nyilvánvaló, ha felcsen­dül az ének! A külső megjelenés, a ruha fontos, de ez csak a keret! A tartalom belül van a szívekben, és az énekre nyílt ajkak adják tudtul a világnak, hogy énekelni jó és szent dolog! A hangversenyek a római katoli­kus templomban, az evangélikus és a református templomban, valamint az Anna Grand Hotelben párhuza­mosan zajlottak, hiszen a résztvevő kórusok száma 30 volt. A református templom adott he­lyet a Liszt Ferenc Pedagógus Kórus műsorának is. A Lozsányiné Molnár Márta karnagy által összeállított, igényes program megállta a helyét a rangos mezőnyben. Praetorius, Bach, Mozart és Schubert művei örökérvényűek. A megmérettetés si­került! Az izzadságszagú próbák, a permanens, karnagyi tudatossággal és hozzáértéssel tervezett munka, meghozta gyümölcsét. Szüret időszaka van - és jó érte­lemben véve persze - „tele a putto­nyunk” sikeres fellépéssel, szemé­lyiséget formáló művészi élmény­nyel. Karnagyunk által szerencsé­sen kiválasztott szólistának, Lang Ottíliának - mások figyelmét is fel­keltő - művészi teljesítménye har­móniában volt a kórus énekével és Lozsányi Tamás orgonaművész kí­séretével. Mozart: Laudate Domi­num című alkotásának interpretálá­sa méltán hozta meg a „vastapsot”! Hölgyeink sárközi gyöngye adta hírül, honnan jöttünk, kik vagyunk. Ennél a gyöngynél csak az lesz majd szebb, amit azokból a gyöngyökből fűzhetünk - szimbolikusan -, amit, miként a kagyló is, verejtékes mun­kával hozunk létre. Az igazgyöngy fénylik, mert már eredmény - egy hosszú munka produktuma. A hoz­zá vezető út azonban göröngyös, olykor felhőkkel árnyékolt! Egy ilyen igazgyöngyöt hoztunk Füred­ről, és szeretnénk ebből még sokat gyűjteni, hogy ékszer legyen belőle. A fesztivál hozadéka a művészi élmény, és az a tudat, hogy egy ez­res nagyságrendű országos kórus ré­sze vagyunk. Ez felelősségre ösztö­nöz - megtart - összetart! Ebben a kohézióban elementáris erő lakozik, amelyik túlmutat az emberi gondo­kon, hétköznapokon: embert, kö­zösséget, társadalmat formái. Ez a fesztivál ilyen volt! Főhajtás a rendezőknek, köszönet a karnagyoknak és minden résztve­vőnek! Várjuk a következőt! Tóth Zoltán kórustitkár Liszt Ferenc Pedagógus Kórus Kitüntették Husek Rezsőt A 85 éves zongoraművész, Husek Rezső visszavonul. Jótékonysági kon­certeken még fellép, de aktív előadói és zenepedagógusi pályafutását le­zártnak tekinti. Életművéért a Liszt Ferenc Társaság díszoklevélben része­sítette és egy kisplasztikával ajándékozta meg Budapesten. A bronzszo­bor Liszt Ferenc kezét ábrázolja, Stróbl Alajos munkája, és mindössze négy készült belőle. Husek Rezső az országos Liszt Ferenc Társaság alapító tagja, a szekszár­dinak pedig alapító elnöke. De most erről a tisztségéről is lemond. Utód­ja Somlai Gáborné lesz. -Wy-N. Á. A SZEKSZÁRDI LISZT FERENC TARSASAG tisztelettel hívja a zenekedvelőket, a november 7-én 19.30 órai kezdettel megrendezésre kerülő LISZT-EMLÉKHANGVERSENYRE a Művészetek Házába. Az esten fellépnek: Deák László, Erősné Máté Éva, Husek Rezső, Klézli János, Kugler Zsuzsa, Lányi Péter, Lozsányi Tamás, Müller Beáta. MINDEN ÉRDEKLŐDŐT SZERETETTEL VÁRUNK!

Next

/
Thumbnails
Contents