Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-10-22 / 35. szám
2 , szekszAjIdí VASÁRNAP 1956-2006 2006. OKTOBER 22. A Tolna Megyei Nemzetőrség Története Folytatás a 3. oldalról. dór honvéd századosnak, aki katonai szakértelméről és nyugalmáról volt ismert. Farkas István: A nemzetőrség megszervezése (Szekszárd) 23-a után létrehozták a népi milíciát. A szovjet helyőrség a városban kint élő családtagjaikat beköltöztette a laktanyába. A helyőrség egy részét kitelepítették a laktanyából. Tüzelőállást létesítettek a laktanya körüli szabadterületeken. Negyedikén átvették az objektumok ellen őrzését. 27-én történt. Kb. 400-500 fő tüntetést tartott a szovjet emlékműnél és a temetőben. Ledöntötték az emlékműveket, eltávolították a 19-es emléktáblákat, utána a BM főosztály elé vonultak és követelték a börtönben fogva tartott politikai elítéltek szabadon bocsátását. A népi milícia ott tartózkodó tagjaitól fegyvereket szereztek. Október utolsó napjaiban megalakult a nemzetőrség. Létszáma kb. 150-180 fő volt. A nemzetőrség parancsnoksága a volt rendőr-főkapitányság épületében lett felállítva. A rendőrséggel együtt működtek. A népi milícia tagjai szétszéledtek és egy részük a szovjeteknél keresett menedéket. A nemzetőrség birtokba vette, és üzembe helyezte a pártbizottság rádió adóvevőjét és kapcsolatot létesített a győri nemzetőrséggel. Első ténykedése volt a kint lévő fegyverek begyűjtése az illetéktelenektől és megbízhatatlanoktól. A tárolás a rendőrségen történt. Az államvédelmisek őrizetbe vételére egy 10 tagú különítmény lett felállítva. A nemzeti bizottság 30-án megalakult 102 fővel. Lefoglalták a pártbizottság pénzét, és épületeit. Fő napirendi téma a korábban elvett birtokok visszavétele és a bíróság, illetve az ügyészség leváltása volt. Valamint az itt állomásozó szovjet alakulat élelmiszerrel és orvosi ellátásával kapcsolatos problémák megoldása. A nemzetőrség téves információ alapján 30-án az árvaház utcai pártiskola ellen támadást hajtott végre. Az információ alapján az épületben ÁVH-sok tartózkodtak. A hír valótlannak bizonyult. A politikai foglyokat kiengedték. November 1-jén a városban és környékén rend és nyugalom volt. Október végén kerültem a nemzetőrséghez. Részt vettem a járőr- szolgálatban, valamint a fegyverek begyűjtésében. Feljelentés alapján kiszálltam Báta községébe, honvédségi teherautóval és egy honvéd hadnaggyal. A községházára bevittem, illetve behozattam ^ községi párttitkárt, községi gazdát, begyűjtési megbízottat kihallgatásra. Kimenetelünkről időben jelzést kaptak. Átszállították a Dunán azokat a fegyvereket, melyeket Szekszárd- ról szállítottak korábban a megyei pártbizottság készletéből. November 4-én Dunaföldváron a szovjetek tüzet nyitottak a nemzetőrségre. Őrizetből kiengedett ÁVH- sok és a korábban a rendőrségről eltávolított tisztek jelentek meg. A rendőr-főkapitányságon tárolt fegyvereket és robbanóanyagokat a városból kiszállítottuk a hegyekbe. Ötven fő részére a gyógyszertártól beszereztem 2 db elsősegélynyújtó dobozt. A kijött nemzetőröket két csoportra osztottuk. November 5- én a Mecsek felé húzódtunk. Egy pár nap múltán én és 4 társam hazatértünk Szekszárdra. A kint maradt csoport tagjainak egy része hazatért, részben disszidáltak nyugatra. 4-én börtönből kiengedett ÁVH- sok és pártfunkcionáriusok fegyverhez jutva meg akarták torolni a rajtuk esett sérelmeket, és bosszút akartak állni. Tekintettel a kint tartózkodó fegyveresekre, tavaszig nem mertek semmit sem kezdeményezni. Gabi Géza: Politikai minősítésem: „Ellenforradalmár” (Szekszárd) 1956 előkészítésében és az események folyamatában, mint pedagógiai értelmiségi meggyőződéssel, aktívan vettem részt. 1956-ban a Tolna Megyei Nemzetőrség aktív tagja voltam, Székelyhídi Géza mellett parancsnokhelyettesként. Tartalékos tiszti behívóval, a forradalom 2 hete alatt társaimmal, a következő akciókat hajtottuk végre: 1. Törvényes keretek között az államvédelmi beosztottakat előállítottuk a megyei bírósághoz elszámoltatásra. Csoportosan Zádori Tibor, dr. Lakat József, Diófássy Imre, Bercsényi J. István és én a következő személyeket állítottuk elő. Lugossy I. és fia, mindkettő Tolna megyei AVH, Szabó I. Tolna megyei AVH, később a szombathelyi Ügyészség vezetője; Mészáros, L. Tolna megyei Rendőr Főkapitányság. A korabeli MSZMP megyei üléAz esetnek következménye nem lett. A forradalom két hete alatt rend volt Szekszárdon és a megyében, a kisebb atrocitásokat leszámítva. (A hegyi alakulatokkal kapcsolatunk nem volt.) A Nemzeti Bizottmány alá tartozó Nemzetőrség biztosította a rendet és nyugalmat. Székelyhídi Géza parancsnok, valamint a testület tagjai mindent megtettek ennek érdekében. A forradalom külső erőkkel történő leverése után részükről elhangzott, hogy nem lesz megtorlás, ahol normális mederben folytak az események. Hamar bebizonyosodott, hogy részükről ez hazug realitás volt. Számba vették az „ellenforradalmi” erőket és megkezdődött a tisztogatás már 1957. év első felében. Nemzetőr karszalag A rendőrigazolványként feliratozott, valójában budapesti nemzetőr-igazolvány, Kopácsi Sándor aláírásával sek jegyzőkönyveinek anyagából ítélve „számonkérő szék”-et állítottunk fel, ami hazugság volt. Speciális feladata, a kommunisták és ÁVH-sok speciális fizikai megsemmisítése lett volna a cél. 2. Késő éjszaka egy sárpilisi tanyán lövöldözés történt. Köztörvényes bűnözők szabadultak ki a tököli börtönből, 3 főt éjfél után rövid tűzharc után lefegyvereztünk, majd visszairányítottuk őket szökésük színhelyére. 3. Parancsot kaptunk, hogy fésüljük át a kisdorogi erdősávot, mivel a megyei pártbizottság dolgozóinak havi illetményével meglógott a pénztáros. A kisdorogi összekötőnktől értékes információt kaptunk. Ennek segítségével elfogtuk a tettest, és elszámoltattuk vezetőinél, ahol a pénzt hiánytalanul megkapták az érintettek. 4. Mindszenty József beszédét követően lövöldözés tört ki a Csatári-toroknál. A helyszínre érkezve a tettesek elmenekültek. Tolna megyében kevés atrocitás történt, így nehezen lehetett koncepcionális alapon is tényeket gyűjteni ahhoz, hogy súlyosabb számonkérések legyenek. így is néhány kirakat pert rendeztek, ahol végrehajtott ítéletek is születtek. Pl.: dr. Nagy István pere, dr. Tóth Lajos, dr. Tollár Tibor és Székelyhídi Géza pere. Különböző katonai szerveknél (rendőrség, honvédség) rendszeres kihallgatások folytak ellenünk. Így kerültem rendszeres rendőrségi felügyelet alá 1957-58. évben. Közben a munkaköröm megszűnése nélkül 1957-ben elhelyeztek Szek- szárdról Várdombra, majd Gyönkre és végül Szedres községbe. Huszonöt év „külszolgálatot” kaptam büntetésként hallgatólagosan a Tolna megyei MSZMP VB idevonatkozó iratai szerint. Munkahelyem távolsága Szekszárdtól, a családtól nagy anyagi és időbeni megterhelést jelentett számomra a közel negyed század alatt, nem beszélve a gyermeknevelésből kiesett gondoskodásról. Tartalékos tiszti rangomtól 1957- ben megfosztottak. 1991-ben rehabilitálták főhadnagyi rendfokozattal. A „Hazáért érdemkeresztet” 1995-ben kaptam meg.
