Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-01-15 / 1. szám
2006. JANUÁR 15. MOZAIK vasärSap Ji JDOHOGO Egy város hatással van a lakóira, de a lakók is a városra. Minél kiegyensúlyozottabb ez a kapcsolat, annál harmonikusabb a viszony a város és az ott lakók között. Persze ez fordítva is igaz, mindkettő képes és tud borsot törni, akarva vagy akaratlanul, a másik orra alá. A hibák, hiányosságok feltárása segít mindkét oldalnak, hogy szebbé, boldogabbá tegye az együttélést. Ezeken a hasábokon inkább a hibákat mondanánk el, hiszen az örömöket, a szép és új dolgokat bizonyára gyorsan közli velünk valamelyik városatya. A dohogó rovatban nem kívánunk vérre menő problémákkal foglalkozni, vádolni, hibást keresni, hanem inkább szeretnénk a kényelmetlenségekre, kisebb hiányosságokra, könnyen javítható problémákra rávilágítani, azokra, amelyek a várost járva feltűntek. 1. Új forgalmi rend a piacon. A posta és a rendőrség előtt a Várköz egyirányúsága megfordult, most a főúttól a vármegyeháza felé lehet bejönni a piacra és a piaci parkolón át lehet menni kifelé. A parkolók a rendőrség előtt hegyesszögben pont a menetiránnyal ellenkező szögben találhatók, a régi forgalmi rendnek megfelelően. A kacskaringósan, tolatva, egymást rémisztgetve botladozó autók az egyébként sem kellemes közlekedést ezen a helyen eléggé ellehetetlenítik. Rendőrség ide vagy oda, az autósok zöme csúcsidőn kívül a parkolóból kitolatva, egyszerűen kijön az egyirányú utcában visszafelé. Még csak haragudni sem nagyon lehet rájuk... 2. Még egyszer az új forgalmi rend. A Garay téren az állomás felől most már lehet balra kanyarodni. A Béla tér felé menők is ezt teszik, hiszen a sétálóutcán nem tudnak átmenni. Sok autó várakozik a lámpánál nap mint nap. A lámpa pedig csak egy villanásig zöld a balra kanyarodóknak. A csuklós busznak (még ha elsőként is indul) az eleje még szabályosan átmehet, de a csuklótól hátrafelé már tilosban megy át. Ott kellene hagynia? Ha nincs busz, akkor is csak két személyautó képes szabályosan átmenni, ha az első elég fürge. Persze a magyar nem hagyja magát, a főútvonalon már nagyban zöld a lámpa, de még kanyarodik a harmadik, negyedik, ötödik személykocsi. 3. Hogy viszonyulunk a dolgokhoz mi, autósok. Pocsékul. Szűk a város, kevés a hely, hosszú a sor, tájékoztatnunk kell(ene) egymást a szándékainkról. Minden autóban van egy eszköz, ami nem a bent ülők számára fontos, nem az autót irányítja, szabályozza, hanem a környezetet tájékoztatja. Ez az irányjelző (más néven index). Nem akkor kell kitenni, amikor már kanyarodunk, amikor már sávot váltottunk, amikor már megálltunk az út szélén. Nem a fékezés után kell indexelni, hanem előtte. Ezzel a körülöttem közlekedőket, gyaloglókat tájékoztatom a szándékomról. Csak az öntelt, ostoba, csak magával törődő ember hanyagolja el ennek a használatát, aki a kocsiajtó becsukásával a környezetét is kizárja a maga kis önző világából. Kedves autóstársak. Az index nem azért kell, hogy tudjam, én kanyarodni akarok, hanem azért, hogy a többi ember is tudja. A helyesen indexelők számomra az illető vezető emberekhez való viszonyát is fémjelzi. (Netán az intelligenciafokát.) Schubert SZEKSZÁRDI HUMORKA Gáztűznéző Azt mondta a köztársasági elnök az újévi köszöntőben, hogy arra lenne büszke, ha Magyarországon valami jóképű programmal, s nem a riválisok lejáratásával lehetne választást nyerni. Bölcs gondolat, nemes felvetés, kár, hogy a gyakorlatban nem működik. Mert nekünk a botrány kell! Mire emlékszünk a rendszerváltás másfél évtizedes krónikájából? Arra, hogy hány ezer helyen végbement zökkenőmentesen a tulajdonosváltás, a kárpótlás, a privatizáció? Egy frászt. Tocsikra emlékszünk, a whiskys rablóra meg a postabankos VIP-listára. Szekszárdon: a húsipari vállalat katasztrofális magánosításáról mindenki értesült, míg a pár száz méterrel odébb mintaszemen működő, százaknak munkát adó tejipari cégről nem diskurá- lunk, mert „nincs mit". Még gyerekként, egy algyői olaj- vagy inkább gázkútnál történt baleset kapcsán figyeltem fel először a balhé diadalára. Rohant a sajtó gáztűznézőbe. Minden újság címlapján, a rádiókrónikában, a tévéhíradóban is szerepelt a frenetikus esemény. Mint később megtudtam, az a kút több mint egy évtizede hibátlanul üzemelt, ontotta a jó kis energiahordozót a honnak, de soha, sehol nem közöltek róla még egy kis- hírt se. Fogalmam sincs, hogy ki építette a bia- torbágyi viaduktot. Viszont Matuska Szilveszter nevét (aki felrobbantotta) ismerem, ismerjük. A negatív szenzáció hat ránk, megjegyezzük, dédelgetjük. Persze ildomos volna teret engedni a gentlemanszemléletnek és -szellemnek, de tiszta sor, hogy aki elsőként nem üt vissza az nem fog diadalmaskodni - a választásokon sem. Az megvertként, vesztesként hagyja el a placcot. Ki vállalja, hogy udvariasan helyzetelemezget, miközben mások be-beszólnak neki? Ki vállalja, hogy lelkesen jövőképezget, miközben mindenki a gáztűzön ámul? Ki vállalja, hogy urasan programismertetget, amire senki nem figyel? Ki vállalja, hogy úgy járjon, mint én a vécés nénivel? Egyszer megszólított a mama a buszpályaudvaron: - Nem maga volt a múltkor a tévében? S mert akkor tájt több adásban is szerepeltem, megkérdeztem: - Melyikben? Miről volt szó?- Azt nem tudom, de nagyon szépen mondta... Wessely EVANGÉLIUM Fölragyog világosságod! „Kelj fel, tündökölj, mert eljött világosságod, rád ragyogott az ÚR dicsősége. Bár még sötétség borítja a földet, sűrű homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az ÚR, dicsősége meglátszik rajtad. Emeld föl tekintetedet, és nézz körül! Mindnyájan összegyűltek, és hozzád jönnek, fiaid messziről jönnek, leányaidat ölben hozzák. Ha majd látod, örömre derülsz, repesve tágul a szíved." (Ézsaiás 60, 15a) Egészen biztos, hogy Ézsaiás sokszor látta felkelni a napot Jeruzsálem felett. Ahogy megjelent első sugaraival az Olajfák hegye fölött, hogy azután fénnyel borítsa be a templomépületet, melyet így a messziről jött zarándokok és ragyogni láttak. Láthatta a próféta is a napot, ahogy egyre magasabbra emelkedett és így szép lassan győzött a város legszűkebb sikátorának sötétsége felett is. De talán minden ilyen hajnali élménye eltörpült annak a látomásnak reménykeltő szépsége mellett, melyet Isten szabadító tettéről kapott, s melyet a fent idézett sorokkal kellett hirdetnie népének. Az ígéretet arról, hogy eljön a majd Világosság, ránk fog ragyogni az Űr dicsősége. Ahogy a nap elűzi a városból a homályt, úgy győz majd az Úr minden szellemi sötétség felett, ahogy a Szent város messziről látható módon ragyogott ebben a fénybe fürödve, úgy lesz majd Isten népe is: ragyoghat, utat mutatva, vigasztalást hozva másoknak is. Mindaz, amiben Ézsaiás és hívő kortársai reménykedtek, íme megjelent a világban az első karácsonykor Betlehemben: Jézus Krisztus földre születésével! Ő az, aki már kisdedként is fényével vonzotta a messzi földről érkező bölcseket; világosságát árasztotta jászolágya köré gyűlt pásztorokra. Ő az, aki később egyértelműen kinyilatkoztatta magáról: „én vagyok a világ világossága” (János ev. 8,12a) minden ember számára. Az Ő világossága ragyoghat fel számunkra is! így mintha nekünk szólna, egészen friss aktualitással a prófétai biztatás: kelj fel és nézz körül, hiszen eljött világosságod! Még ugyan van homály és sötét a földön, a nemzetek között, talán a te életed körül is: de visszahúzódóban van, mert az Isten országának világossága győzedelmesen emelkedik. Mint ahogy Jeruzsálem körül is győzött fényével a felkelő nap, felragyoghat neked szenvedés, gyász, aggódás, külső szorongattatás miatti sötétségben Jézus Krisztus vigasztaló világossága. S mint ahogy a város belső utcái is fényre kerültek: úgy saját szívedben is győzni képes az, aki magáról azt mondta: „aki engem követ, nem jár sötétségben...” (Jn 8,12b). Ő el tudja oszlatni Szentlelke erejével a te bensőd visszatérő kísértéseit, bűneit, hitetlenségét, gonosz indulatait, hitványságait és gyengeségét: csak nézz rá hittel és kelj fel. Ne a sötétet, hanem rád ragyogó világosságot nézd: Krisztust! ...És a szorongás helyett - milyen biztató ígéret - „örömre derülsz, repesve tágul a szíved...” Sefcsik Zoltán evangélikus lelkész Az Ökumenikus Imahét (január 16-21.) alkalmai Szekszárdon 16- án, hétfőn 17 órakor: belvárosi rk. templomban Igehirdető: Hajdúné Csernák Erzsébet m,ethodista lelkész 17- én, kedden 17 órakor: református templomban Igehirdető: Kirsch János rk. diakónus 18- án, szerdán 17 órakor: evangélikus templomban Igehirdető: Balázsi Zoltán ref. lelkész 19- én, csütörtökön 17 óra: methodista imaházban Igehirdető: Bacsmay László rk. plébános 20- án, pénteken 17 órakor: újvárosi rk. templomban Igehirdető: Sefcsik Zoltán ev. lelkész 21- én, szombaton 17 órakor: református templomban Igehirdető: Vasadi Teodor baptista lelkész
