Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-01-15 / 1. szám

ű vasArIap MOZAIK 2006. JANUÁR 15. Elektronikus ügyintézés bevezetése Szekszárdon Az év természetfotói Szekszárd Megyei Jogú Város je­lentős lépést tett annak érdekében, hogy polgárai és a területén műkö­dő vállalkozások egyszerűbben in­tézhessék az önkormányzattal kapcsolatos ügyes-bajos dolgaikat. Az európai uniós pályázat elnyeré­sével szeptembertől elektronikus ügyfélszolgálati rendszer kezdte meg működését. Az önkormány­zatban zajló, az ügyfelek felé látha­tatlan, de nem kevésbé fontos tevé­kenységeket szintén elektronikus (szak)alkalmazások, és az e-hiva- tal keretrendszere támogatják. A beruházással az önkormány­zat informatikai infrastruktúrája személyi és kiszolgáló számítógé­pekkel, nyomtatókkal bővült. A vá­rosban három helyről ingyenesen érhető el az internet.- Hivatal főépülete (Szekszárd, Béla király tér 8.)- Tesco áruház bejárata- Garay téri telefonfülke (Erste Bank előtt) Új lehetőség, hogy a világháló - és így Szekszárd város hivatalos honlapja is - www.szekszard.hu - elérhető még ingyenes HotSpot szolgáltatáson keresztül. A Hot­Spot szolgáltatás az úgynevezett WLAN (vezeték nélküli helyi háló­zat) technológián alapul; igénybe­vételével nyilvános helyeken bizto­sítható a számítógép-felhasználók számára vezeték nélküli csatlako­zás a világhálóhoz. Ehhez hozzáfé­rési pontot biztosít a város a Liszt Ferenc Zeneiskolától egészen a Bé­la térig. Megvalósult a városi és kistérsé­gi integráló portál, kiépült az elekt­ronikus ügyfélszolgálat, valamint az elektronikus adózási, beszerzési és szociális rendszer. A hivatal munkáját segíti a pénzügyi, szám­viteli és kontrolling rendszer kiépí­tése is. Nos eddig a hír, de hogy az ab­ban felsorolt fogalmi elemek való­jában mit is tartalmaznak, arra pró­bálunk jelen, sorokkal induló cikk­sorozat szűkös keretei között ma­gyarázatot adni. A harmadik évezred fordulójára a társadalmi, gazdasági és kulturá­lis területen jelentkező elvárások, a megváltozott körülmények modell­váltást igényelnek a közigazgatási szférában is. Olcsóbb és hatékonyabb, a fel­adatokat folyamatukban kezelni tudó, szolgáltató közigazgatás megteremtése kényszerítő szükség mind az ügyfelek elvárásai, mind az önkormányzati működés racio­nalizálása okán. A településirányí­tás tulajdonképpen számos elkülö­nülő, de egymásra épülő munkafo­lyamat egységes kezelését igényli. Azt, hogy ez hogy valósítható meg informatikai alapokon, az elektro­nikus alkalmazások példáján a kö­vetkező részekben mutatjuk be. (Folytatjuk) A 2005-ben a tizenharmadik al­kalommal meghirdetett „Az év természetfotósa” pályázat ki­emelkedőnek ítélt, illetve díj­nyertes fotóiból nyitott meg kiál­lítást a Babits Mihály Művelődési Házban dr. Iványi Ildikó, az idén tízéves Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója. A kiállításon 117 képet tekinthet­nek meg az érdeklődők, egészen január 26-ig, a Babits üvegtermé­ben. A megnyitón dr. Iványi Ildikó hangsúlyozta, hogy ezekben a ké­pekben rengeteg idő, kitartás, sze­retet van. Ha álltunkban lehajlunk, és közelebbről szemléljük a termé­szetet, mutatott rá, már másképp látunk, mint annak előtte. Vala­hogy úgy, ahogyan a kiállítás fotog­ráfiáinak készítői. A kiállítás-megnyitón ugyan nem hangzott el, azonban a Gemenc Természetvédelmi és Sportegyesü­letnek Szekszárdon működik egy fotószakosztálya - ennek tagjai rendszeresen részt vesznek „Az év természetfotósa” pályázaton. A Szekszárdi Vasárnap megkeresésé­re Krizák István, a fotószakosztály vezetője elmondta, hogy a jelenleg aktív tizenkét tag közül több ízben kerültek ki díjazottak. Az idei évi kiállításon hét képük látható, ezek közül öt Krizák István, kettő pedig dr. Almási István fotója. Ez évben is sikerült díjat elhozniuk: előbbinek Gemenci pillanat című műve a Nagygyörgy Sándor-díjat érdemelte ki, míg utóbbinak a Veszekedés cí­met viselő alkotása a „Madarak és viselkedésük” kategória második díját nyerte el. „Az év természetfotósa” pályáza­tot, tájékoztatott Krizák István, a két nagy, patinás hazai fotós egye­sület, a naturArt és a Nimród Fotó­klub együttesen írja ki. A pályázók száma az eltelt évek során 110 és 150 között volt, a beküldött képek mennyisége pedig gyakran a 3000- et is meghaladta. Erre a pályázatra 124 fotós 2878 képe érkezett be. Az öszszes beküldött fénykép több mint az ötödé digitális; a kiállí­tásba kerülteknek pedig több mint a fele. Érde­kesség, hogy dr. Almási István mindkét képe di­gitális, míg Krizák István öt fotója egytől egyig analóg technikával ké­szült. Kosztolányi Három év alatt az Év Vállalkozója Simon Andrea és a siker titka Simon Andrea 3 éve indította el az Európa Nyelvstúdiót. Munkáját, hozzáállását 2005 decemberében a Vállalkozók Országos Szövetsé­ge (VOSZ) Tolna Megyei Szerve­zete a Tolna Megye Év Vállalkozó­ja díjjal ismerte el. A fiatal cégve­zetőt arról kérdeztük, szerinte mi kellett a sikerhez.- A vállalkozók helyzetét figye­lembe véve nem volt egyszerű a feladat, de úgy gondolom, ha vala­ki pontosan tudja, hogy mi az, amit akar, úgy el is tudja azt érni. Ma­gyar-német szakon szereztem dip­lomát, és mi­vel nem igazán voltam elége­dett a nyelvok­tatás terén szerzett addigi tapasztalata­immal, változ­tatni akartam ezen. Ezért kommunikáció központú nyelvok­tatás megvalósítását tűztem ki cé­lul, egy magániskola formájában. Három éve kettő nyelvtanárral és ugyanennyi tanteremmel indul­tunk, mára 15 tanárral dol­gozunk. Évente megduplá­zódott hallgatóink létszá­ma. Azt hiszem, ez nem véletlen; tanítványaink elé­gedettsége lehetett a leg­jobb reklám számunkra. Mivel Magyarország se­reghajtó a polgárok nyelv­tudását tekintve az EU-tag- államai között, így egyre többen áldoznak időt és pénzt, hogy behozzák lemaradásukat. Ná­lunk ez azzal párosul, hogy a gya­korlatban, valós helyzetek­ben is használható tudást kapnak hallgatóink. Az órán megszerezhető tudás­ra összpontosítunk az ott­honi magolás helyett. Ter­mészetesen a stabil nyelvta­ni háttér is fontos, ám az élőbeszédre kell helyezni a hangsúlyt. Ehhez autenti­kus hanganyagokat is felhaszná­lunk. Mivel a megnövekedett igény mellett az emberek szabadideje nem lett több, így az is fontos szempont volt, hogy iskolánk ru­galmas időbeosztásban, a délutáni és esti órákban is tart tanfolyamo­kat. Emellett a szaknyelvi képzés iránt is megnőtt a kereslet. Megfizethető tanfolyamaink vannak, de nem tartozunk a legol­csóbb nyelviskolák közé. Azonban úgy gondolom, hogy az oktatás, a környezet magasabb színvonalát mindenütt meg kell fizetni.- Mit tartasz különösen fontos­nak a nyelvtanításban?- Legfontosabb, hogy az ember jókedvűen, felszabadultan beszél­jen az adott idegen nyelven, ne pe­dig kényszerből, szorongva. Hogy merjen fesztelenül beszélni, akár külföldön, az idegen nyelvi környe­zetben is.- A terveid szerint hol tart a nyelvstúdió öt év múlva?- Változatlan színvonal mellett szeretnénk a tanított nyelvek szá­mát növelni, hallgatóink körét és összetételét bővíteni, illetve nagy hangsúlyt fektetni a kihelyezett vállalati tanfolyamokra. Mivel in­tézményi akkreditációt szereztünk az elmúlt évben, az ezáltal hallga­tóink számára igénybe vehető adó- kedvezmény is lökést adhat ehhez.- És te magadat hogyan látod öt év múlva?- Ha minden a terveim szerint alakul már egy közgazdász diplo­mával és rengeteg tapasztalattal le­szek gazdagabb. Az biztos, hogy akkori helyzetemmel sem leszek megelégedve, hiszen eddig is az mozgatott, hogy „még tovább, még jobban”. Amíg elérhető célok lesz­nek előttem, addig nem állok meg.

Next

/
Thumbnails
Contents