Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-02-12 / 5. szám

4 tasAkSap HÉTRŐL HEZRE 2006. FEBRUÁR 12 Még fák nélkül, a Balra hajts! behozatala idején: 1902 tavaszán Folytatás az 3. oldalról. Ezt a gazdagságot nemcsak az át­vonuló forgalom eleven lóerői, ha­nem a még 1892-ben naponta erre járó tehéncsorda is biztosítja. Egy év múlva már « háromméteres kera- mitjárda vezet fent- ről is a mai központ­ba, de mivel ez több balesetet is okoz, 1901-ben - pár héttel a villany kigyulladá­sa előtt - aszfalttal burkolják a Széche­nyi utcával együtt. Egyúttal fölszólítják az államot, hogy illő lenne az áthaladó or­szágutat leköveznie. Valóságos közfelháborodást szül, hogy 1902-ben a Kissebesi Gránit­kőbánya Rt. homokba rakott ba­zaltkockákkal fedi be az utat. Kide­rül azonban, hogy ez beválik, ezért a Béla térre vivő részre is hamaro­san ilyen kerül. Közben a tér arculata is megvál­tozik: 1893-ra készül el pártos és Lechner tervei szerint a Szegzárd Szálló, mellette a polgári fiúiskola, amelynek bejáratát a közvélemény fordíttatta a térre. A Pirnitzer-ház Quittner Zsigmond tervezte keres­kedőháza földszintjén a Réthy Lipótné kávéházi teraszra benyúj­tott kérvényét ugyan még elutasí­tották 1890-ben, de pár év múlva Borzsák Endre már arról panaszko­dik, hogy leányaival nem mer a tér­re jönni, mert cukrászda, divatüz­let, könyvesbolt, ékszerész, fod­rász s még annyi minden csábítja őket, őt meg a cigányzenés vendég­lő. Az érdemes lelkész az, aki már 1876-ban fölvétette, hogy nincs Szekszárdon hely, ahol sétálni le­hetne. így lett 1879-ben a sétakert, 1895-től kaszinókért, előtte pedig korzó. De hogy visszatérjünk a tér fölső részére, ott áll a „vasalóház": a Fittler Kamill tervezte takarék- pénztár, alatta a népbank épülete, benne lakásokkal lejjebb a későbbi U1 rik-féle (Szent 1st ván) patika, két ház zal alább a Gerenda} László írót is dajkáié ház, amelynél szomszédja 1913-tól az első állandó mozi a Deutsche Bühne elődje. » A térről indul ai 1890-es évektől a tol­nai Duna-ftirdőre az omnibusz, később itt parkolnak i taxik, állnak meg az autóbuszok Az 1898-ban fölavatott Garay-szo bor és a későbbi szökőkút mindkéi oldalán 1960-as évekig zajló gyét forgalom nem tette tönkre az 1905- ben ültetett nyugati ostorfákat s az 1909- es platánokat sem. Akadt persze meg nem valósult elkép­zelés is: már 1880- ban újságcikk sür­gette, hogy a várfal­ban üzleteket kelle­ne kialakítani... A múlt ötletei sok­szor a mai törekvé­sek igazoló előképét mutatják. Dr. Töttős Gábor Már 1905 után, de 1908 előtt: ostorfákkal s még a zöld kúttal Sétálóutcánk múltja Kegyes József a polgári iskolát aránytalanul kiemelte 1881-ben Főorvos-váltás a sebészeten Március elsejével távozik a megyei fenntartású szekszárdi kórház sebészeti osztálya éléről dr. Zoliéi István főorvos. Utódlásáról már tárgyalnak. Dr. Németh Csaba, a kórház főigazgató-helyettese lapunknak nyilatkozva elmondta, a kórház vezetése az osztályvezetővel együtt áttekintette a főorvos ed­digi tevékenységét, majd szerda reggel közösen meghozták a döntést, miszerint március elsejétől kiilön-külön folytatják a munkát. Zoliéi főorvos egyébként 2000-ben került Szegedről Szekszárdra, a sebészeti osztály élére. A kórház vezetése már tár­gyal az utódlásáról egy másik városban dolgozó se­bésszel, akinek munkába állása, illetve kinevezése majd az érvényben levő jogszabályok szerint törté­nik. Kérdésünkre a főigazgató-helyettes közölte, hogy a korábban fölmondott négy sebész szakorvos fel­mondása és főorvos távozása között nem vonna pár­huzamot. Arról, hogy négy sebész benyújtotta a fel­mondását, korábban tájékoztattuk olvasóinkat. S ak­kor azt is megírtuk, hogy az osztályon rossz légkör uralkodik, bár az sem hozható egyértelműen kap­csolatba a négy szakorvos távozási szándékéval. Dr. Németh Csaba kérésünkre most elmondta, hogy ugyan a négy állást már meghirdette a kórház, hogy mindenképpen biztosítsák a sebészet működé­sét. Ám írásban kérte az intézet vezetése a négy se­bészt, hogy terjesszék elő elképzelésüket (esetleges új ajánlatukat) arra vonatkozóan, miként lenne meg­oldható, hogy továbbra is a szekszárdi kórház mun­katársai maradjanak. A főigazgató-helyettes hozzá­tette, mindenképpen azt akarják elérni, hogy a sebé­szeti ellátás továbbra is színvonalasan szolgálja a be­tegeket, mellette az osztályközösség, valamint a kór­ház érdekét. - hm ­Magyarország az egészség szigete lehetne Ne az orvosok menjenek, a betegek jöjjenek Dr. Pusztai Erzsébet, volt államtitkár, az MDF egészségpolitikusa, a Tan­dem munkacsoport vezetője szek­szárdi sajtótájékoztatóján ismertette pártja egészségügyi programját. Hangsúlyozta, hogy végre más szem­mel kéne az egészségügyre tekinteni. Úgy fogalmazott, hogy az egészségügyi ellátórendszer az ország legnagyobb szolgálta­tóhálózata. Ezért nálunk is - hasonlóan a fejlett gazdaságokhoz - ki kellene aknázni az egész­ségügy gazdaságban betöltött szerepét. Értel­mes, józan fejlesztéssel, a fejlesztéshez tőkebe­vonással az ellátórendszer az ország számára gazdasági hasznot is jelenthetne.- Magyarországnak minden adottsága meg­van ahhoz, hogy a környező országok határ menti területeinek, de sok ellátási formában az unió más országainak is egészségügyi szolgál­tatója, vagyis az egészség szigete lehessen - szögezte le az orvos-politikus. Ezután kifejtet­te, hogy az ágazat működésének, szerkezeté­nek átalakítása a fejlesztési program részeként úgy kell történnie, hogy az egyaránt szolgálja a magyar lakosság érdekeit és az ország gazdasá­gi fejlődését. A részleteket illetően egyebek kö­zött azt hangoztatta, hogy az üres szlogenekkel fel kell hagyni, törekedve a valóságos átalakí­tásra, ami 15 éve várat magára. Mint mondta, gyógyvizekkel bővelkedő ha­zánkban a hagyományokra építve a rehabilitá­ciós tevékenységet bővíteni kell. Mégpedig az­zal a céllal, hogy ne csak a műtéteket végeztes­sék nálunk más országok polgárai, ha­nem itt történjen rehabilitációjuk is. Ebből gazdasági hasznunk származna- úgy is, hogy direkt bevételeket hoz­na a rehabilitáció. Ezzel együtt el kell érni, hogy ne az orvosaink - már né­hány százan másutt vállaltak munkát- távozzanak külföldre, hanem a bete­gek jöjjenek hozzánk gyógyulni. Megjegyezte, tudomása van arról, hogy egyre több a jelent­kező az orvosi egyetemekre, mégpedig azért, mert végzésük után más országokban - példá­ul Angliában - szeretnének elhelyezkedni. Hozzátette, hogy az asszisztensek és az ápoló­nők közül is többen fontolgatják a hosszabb, rövidebb időre való távozásukat. Jelenleg sok bizonytalanság övezi egészség­ügyünket, hiszen sem a megfelelő jogszabály­ok, sem pedig a szükséges pénz nem áll rendel­kezésre az átalakításhoz. Ám ezek megteremt- hetőek, szögezte le. Hozzáfűzte, az MDF válto­zatlanul kitart amellett, hogy biztosítási alapra kell helyezni az egészségügyet, de meg kell őrizni az általános kötelező egészségbiztosí­tást, ami mellett a kiegészítő biztosítások fej­lesztésére van szükség. Pártja jól szabályozott privatizáció elkötelezett híve, ám az egészség- ügyi ellátórendszerben elsősorban az orvosok tulajdonossá válását támogatnák. Többször is kitért arra, hogy a hosszú távú átalakítás során az elsődleges célnak kell tarta­ni, hogy a betegek minél jobb ellátásban része­süljenek. V.H.M. - N.Á.

Next

/
Thumbnails
Contents