Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-01-15 / 1. szám

2006. JANUAR 15. ÉRDEKLI...? . SZEKSZÁRDI VASÁRNAP ÉRDEKLI? BEMUTATJUK! Érted haragszom és Gyurkovics János, a Szekszárd-Újvárosi Római Katolikus Társaskör világi elnöke mint mondta, többször elgondolkodott azon, hogy dr. Józan-Jilling Mihálynak, a kórház 1. számú belgyógyászati osztályát vezető főorvos úrnak felelősségteljes és időigényes munkája mellett miként jut ideje és ereje a rengeteg társadalmi munkára?- Kérem, sorolja föl'tisztségeit. Munkahelyén, a kórházban osz­tályvezető főorvos.- Folytatom: Tolna megye kar­diológus szakfőorvosa vagyok, a Cora kiemelten közhasznú alapít­vány kuratóriumi elnöke, a Szek­szárdi Német Kisebbségi Önkor­mányzat, valamint a Tolna Megyei Német Önkormányzatok Szövetsé­gének is elnökeként működöm, az Országos Német Önkormányzat al- elnökeként elsősorban a szociális ügyekkel foglalkozom. Tagja va­gyok a magyar és a német kardioló­gusok társaságának is. De hozzáte­szem, van még szabad vegyérté­kem...- Csak hangoztassa, sokan alig várják, hogy azt is lekössék! Miként lehet ennyi feladatot ellátni?- Egyedül sehogy. De minden te­rületre sikerült minimum egy kivá­ló munkatársat találnom. Egyikük sem kutyakötelességből teszi a dol­gát. Valamennyien nagyon közeli munkatársaim, akikkel már-már baráti a kapcsolatunk. A legszem­léletesebben úgy tudom kifejezni: ők az én bajtársaim. A munkahe­DIVATÁRU-, KOSZTÜMVÁSÁR Szekszárdon, a Babits Mihály művelődési ház ruhatárában 2006. január 16. (hétfő) 8-14 óráig Ajánlataink: • AKCIÓS télikabátok • Téli szoknyák • 50% AKCIÓS divat­pulóverek (kötött) • Sapkák, sálak, kesztyűk • Bélelt kosztümök 56-os méretig 6000 Ft-tól 8000 Ft-ig További ajánlataink: • Női mosható blézerek, • Női nadrágok • Szoknyák, blúzok, tunikák • Elegáns felsők, kosztümök Várjuk az érdeklődőket. lyemen abszolút felkészült a kol­lektíva, az alapítványban a kurató­riummal és Tóthné Martin Erzsé­bettel közösen visszük az ügyeket, a városi önkormányzatban is kitű­nő segítségeim vannak, s hasonló a helyzet az országos önkormány­zatban, ahol a rendkívül lelkes és a szociális ügyekben nagyon érzé­keny Koncsek Alberttel tevékeny­kedünk együtt.- Országosan milyen feladatokat látnak el?- Csak néhányat emelek ki, mint az idősellátás, a házi jelzőrendsze­res szolgálat, vagy a Keréken az ebéd projektünk, illetve több egészségügyi programunk sikere­sen is működik. Már korábban be­vezettük a „defibrillátort minden­hova” - úgymond - mozgalmat. Egyébként Tolna megyében is már öt készülék - Mórágyon, Nagymá- nyok, Várdomb... - működik.- Önök mára faluszűrést megelő­zően elindították szűrőprogramju­kat.- Tavaly tavasszal a Cora bábás­kodásával a megyében elkezdtük a szív- és érrendszeri betegek kiszű­rését. A faluszűrés keretében öt­venezer ember vizsgálatára kerül sor, mint azt a kormány bejelentet­te. A mi alapítványunk húszezret! A kiszűrteket kórházi osztályun­kon tovább vizsgáljuk. Megjegy­zem, a Corának van pénze, s mint nevéből is világosan kitűnik, azt a köz javára fordítja...- Mint mondják, renitenskedő betegeivel nem bánik kesztyűs kéz­zel.- Vannak, akik arra esküsznek, hogy szép szóval, cirógatással is le­het nevelni. Én úgy gondolom, hogy az egészségnevelés terén na­gyon gyakran indokolt az érted ha­ragszom, nem rád haragszom módszer alkalmazása. Mivel nem gyerekgyógyász vagyok, én a bete­geimet maximálisan felnőttként ke­zelem. Elsősorban azért, mert min­den egyén felelős saját egészségé­ért. Az egyáltalán nem igaz, hogy majd az egészségügy megoldja az ember problémáit... Erről szó nincs. Gondoljon csak bele: ma a felelőtlenségnek nincs határa. Min­denki azt csinál, amit akar. S ami­kor az illető igen nagy bajba kerül, csak akkor fordul segítségért a nem rád! szakorvoshoz. Ez a szemlélet egy­általán nem tartható. S ha előre akarunk lépni, akkor bizony az A- ban, az Y-ban egyaránt tudatosítani kell, hogy mindenki felelős saját magáért, a családjáért... Büszkén árulom el, hogy e téren abszolút konzervatív elveket vallók. Mert az elsődleges felelősség nem a társa­dalomé, nem az egészségügyé, ha­nem az egyéné.- Manapság mintha azt várnák el, hogy képzettek legyenek a bete­gek. Erről mi a véleménye?- Nagyon jó, ha képzett a beteg. Természetesen a krónikus betegek­re gondolok. Egyébként képzésük egyik fontos feladata a Corának is. Jó, ha a páciens tisztában van be­tegségével, tudja jól, hogy állapota szinten tartásához, javulásához milyen életvitel szükséges. De tud­nia kell, milyen gyógyszereket szed, azoknak mi a hatásuk, s mi lehet a mellékhatásuk. A dolog bi­zonyított másik oldala, hogy a kép­zett betegekkel sokkal többet - megnyert és minőségi életéveket - lehet elérni, mint a képzetlenekkel.- Tehát, főorvos úr egyáltalán nem a hajdani „nagy fehér varázs­lók" közül való?- De nem ám! Nem simogatom a beteg kezét, s nem kérdezgetem: „Hogy tetszett aludni drága Erzsi néni? Jó volt az a kis tabletta, amit felírtam?” Ebből csak sarokházat lehet építeni...- Olvastam, hogy Dél-Dunántú- lon a szív- és érrendszeri halálozá­sok száma alatta van az országos átlagnak.- Erről Németh Csaba kollégával írtunk is az Orvosi hetilapba. Ki­mutattuk, hogy míg 1999 előtt régiónkban a szívinfarktusban el­hunytak aránya valamivel az orszá­gos alatt volt. De egy ideje ez az arány valóban megfordult.- Köszönhetően a regionális kar­diológus teamnek, aminek Ön is a tagja.- Papp Lajos professzor bajtár- saiként együtt küzdünk az említett célokért, s hála Istennek nem ered­ménytelenül.- Megelőzheti-e az infarktust, aki rendszeresen Aszpirint szed?- Erre nincs tudományos bizo­nyíték. Arra viszont van, hogy aki már átesett a szívinfarktuson, vagy a gutaütésen, azt - szekunder meg­előzésként - az Aszpirin védi az újabb infarktussal, illetve gutaütés­sel szemben.- Mit tart az egyre nagyobb szám­ban megjelenő kórházi filmekről?- Az embereket nagyon érdekli az egészségügy. Ám ezt az igényt primitíven és színvonalasan is ki le­het szolgálni. De alapvetően nincs kifogásom a filmek ellen. Viszont ami ellen van, az a média időnkén­ti agresszív kinövései, az egészség­ügy mindenáron való pocskondiá- zása. A kritikával szembeni elvárá­som: legyen javító célzatú.- Beavatná az olvasókat a Józa­nok és a Jillingek történelmébe?- Nagypapámat, aki a második világháborúban amerikai fogságba került, Jilling Mihálynak hívták. Hazatérése szóba se jött. A csalá­dot 1947-ben kitelepítették, s a Jilling nagymama Németországba került. Viszontagságok árán ők ket­ten végre találkozhattak. Édes­apám 1946-ban magyar katonaként kérelmezte nevének magyarosítá­sát, s mentességet kért a kitelepítés alól. Apámnak és jó néhány györkönyinek nem más volt a pro- tektora, mint Kéthly Anna. így apám Józan Mihály lett. Ez az én nagypapámnak nagyon rosszul esett és sehogy sem értette, hogy adhatja le valaki az apja nevét. Ezért is bántotta apámat nagyon ez a kérdés. Viszont 1993 körül, ami­kor - nem ledobva a Józant - visz- szavettem a Jilling nevet, anyám nagyon megrémült, a család többi tagja pedig nagyon komplikáltnak találta a kettős vezetéknevet. Múl­tak az évek, s feleségemmel együtt úgy gondoltuk, hogy gyermekeink, Mihály és Balázs kizárólag a régi, eredeti nevet használják. Névvál­toztatásuk 2003 decemberében zá­rult le. Karácsonykor mindketten megmutatták apámnak, illetve nagyapjuknak személyazonossági igazolványukat. A jelenet szívszo­rongató volt. A történet szerintem is nagyon szép. Úgy gondolom, sok rossz jön még az emberre, de hi­szem, hogy a hajdani nemzetiségi acsarkodás, a kollektív megtorlás már nem ismétlődik meg.- Ki következzen?- Szívesen venném, ha a szerin­tem igen tehetséges és jó úton járó Sárközi János Józseffel, a Szek­szárdi Roma Kisebbségi Önkor­mányzat elnökével beszélgetne. V. Horváth Mária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents