Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-10-29 / 36. szám
vasárnap HÉTRŐL HETRE 2006. OKTÓBER 29. Ki fizesse a révészt? Közgyűlési vita a távfűtési díjakról 2006. október 19-én harmadik közgyűlését tartotta meg az új testület. Mondhatnánk azt is, hogy közgyűlési dömping van. Az ülések gyakoriságát Horváth István polgármester azzal indokolta, hogy az elmúlt ciklus utolsó évében alig volt közgyűlés, így a döntésre váró ügyek felgyülemlettek, most érdemi döntéseket kell hozni nagyon sok fontos kérdésben, ezért a gyakori ülésezés. Ilyen halaszthatatlan döntést igénylő kérdés volt a távfűtés díjainak megállapítása is, mivel a város területén működő távhőszolgáltatás kérdésében a közgyűlés árhatóságként is működik Az ALFA-NO- VA Kft. 2006. július 11-én kelt levelében - a 44/2006. (VI. 30.) Gazdasági és Környezetvédelmi Minisztérium rendeletben előírt gázáremelésre való hivatkozással - azzal a kéréssel fordult az önkormányzathoz, hogy a jelenlegi lakossági hődíjat és a nem lakossági hődíjat emelni szeretné, és kérte az önkormányzatot, hogy ezt hődíjemelést hagyja jóvá. A szolgáltató kérését mindezidáig nem tárgyalta érdemben a testület, ezért az új testületnek ebben a kérdésben döntést kellett hoznia, mivel a szolgáltatóval történt megállapodás szerint, ha az önkormányzat nem hagyja jóvá az emelést, a számára többletköltséget okozó áremelés elmaradásából származó bevételt az önkormányzatnak kell kifizetnie. A szolgáltató cég képviselője, Balogh János elmondta, hogy az áremelést a 35%-os gázáremelés indokolja, a testülettől azt kéri az AL- FA-NOVA Kft., hogy november 1- jétől a lakossági hődíjak 19%-os, a nem lakossági hődíjak 17%-os emelését hagyja jóvá a testület. A közgyűlés bizottságai megtárgyalták az előterjesztést, a javaslat elfogadását a Pénzügyi Bizottság nem támogatta, annak elnöke Tóthi János azt a javaslatot tette a testületnek, hogy vizsgáltassa meg a távfűtőrendszer üzemeltetésének gazdaságosságát, illetve azt, hogy a rendszer üzemeltetése milyen beruházásokkal tehető hatékonyabbá, és a testület tekintsen el az árak emelésétől. Ács Rezső alpolgármester és Kerekes Csaba a FIDESZ frakcióvezetője a javaslatot nem tartották járhatónak, elmondták, hogy az áremelésre a kormány gázáremelése miatt van szükség, és az önkormányzat előző testületé törvényt sértett, mivel nem tárgyalta érdemben eddig a szolgáltató cég kérését, pedig erre törvény kötelezte. Az alpolgármester azt is kifejtette, ha most a testület nem szavazza meg az áremelést, a szolgáltató a számlát az önkormányzatnak nyújtja be, aminek kifizetése tovább rontaná a város helyzetét, tekintve, hogy erre most nincs forrás a költségvetésben. Majd hozzátette, hogy az áremelés átvállalása igazságtalan is lenne, mivel a nem távfűtéses lakásban élők gázár növekedésből adódó többletköltségeit nem kompenzálja az önkormányzat. A fejlesztésekből és korszerűsítésekből adódó takarékossági lehetőségekről Balogh János elmondta, hogy ALFA-NOVA Kft. a rendszert folyamatosan fejlesztette, fejleszti, ezeknek a beruházásoknak a hatásai a mostani áremelési javaslatban is benne van, hiszen a gázár növekedéshez képest alacsonyabb százalékos áremelés elfogadását kérték a testülettől. A hosszúra nyúlt vita után a testület az áremelési javaslatot elfogadta. Az ülés elején a külsős bizottsági tagok - Asztalos Adrienn, Maller Béla, Nagy László, Sárközi János József és Szabó Zsolt - is letették hivatali esküjüket. A testület megszavazta, hogy pályázati önrészt biztosít a Tescótól a városig megépülő kerékpárúihoz, meghallgatta a város irodavezetőinek tájékoztatóját. A Közgazdasági Iroda vezetőjének beszámolójából kiemeljük az alábbi tájékoztató anyagot, amely az önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat és mutatószámokat tartalmazzák. A település állandó lakosainak száma (fő) 35 474 A közgyűlés tagjainak a száma (fő) 23 A közgyűlés munkáját segítő állandó bizottságok száma (db) 6 Az önkormányzati hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők száma (fő) 142 Az adósságállomány értéke 2006. szeptember 30-án (millió Ft) 697 Az egy lakosra jutó adósságállomány (Ft) 19 648 Az összes költségvetési bevétel (millió Ft) 9 090 Ebből: saját bevétel (millió Ft) 2 452 melyből helyi adóbevétel (millió Ft) 1 579 Az egy lakosra jutó összes költségvetési bevétel (Ft) 256 244 Az egy lakosra jutó saját bevétel (Ft) 69 121 Az egy lakosra jutó helyi adóbevétel (Ft) 44 511 Saját bevétel / Összes költségvetési bevétel (%) 27% Helyi adó bevétel / Összes költségvetési bevétel (%) 17% Az összes költségvetési kiadás (millió Ft) 9 090 ebből: felhalmozási célú kiadás (millió Ft) 1 882 Az összes költségvetési kiadásból a felhalmozási kiadás részaránya (%) 21% Az egy lakosra jutó költségvetési kiadás (Ft) 256 244 Az egy lakosra jutó felhalmozási kiadás (Ft) 53 053 Az önkormányzat által fenntartott költségvetési intézmények száma (db) 23 ebből: részben önállóan gazdálkodó (db) 22 Az önkormányzat által fenntartott költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak / egyéb tevékenységet ellátók száma (fő) 594/485 A reformokat nem lehet máról holnapra bevezetni A Kéri-házaspár látleletén a gazdaság és a belpolitika A visszatérő vendég kategóriájába tartozik a Szekszárdi Vállalkozó Szalon előadó vendégei között a politológus-pénzügykutató házaspár: Kéri László és Petsnig Mária Zita. Előbb az ország pénzügyei, a belső és külső adósság került a terítékre. A Pénzügykutató Rt., főmunkatársa, mivel bő egy évvel ezelőtt járt errefelé, kezdhette volna azzal is a nem várt mértékű eladósodottság apropóján: „ugye megmondtam, hogy az osztogatás politikája hova vezethet?” Az elemző közgazdász úgy látja a költségvetés egyensúlytalanságának ilyetén való kiigazítása népszerűtlen bejelentett, már bevezetett, fokozatosan tervezett megszorító intézkedésekkel megkerülhetetlen, bárki van kormányon nem bagatellizálhatja el ezt a kérdést, mert nagyobb a gond, mint a 90-es évek közepén volt. Az elkészült és az unió által is elfogadott konvergencia-program nem csak Brüsszelt, hanem az egész pénzügyi világot meggyőzte arról, hogy Magyarország szembenéz a problémáival, és belátható időn belül rendbe hozza pénzügyeit. Szakberkekben sokszor elhangzik, hogy a kormány csak a költségvetés bevételeit növeli intézkedéseivel, de ezek egyáltalán nem párosulnak azokkal az ígért reformokkal, amelyek nem csupán a kiadási oldalon racionalizálják a költségvetést az olcsóbb állam szükségességét előidézve, hanem a hőn óhajtott minőségi szolgáltatásokat is magukkal hozzák az élet legfontosabb területein. Petsnig Mária Zita amondó, hogy mindezt óhatatlanul számon kell kérni a regnáló kormányon, de ne gondolja senki, hogy a nagy ellátórendszerek másfél évtizede késő átalakítását, ami minden állam életében nagy dilemma, most pár hónap alatt megoldjuk. Ez években mérhető - tette hozzá az előadó. Fölvetődött a hallgatóság körében a kiigazító megszorító intézkedéseknek a hőn óhajtott gazdasági növekedésre gyakorolt káros hatása, például az infláció növekedése, ami az árfolyam stabilizációt nehezíti, s ez a gazdaság fölpörgetésének is akadálya. A pénzügyi folyamatokat elemző szakember osztja az ebbéli aggodalmat, de úgy gondolja: ha tartjuk magunkat a konvergencia programhoz, márpedig jelenlegi helyzetünkben nem tehetünk mást, akkor másfél éven belül eltűnnek ezek az akadályok. Ami a külgazdasági folyamatokat illeti kedvező tendenciáról hallhattunk, ha úgy tetszik első kézből a Vállalkozó Szalon jóvoltából. „Oldódik a világgazdaság recessziója, az átlagos növekedés 5 százalék, s ezen belül nőtt az Európai Unió részaránya. A német gazdaság ahová sok szállal kötődünk, úgy tűnik lendületbe jött, ami ránk is pozitív hatással van. Már ebben az évben külker hiányunk nem nőtt hanem érzékelhetően csökkent, az export dinamikája erősebb az importénál. A működő tőke beáramlás 2-szeres volt az év első felében a tavalyi esztendő hasonló időszakához képest. Erre a vonatra föl tudunk kapaszkodni, a reformok megtétele közepette is, vélekedett az előadó. A politológus Kéri László a fenti gondolathoz - bár elismerte a tények makacs dolgok - pesszimizmusának adott hangot a feszült belpolitikai helyzet miatt. Azt mondja, a megítélésünk romlását hetek óta személyesen is tapasztalja. Kéri, akit jobboldali berkekben rendszeresen leliberálisoznak, úgy látja, hogy a kialakult helyzetért a FIDESZ és a tőle még jobbra elhelyezkedő erők tehetők felelőssé. „Gyurcsányról szólva, a politológus azt mondta: abban a morális állapotban, amiben az ország már egy jó ideje van, nem gondolná, hogy a hazugság beismerés után a kormányfőnek távoznia kellene. Az MSZP - Kéri látleletében ott hibázott, hogy a választási győzelem után a néptől elszakadva nagyon elvonult, sokáig nem szólt semmit, pedig ez az idő alkalmas lett volna arra, hogy korábbi szokásához híven társadalmi párbeszédet folytasson az országgal. Ehelyett hidegzuhanyként előjött néhány fájó intézkedéssel, nem tudta előkészíteni kommunikációs stratégiájában a nem könnyű reformokat. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a helyhatósági választásokat ilyen arányban veszítsék el - állapította meg Kéri László. B. Gy.
