Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-10-15 / 34. szám

# vas4r1üp hétről hétre 2006. OKTÓBER 15. SZŰK A MOZGÁSTERE A MONETÁRIS POLITIKÁNAK Nagyon kellene az eurozóna „A kiigazítás nem járt együtt a növekedést serkentő reformokkal” Noha Járai Zsigmonddal, a Ma­gyar Nemzeti Bank elnökével va­ló egy éven belüli újbóli találko­zásra készültek a Szekszárdi Vál­lalkozó Szalon tagjai, de a jegy­bank elnökének azonnali külföl­di útja okán, helyettes Auth Hen­rik alelnök lett a beugró előadó, amit nem bánt a megye vállalko­zóiból álló hallgatóság. Aki úgymond rögtön a húrok kö­zé csapott. Igaz, Ihárosi Ibolya, a Tolnai Népújság munkatársa azon az árstabilitásra vonatkozó, lényeg­re törő kérdése, miszerint, ha most száz forintot bevisz a bankba, va­jon márciusban mennyit fog az ér­ni, az ilyen világos kérdések meg­válaszolására sarkallta az egyik fő pénzemberünket. Nos, a válasz az volt, hogy a makrogazdasági ada­tok, kilátások alapján nyolc száza­lékkal biztosan kevesebbet, mert az inflációt Auth szerint jövő év el­ső feléig biztosan nem lehet nyolc százalék alá nyomni, de két év múlva - annak ellenére, hogy a ki­látásba helyezett reformok lassan indulnak be, elérhetjük azt a 3 szá­zalékos inflációt, ami az árstabili­tást jelentené, ez egyébként az euro bevezetésének egyik kritériu­ma is. A divatos témáról az euro beve­zetéséről annyit mondott az MNB második embere, hogy egy ilyen kis nyitott gazdaságnak, ami min­denféle veszélynek van kitéve, na­gyon kellene, hogy minél hama­rabb csatlakozzunk az euroövezet- hez, mert ebben az esetben, ha er­re képesek lesz az önmagában gaz­dasági potenciálnövekedést jelent, ezt a dolgot nem lehet hamisítani, statisztikailag kozme­tikázni. Hosszú távon egy, illetve másfél szá­zalékos gazdasági nö­vekedést generálhat évente egy valóban stabil valuta. Azért is kellene az euro, mert egy pénzügyileg igen kiszámítható gazdasá­gi környezethez csat­lakoznánk, ahol ala­csony az infláció, nem magasak a kamatok. A rögtönzött sajtótájékoztatón, aztán az előadáson is szóba került, hogy a kontinensen párját ritkító magyar költségvetés csomagszerű kiigazítása bizony növekedési ál­dozatokkal jár, különösen, ha ez nem jár strukturális átalakításokat jelentő reformokkal. Már pedig ná­lunk nem járt eddig, és még most sem ezt érzékeljük. Ezért van az, hogy senki sem tud mondani pon­tos időpontot. Amikor fölvetődik a kérdés, célszerű hozzátenni öt évet, mert eddig semmi érdemle­ges nem történt, bár, emlékeztetett Auth Henrik, amikor egy picit sta­bilizálódott a gazdaság az ezredfor­duló éveiben, akkor a Magyar Nemzeti Bank a maga mozgásteré­ben megtette azokat a lépéseket, hogy izmosodjon, erősödjön a fo­rint. Ami ellen igyekeztek közhan­gulatot kelteni, hogy így bizony a magyar exportőrök veszteségeket szenvednek el, de akik ezt hangoz­tatták, azok valójában az árstabili­tás ellen beszéltek, nekik a mas- trichi kritériumok csak a retorika szintjén voltak fontosak. Az újonnan csatlakozott orszá­gok közül hétben végeztek el az el­múlt tíz évben kiigazító programot, de hétnél ez egyáltalán nem járt ko­moly növekedési áldo­zatokkal, nálunk is csak a Bokros-csomag „tartott be” a gazdaság­nak - mondta Auth Henrik. Vannak tehát más utak is, de ezt nem a jegybanknak, hanem a gazdaságpolitikának kellene megtalálnia. Amibe bele­kezdett a kormány, az nem a növe­kedési pályát célozza, aminek az MNB hangot is ad, ha erről kérdezi a sajtó. A problémánk nekünk ez­zel az új csomaggal az, hogy kifeje­zetten a bevételi oldal növekedésé­re koncentrál a kiadási oldal csök­kentését egyelőre nagyvonalúan el­bagatellizálja. Az elmúlt hat évben a 2000-es bázison számolva a költ­ségvetési elcsúszások mintegy hat és fél százalékából az adócsökken­tések nem egész kettő százalékot míg a kiadások több mint négy szá­zalékot tettek ki, a korrekciót tehát nem a bevételi, hanem a kiadási ol­dalon kellene kezdeni. Az adóeme­lésekkel megint az baj, hogy az adóbázis nagyon szűk, nagyon ke­vesen fizetnek magas adókat. Más lépések is lehetnének! Mindenek­előtt egy igen erős adóreformra van szükség, amely a bürokráciát és az adórendszer rendkívüli kompli- káltságát csökkentené, szélesítené az adóalapot, így az könnyen be­hajtható lenne. Ami az állami kiadások csökken­tését illeti - folytatta Auth Henrik, eddig csak egyfajta ötletbörzét lá­tunk, átfogó következetes reform- programot nem. Vannak bizonyos Turisztikai táblára graffitiztek A város a Szüreti Napok hetében öt nagyméretű turisztikai táblát, valamint öt irányjelző oszlopot he­lyezett ki forgalmas helyekre. Far­kas Éva, a polgármesteri hivatal pá­lyázati referense lapunknak el­mondta, hogy az eligazodást szol­gáló, kétmillió forintba került esz­közöket a TRFC keretéből biztosí­tották. A kétoldalú táblák egyik felén - mint azt láthatjuk - várostérkép van, megjelölték rajtuk a turiszti­kai szempontból fontos látnivaló­kat, a másik oldalon a Gemenci erdő lát­ványosságaira hív­ják fel a figyelmet, il­letve harminc foga­dóképes borospin­cét tüntettek fel raj­ta. Az oszlopok pe­dig nyilak segítségé­vel igazítják el a Szekszárdra látoga­tót: hol találja a fel­sorolt helyeket. Ezekre a táblákra, oszlopokra már igen nagy szükség volt, s korábbi hiányuk miatt sok kritika érte a várost. Ám egyik reg­gel azt tapasztalták, hogy a Faso­ron felállított táblára - feltehetően hülyegyerekek - fekete festékkel graffitiztek. Farkas Éva beszámolt arról is, hogy szerencsére nagy nehezen si­került a festéket eltávolítani a táblá­ról. Megjegyezte, sokak számára érthetetlen, hogy miért rongálják egyesek csak úgy szórakozásból a város értékeit. Most jut eszembe, hogy ez a történet mennyire össze­cseng azzal, amit az „egyperces­ben” írtunk Horváth Péter száza­dossal. Úgyhogy itt is kérjük a vá­roslakókat, ha ilyesmit látnak, tele­fonáljanak be a rendőrkapitányság­ra. Hozzáteszem, én magam azt nem értem, hogy a szemtanúk mi­ért nem ragadnak telefont ilyen esetekben? - hm ­lépések, amelyek elvezethetnek ehhez, de még igazán egymás köl­csönhatásában való rendszerben ez egyáltalán nem látszik, úgy is mondhatnám homályba vész. A másik problémája dolognak, hogy a reformokhoz társadalmi kon­szenzus kell, széles körű szakmai előkészítéssel, a társadalom főbb és erős érdekcsoportjainak bevoná­sával. Ez, véleményem szerint, egyáltalán nem történt meg. Úgy pedig nem lehet jó ez, hogy 10-15 ember zárt ajtók mögött leül és ki­találja: mi lenne jó az országnak. A szerkezeti átalakításoknak a kon­cepciója és mélysége sem látszik, így szkeptikus vagyok a tekintet­ben, hogy már jövő év elején elin­dulhatnának a reformok a négy legfőbb területen (oktatás, egész­ségügy, társadalombiztosítás, ál­lamigazgatás).- A jegybanki monetáris pénzpo­litikának eléggé szűk lesz a moz­gástere az elkövetkezendő egy-két évben - vetettük fel az MNB alel- nökének.- Valóban a monetáris politika nehéz helyzetben van, de nem egyedül. Alapvető célja nem válto­zott az árstabilitás elérése és fenn­tartása. Mi az inflációs előrejelzé­sekkel, a kamatpolitikával igyek­szünk kiszámítható, korrekt előre­jelzéseket adni a gazdaság állapotá­ból kiindulva, a törvény biztosítot­ta függetlenségünkkel élve.- Néha mintha nem egy nyelvet beszélnének a pénzügyminisztéri­ummal.- Nekünk nem kell egy nyelvet beszélni, más a dolgunk. Marad­junk annyiban mindenki tegye a maga dolgát a lehető legjobban. B. Gy. ✓ szaunák ✓ inffrakabinok és gőzkabinok ✓ építőknek ✓ kerti es ffahazak ✓ gépkocsibeállók UTÁN I É RT E KÉS IT ÉS E! Mobil: 20/9920-520 7100 Szekszárd, Hunyadi u. 5. Tel./fax: 74/419-552 Tel: 74/510-612 E- mail: varazsecset@axelero.hu

Next

/
Thumbnails
Contents