Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-10-15 / 34. szám
------------------------------------------------------------- W rw w Z SZEKSZÁRDI 2006. OKTÓBER 15. HÉTRŐL HETRE VASÁRNAP ff A kistérség Brüsszelbe ment Kiállítás és ismerkedés az Unió fővárosában El kell ahhoz jó messzire menni, hogy az ember pontosan el tudja helyezni önmagát, városát, lakóhelyét és környezetét a nagyvilágban. Sok ilyen hely létezik, ám ami rendkívül izgalmas tudni- és látnivalót ígér az Brüsszel, Belgium és Európa fővárosa. Ide hívta meg Harangozó Gábor, az Európai Parlament szocialista képviselője a szekszárdi kistérségben élő és dolgozó embereket, hogy ismerkedjenek és őket is ismerjék meg lehetőleg minél többen. Negyvenhármán indultunk útnak - polgármesterek, alpolgármesterek, jegyzők, cégtulajdonosok, vállalkozók, pedagógusok, civil szervezetek képviselői -, de mielőtt buszra, majd repülőgépre szálltunk, néhányan már Európa országútján autóztak, kocsijukban a mi vidékünk kincseivel. Halmai Gáborné, Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás elnöke, országgyűlési képviselő volt a csoportunk lelke, aki igazgatott minket kétnapos utunkon. Évek óta nem látott arcok, új emberek és új életek, jó kiállású, határozott fellépésű, világlátott, nyelveket beszélő fiatalok, közülük az egyik Harangozó Gábor, aki mindenre és mindenkire figyelt, kíváncsi volt ránk is, meg arra is, hogy ki és mit tudna hozzátenni ahhoz, amiért a magyar képviselők Brüsz- szelben dolgoznak. Jól megtervezett program várta a csapatot, mindjárt elsőnek az Európai Parlament a tévéből jól ismert óriási, csupa üveg épülete, s odabenn a látogatócentrum, ahol arról tudtunk meg mindent, hogy a 457 millió ember 732 képviselője - köztük a 24 magyar - hogyan és miért dolgozik. Hát, nem könnyű a munkájuk, amiből mi csak annyit érzékelünk a mindennapokban, hogy jut uniós pénz például Bátán, Decsen iskola-felújításra, Szálkán olyan szép a faluközpont, hogy mutogatni kell idetévedő ismerősöknek, a szekszárdi városközpontban most jó érzéssel andaloghat az ember, s hogy utak, meg autópályák, meg járdák, meg templomok, s persze borászatok lettek jobbak, korszerűbbek. „Széles víz a Duna, keskeny palló rajta” - énekelte Falkai Éva kölesdi énektanár a parlament épületének egyik szegletében: kiállítás nyílt a kistérségben termelt áruféleségekből, népművészeti értékeinkből. Őrölt paprika, méz, bor, sajt, pálinka, kékfestő, kerámia és gyöngyből fűzött nyaklánc ízlésesen kínálta magát. „Gazdag a táj, törekvőek az emberek, mindent megtartunk, ami érték, s szeretnénk, ha ezt itt, az unió központjában is megismernék, s persze azt is, hogy megtalálják partnereiket a mikrotérségben” - ezt Halmai Zsuzsa és Kocsis Imre Antal mondta a megnyitón, ahová igen sokan eljöttek. Mint ahogy a Magyar Régiók Házában sem lehetett egy tűt sem leejteni a délutáni bemutatkozáson. Jakab Éva, a kistérség fiatal munkatársa gördülékeny angolsággal mutatta be térképekkel, grafikonokkal a mikrorégiót, település- és termelésszerkezetét, köz- gazdasági jellemzőt, idegenforgalmát, s persze azt is, hogy mi várható a jövőben. Márkus István a Már-Ker Kft. faipari cég sokrétű munkájáról, Nagy Attila a harci Brill Pálinkaház keresett termékeiről, Koller Attila pedig a Tolnatej Rt. sikertörténetéről beszélt. Bort és pálinkát kínáltak eztán az angolul, franciául és persze magyarul beszélő vendégeknek, EU-s képviselőknek, kereskedelmi attaséknak, lobbisták- nak, azoknak, akik itt is érdeklődtek Magyar- ország és szűkebb pátriánk iránt. A jó hangulatú beszélgetések rólunk szóltak s arról, hogy a térséget gyarapító ismeretségek, üzleti kapcsolatok, barátságok is megfogantak Brüsszel belvárosában. Itt található a Magyar Köztársaság állandó EU-képvise- lete is, ahol Pethe Nándor attasétól a magyar érdekek igazán nem könnyű érvényesítéséről hallhattunk rendkívül érdekes tájékoztatást. Többek között arról, hogy Európában a bor 10-15 százaléka nem talál piacra, ezért ötéves átmeneti időszakra támogatják a szőlőültetvények kivágását, ami időleges termeléscsökkenést eredményez. Azok, akik fejleszteni szeretnének, támogatást kapnak szerkezet- átalakításra, korszerű szőlőfajtákkal korszerű művelésmódra, borászati fejlesztésre. A bor lepárlása biztonsági háló lehetne a nem jó évjáratokban. Mivel nálunk a borkészítésben a cukor használata bevett gyakorlat, nem tenne jót a hazai bortermelésnek, ha betiltanák a minőségjavításnak ezt az eszközét. Ha mustsűrítményt használnának, növekedne az előállítás költsége, következésképpen csökkenne nálunk a bortermelés... Hát, van tennivaló bőven itthon is, meg Brüsszelben is. De, hogy stílusosak maradjunk, idézzük I. Lipót belga királyt, akinek híres mondata így szól: Egységben az erő. D. Varga Márta Fotó: Szepesi László Harangozó Gáborral a parlament üléstermében A kistérségi kiállítás megnyitója a parlament épületében Harmincéves a pécsi televízió Aki akart, bemehetett, s megnézhette magát Az igazi - konferenciával egybekötött - harmincadik születésnapi ünnepséget november 24-én tartja a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója. Ám már korábban a nagyszabású, három megyés vetélkedősorozattal elkezdődött az ünnepi programsorozat, ami folytatódott a héten a szomszédos megye- székhelyekre való kitelepüléssel, a körzeti magazinokban pedig stúdióbeszélgetésekre kerül sor a regionális televíziózásról, a regionális sajtó köz- igazgatási régióhoz való viszonyáról, illetve a régiós sajtó jelenéről és jövőjéről. tv” közvetítő-kocsival egyetemben. Aki akart, bemehetett a jókora járműbe, ahol a szakemberek elmagyarázták a kocsi működését, s aki kedvet érzett, megnézhette magát „élő közvetítésben” a képernyőn. Két vezető szerkesztővel, Velkovics Vilmossal és Gyuki- ty Istvánnal beszélgetve kiderült, hogy a kitelepülésekkel is egy-egy lépéssel közelebb kerülnek a Szerdán délelőtt a Béla téren időzött a - köznyelv szerinti - „pécsinézőkhöz. Kifejtették, hogy a három megyében sugárzó körzeti tévé összeköti a három térséget. A regionális tévézés létjogosultságát az uniós elvekkel is indokolták, s hozzátették, hogy e téren Magyarország előbbre tart, mint a velünk egy időben csatlakozott országok. Saját tapasztalatként említettem, hogy a kora reggel és a déli órákban sugárzott regionális híradókat jelentős számú néző kíséri figyelemmel, amit - a mérések alapján - mindketten megerősítettek. Kifejtették, hogy a digitális műsorszórás lehet a regionális televíziózás jövője, hiszen néhány éven belül megsokszorozódnak a frekvenciák, így feltehetően naponta a mostaninál hosszabb műsoridővel tudnak sugározni Baranya, Somogy és Tolna megyében -, de továbbra is a MTV keretein belül. -h-n-
