Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-01-29 / 3. szám
MIvasArSap BORíOUDAL 2006. JANUÁR 29. A BIKAVÉR / ” \ X. Jubileumi Vince-napi Borünnep A kékfrankos ünnepe 2006. január 23-án (Vince-nap másnapján) 17 órakor a Babits Mihály Művelődési Házban közel kétszázan vettek részt a Jubileumi Vince-napi Borünnepen. A Dicenty Dezső Kertbarát Kör által elkezdett hagyományteremtő rendezvényt a Szekszárd Hegyközséggel közösen rendezték, melynek programja nagyon gazdag és változatos volt, mint azt Ferenc Vilmos, a Hegyközség Választmányának tagja és a Kertbarát Kör elnöke köszöntőjében elmondta. Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince mondja a közmondás, ezek szerint egy jó évjáratnak nézünk elébe ismét. Az ünneplő szőlő- és bortermelőknek először Németh Judit szakreferens az MVH részéről a szőlőtámogatási lehetőségek közül a szerkezetátalakításról és kivágásról szólt. Ezt követően dr. Kovács József, a Tradeston Kft. ügyvezetője a szőlőtörköly elhelyezésének újabb lehetőségeiről szólt. A záró előadás immár hagyományosan dr. Kozma Pál igazgató FVM SZBKI Pécs a 2005- ös évjáratot értékelte időjárás és szakmai szempontból. Ezután a bortermelők bemutatták a 2005. évi kékfrankos boraikat, melyet először dr. Kozma Pál, majd a résztvevők is megkóstoltak és elmondták a szakvéleményüket. A vélemények ösz- szessége szerint Szekszárd, a kékfrankos hazája még szélsőséges évjáratokban is kiváló minőséget tud teremni. A megjelentek nagyon jó hangulatban kötetlen beszélgetéssel és finom falatokkal - melyet a BASF Hungária Kft. ajánlott fel - folytatták az ünneplést. A rendezvényen bejelentésre került, hogy a Dicenty Dezső Kertbarát Kör borversenyére lehet jelentkezni 2006. február 20- án fajtánként 2 db 0,75 1 palack borral. A Kertbarát Kör továbbiakban március 4-én 10 órakor (szombat) rendezi a hagyományos szőlő- és gyümölcsmetszési bemutatóját Hencsik József kertbarát szőlejében, majd 2006. május 24-25-én az immár IV. Nemzetközi Kékfrankos Borfesztivál megrendezésére kerül sor. Ferenc Vilmos oki kertészmérnök, szaktanácsadó szakmérnök \ _________________________________ Elő szóban egy kis történelem, bár talán csak egy adalék, mely segít megérteni a bikavér jelentőségét. Az első emlék szerint I. Béla - aki 1061-ben apátságot alapított itt az alapítólevélben három dűlő nevét említi, melyből egyik Vinea Bika. Talán ebből alakult ki az elnevezés? Korántsem biztos, hisz ekkor még csak fehérbort lehetett találni Szekszárdon. Bikavér megnevezéssel Magyarország két borvidékén is készítenek borokat: Egerben és Szekszárdon. A bikavér egy vörös cuveé bor, melynek legalább háromféle alapbort kell tartalmaznia. Egy legenda szerint a bikavér név Eger 1552-es török ostromakor született, a túlerőben lévő, de vesztesként távozó török sereggel a védők elhitették, hogy kupáikból bikavért isznak és innen ered hősiességük. Valójában a bikavér megnevezés és a vörös szőlők is csak később, talán a XIX. században terjedtek el Egerben. A bikavér nevet azonban először szekszárdi vörösborokkal kapcsolatban említette Garay János költő a „Szegszárdi bordal” című versében (1846.) „Töltsd pohárba, és csodát látsz! / Színe mint a bikavér, / S mégis a gyöngy, mely belőle / Fölragyog, mint hó, fehér. / És a tőke, melyen termett / Nemde, oly zöld, mint a rét? / Hol leled föl szebben együtt / Szép hazánk háromszínét?” A bikavér borok alapja mindkét borvidéken egészen a XX. század közepéig a kadarka volt. Ma a legfontosabb összetevő a kékfrankos, amit ma főként merlot, cabernet franc, cabernet sauvignon és kadarka fajtákkal házasítanak. A felsorolt fajták jelentik Szekszárd mai szőlő- termesztésének alapjait, így érthető, hogy a bikavér a Szekszárdi Borvidék kiemelkedő bora, mely pincészetünknél is megkülönböztetett gondossággal érlelődik. Egy különleges „cuvée”, mely borászatunk legszebb boraiból készül. A bikavér készítése során fontos az a cél, hogy ne egy jól sikerült cuvée váljon belőle, hanem egy egyedi ízekkel rendelkező új bor szülessen meg. A szüret idején kerül már kiválasztásra azon borok sora, melyből elkészülhet a bikavér. Külön erre a célra termesztjük a szőlőt: alacsony termésátlaggal, tökéletesen színeződött bogyókkal, magas cukortartalommal. Az erjesztés során törekszünk arra, hogy a szőlő aromáiból minél többet megőrizzünk, és megfelelően markáns, karakteres bor váljon belőle. Ezután a cuvée-t alkotó borok külön kerülnek ászokhordós érlelésre - mely nagyméretű hagyományos hordókat jelent - minimálisan egy évre. Az érlelést követően újabb válogatás kezdődik, mely csak a tökéletesen fejlődött borokat engedi a bikavér alapját adó borok közé. Ezután a borokat házasítjuk, majd ismét fahordóba kerül, hogy összesimuljon, összeérjen, és hogy kezeink közt kifejlődjön A BIKAVÉR. A kékfrankos, mint Szekszárd legjelentősebb fajtája adja az alapot, foglalja keretbe a bort. Határozott, markáns utóíze tartást ad a bornak, ami nyugodt harmóniában képes érni más fajtákkal. A cabernet sauvignon és a merlot illatában és a bor teltségének a kialakításában elengedhetetlen alkotója a bikavérnek. Kész SZEKSZÁRDI BIKAVÉRRÉ a kadarkával történő fűszerezés után válik, mely páratlan aromáival egyértelműen a szekszárdi karaktert jelenti a házasítás során. Mindezek után Pinot Noir fajtával izgalmassá tesszük, kialakítjuk a pincészetünkre jellemző egyedi ujjlenyomatot. Ezután már palackban érleljük, legrövidebb 6 hónapon keresztül. Önálló, új teremtmény, semmivel nem összehasonlítható. A BIKAVÉR jelenti Szekszárd borainak igazi értékét. Gyümöl- csösség, érleltség, csodálatos savegyensúly, ízmélység, fűszergazdagság. Nagyon fontos, hogy a Szekszárdi Borvidéken készülő bikavérek mind-mind egyedi arccal rendelkezzenek. Azonban a pincészeteknek egyenként évjáratról évjáratra meg kell tartaniuk a saját borászatukra jellemző bikavér stílust, jegyet. Ez azt jelenti, hogy nincs bikavér recept, állandóan változik az összetétele, az arányok, de a bor biztosítja az állandóságok, összeköti a múltat a jelennel. Többről van itt szó, mint borkészítésről, ez hagyományápolás, az ősök tisztelete, gyökereink keresése. Gál József főborász Szekszárd Rt Pincészet
