Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-05-28 / 20. szám

BEMUTATJUK! Sok minden az emberi kapcsolatokon múlik... A több szakmával is rendelkező, ám vízvezeték-szerelőként ismert Samai István, legutóbbi interjúnk főszereplője javaslatára most Ko­csis János mérnökkel - aki évekig műszaki vonalon dolgozott - be­szélgetek. A jelképes stafétabot átnyújtója velem együtt elsősorban arra kíváncsi, hogy vajon miért váltott Kocsis János, s miért ment el bútorkereskedőnek?- Beszélgessünk a legfontosabb dologról, a váltásról, s annak oká­ról. Döntését a kényszer, vagy az adódó lehetőség határozta meg?- Tulajdonképpen az adódó lehe­tőség. De a kezdetekkel kapcsolat­ban tudnia kell, hogy műszaki főis­kolát végeztem Budapesten, majd a szakmámban helyezkedtem el, s 17 évig dolgoztam a Mevaco Kft.-nél, Illetve elődcégeinél. A Mezőgép­nél, a perforált lemezgyártásban kezdtem technológusként, majd' üzemmérnök, azután üzemvezető, később műszaki, illetve termelés­vezető lettem a jogutódoknál. A cégtől - ahol nagyon szép éveket töltöttem - 2004 tavaszán, a szerke­zetváltás idején jöttem el. Ekkor in­dított egy új vállalkozást az egyik szekszárdi székhelyű vállalatcso­port, ahova projektvezetőnek vet­tek föl. Az új üzemben új tevékeny­séget kellett beindítani, amit Né­metországból telepítettünk át.- Beszél németül?- Igen, középfokú nyelvvizsgám van... Folytatom a kronológiát: amikor már beindult és jól ment a vegyes vállalat új üzeme, akkor ajánlották a számomra ezt a lehető­séget. Megjegyzem, hogy ezen a helyen is jól éreztem magamat, bár itt a felső vezetők szemlélete, stílu­sa más volt, mint az általam na­gyon tisztelt Mevaco tulajdonoso­ké.- Tehát elérkeztünk ahhoz a meg­kereséshez, amit a jó kilátások elle­nére is alaposan meg kellett fontol­nia.- így van. Régi jó ismerősöm, a pécsi Fafa Bútorcentrum tulajdo­nosa azt az ajánlatot tette, hogy ve­gyem át a cég irányítását, mert ő a képzőművészetnek szeretne élni. A cég tulajdonosa ő marad, az ott levő bútorokat és a jól működő kapcsolatait átadva arra kért, mű­ködtessem tovább a jól bejáratott vállalkozást. Azóta1 nyilvánvalóan az árukészlet bővítése is az én „asztalom”.- Lehetőségnek lehetőség, de mégis bizonytalanságot hordoz, hi­szen fix fizetése nincs, hanem vál­lalkozóként tevékenykedik.- Valóban. De fontos kiemelni, hogy az utóbbi időben engem igen vonzott a magánszféra és a keres­kedelem is, bár ez nehéz világ. En­nek ellenére úgy gondoltam, 44 évesen még megléphetem a váltást.- Volt min gondolkodnia család­jával együtt. Ugye, bemutatja a höl­gyeket?- Szívesen. Feleségem, Kocsisné Dóra Ildikó az 5-ös iskolában alsós osztályfőnök mellette felső tagoza­ton magyart tanít. Két lányunk van: Virág most érettségizik, s az ELTE bölcsészkarán szeretné folytatni a tanulmányait. Anna elsős gimna­zista, ő is jól tanul, mellette remek sportoló: kézilabdázik és atletizál.- Meddig tartott a döntés megho­zatala?- Bizony, hónapokig. Latolgatott a család, én magam pedig előbb alaposan meg akartam ismerni az új szakmát. Lacival napokat töltöt­tem a pécsi centrumban, megis­mertem a gyártókat, láttam, hogy a partnerkapcsolatok jók, megfelelő vevőkör is van, így megszületett a döntés. Tavaly nyáron elkezdtem a munkát az új területen. Bár tud­tam, hogy a kereskedelem állandó­an változik, sorra nyílnak a hatal­mas üzletek, a magánszférát pedig az állandó megszorítások jellem­zik. Ám a kihívás nagyon izgatott. Megjegyzem, ha nem ez a döntés születik, valószínű örök életemben foglalkoztatott volna, mint kiha­gyott lehetőség.- Akkor is nagyon bátor volt.- Annál is inkább, mert ebből a magáncégből kilépni nem egysze­rű. S az ember minél jobban benne van, annál nehezebb. De ezzel nem foglalkozom, mert tetszik a munka, egyre jobb viszony alakul ki a partnerekkel és a vevőkkel. Na­gyon fontos helyre teszem a jó em­beri kapcsolatokat, amelyek mind­két felet erősítik, s igen sok minden múlik rajta.- Előző munkahelyén úgymond Jánost „hajtották”, most meg Ön te­szi ezt önmagával. Nem csak a na­pi Pécsre ingázásra gondolok.- Ez így van, de most azt érzem az elmúlt év okán, ha ennyi energi­át fektetek a saját vállalkozásba, akkor annak gyümölcsöznie kell. Hozzáteszem, most a saját tem­póm szerint dolgozom, bár sokat pihenni, kikapcsolódni nem lehet.- Gyanítom, még beteg sem lehet, de ne is legyen.- Szerencsére a betegség eddig elkerült, legfeljebb egy-két napos megfázással kellett megküzdenem. Szerencsémre a kolléganőm - egyelőre csak ketten dolgozunk a cégnél - megbízható, jó munkaerő. Állítom, hogy egészségességemet a természetben töltött egyre több időnek köszönhetem. Egyre szíve­sebben vagyok a szabadban. Ha te­hetjük, túrázunk, szeretünk spor­tolni, de a számomra a legkelleme­sebb időtöltést az jelenti, ha kint le­hetünk Kölesden, a család szőlőjé­ben. Egyre jobban érdekel a borké­szítés, a bor kultúrája, s örülök, ha módomban áll a finom ételekhez egy pohár jó bort elfogyasztani.- Szülei, ugye, szekszárdiak, s mindketten a tejipari cégnél dolgoz­tak?- Igen a válasz mindkét kérdésé­re. Sőt elmondom, hogy szüleim jó időben akár napokra is kiköltöznek Kölesdre a tanyájukba. Tehetik, hi­szen mindketten nyugdíjasok és köszönhetően a természet közelsé­gének és a sportnak, szerencsére jó egészségnek örvendenek és jól tartják magukat. Apu még most is focizik, hetente kétszer jár úszni. Anyukám is dolgozik a szőlőben, szívesen járnak társaságba, sőt bá­lokba is.- Mi jellemzi a vevőket? Kérnek-e a segítséget, vagy elgondolásukra megerősítést?- Szerencsére nagyon kevés a háklis vevő. A többség elképzelésé­vel együtt érkezik. Először ahhoz igazodva térképezik föl a lehetősé­geket, ám utána szívesen egyeztet­nek velünk, sőt véleményünket is kikérik. De mint tudjuk, a legtöb­ben rohannak, s szeretnének mie­lőbb elégedetten túl lenni a vásárlá­son - miközben csörög a mobiljuk, vagy éppen ők hívnak fel valakit. Ilyenkor nem szabad tolakodónak lenni, hanem ki kell várni a leg­megfelelőbb pillanatot.- Amit a váltással ön is kivárt.- Valóban, de a nulláról nem fog­tam volna bele. Legfeljebb akkor, ha munkanélküli lettem volna. így csak a felkínált lehetőséggel éltem.- Jánosról sugárzik a kiegyensú­lyozottság, a figyelmesség, a tole­rancia. Szóval kitől örökölte a jó ter­mészetét?- Ha jónak ítéli, azt köszönöm. Egyébként apai nagyapámra ha­sonlítok minden tekintetben legin­kább.- Ki következzen?- Bánsági Lászlóra gondoltam, mert érdekelne, hogyan sikerült felépíteniük pénzügyi, befektetési vállalkozásukat, ami rövid időn be­lül sikeres lett. V. Horváth Mária Fotó: Nagy Ágnes PALETTA FESTEKBOLT Szekszárd, Rákóczi u. 10. • Tel.: 74/413-425 AKCIÓ! AKCIÓ! Május 22-től június 2-ig Zerge homlokzatfesték 25 kg 8800 R 7790 Ft Zerge glett 20 kg 2100 Rt 1980 Ft Díszlazúr 0,75 I minden szín 3480 ft 1890 Ft Hammerite fényes Hammerite 0,75 I 3340 R 2890 Ft kalapács 0,75 I 3340 R 2890 Ft Sadolin extra 0,75 I minden szín 2500 R 2360 Ft Sadolin extra 2,5 I minden szín 7000 Ft 6490 Ft Sadolin alapozó 0,75 I 1080 R 1770 Ft Sadolin alapozó 2,5 I &40QR 4720 Ft

Next

/
Thumbnails
Contents