Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)

2006-05-28 / 20. szám

2006. MÁJUS 28. _______________HÉTRŐL HÉTRE VAS4«Iai» ff NÉG Y FŐVEL INDULTUNK Tizennégy éve a családok szolgálatában A szekszárdi Családsegítő Köz­pont 14 éve, 1992-ben alakult. Az intézmény első igazgatójának a város közgyűlése Papp Győzőt vá­lasztotta meg, aki akkor, az Illyés Gyula főiskola főállású oktató volt, ma is óraadó tanár. Az intéz­ményt azóta is Papp Győző veze­ti, akinek segítségével most a Családsegítő megalakulását, je­lenlegi helyzetét és fejlesztési ter­veit tekintettük át.- A családsegítő legelső munka­társai az első két évfolyam frissen végzett szociális munkásai közül kerültek ki. Előzménye országosan az volt, hogy Budapesten létrejöt­tek az első családsegítő állomások. A szolgáltatás ezen formája a rend­szerváltás előtt ismeretlen volt. Utána a gazdasági válság kény­szerítette ki, hogy az állam segítő szolgálatok rendszerét hozza létre és finanszírozza. Ebben az idő­szakban ugyanis tömegesen növe­kedett a munkanélküliség, ezzel együtt nagyon sok család anyagi válságba kerül, így ezzel meg kel­lett kezdődjön a szociális válságke­zelés is. A családsegítő először 4 fővel indult Szekszárdon, az ön- kormányzat pályázaton nyert 3 millió Ft-jából, amiből létrehozta a családsegítő központot, és az akko­ri közgyűlés engem kért fel a szol­gálat vezetésére. Eleinte szociális kríziseket láttunk el és segélyeztük a rászorulókat. Aztán az igények­hez alkalmazkodni kellett, így ma­ga a szolgáltatást kezdtük kibővíte­ni és speciálisan, a tömeges problé­mákra koncentrálva megoldani. Ezek a személyes szolgáltatások teljesen ismeretlenek voltak, ma­guknak a szociális munkásoknak is, így amit a tankönyvekből tanul­Két nő egy témára Versek és üvegfestmények, mint gyöngyök és könnyek Más-más művészeti ágakban al­kotnak, munkásságuk ezúttal mégis összefonódott. Sas Erzsé­bet és Rotkay Zsuzsanna közös képei a szerelmet, a csalódást és a magányt jelenítik meg. A kiállí­tás két hónapon át tekinthető meg a Művész Presszóban. Sas Erzsébet versei ihlették Rotkay Zsuzsát azoknak az üveg­festményeknek az elkészítésére, amelyekből a napokban nyílt kiállí­tás a Babits Művész Presszóban, Gyöngyök és könnyek címmel. A szép májusi délutánon a kávézó és a terasz is zsúfolásig megtelt az ér­deklődőkkel. Kálóczi Andrea és Decsi Kiss János Sasi műveiből ad­tak ízelítőt, hol égbe emelve, hol a legnagyobb mélységekbe taszítva az érzelmeket. A szavalatokat kö­vetően a vendég­sereg Rotkay Zsu­zsa üvegképeiben gyönyörködhe­tett, amelyek megmutatják, ho­gyan álmodja szí­nekbe és formák­ba egy nő a sze­relmet, a csaló­dást és a magányt. S talán épp ez hozta össze a két alkotót: ugyan­olyan mélyen éreznek, egyikük mégis képekben, a másik szavakban éli meg a szen­vedést és boldogságot. Tizenhárom vers, és ugyanennyi üvegfestmény, amelyek mellett egy pillanatra megállunk. Két nő egy témára. Sas Erzsébet, akinek szíve együtt dobog a városéval, aki azok­nak él és alkot, akik szeretik. Rot­kay Zsuzsa, aki nyitott az új lehető­ségek, kihívások iránt, akinek éle­tét átszövi a festészet iránti szere­lem, és az emberi érzelmek mindig alkotásra ösztönzik. A képek kissé szomorúak, ahogy a színekbe álmodott versek szüle­tésének története is. Egykor Sas Er­zsébet és a kiváló grafikus, Lippai Tamás, egy harminc szerelmes mű­ből álló ciklust szeretett volna meg­jelentetni. Az álmok megvalósítá­sára azonban a férfi­nak már nem maradt ideje. Fél évtizede, hogy elment a nemes barát. A versek egy ré­sze el is tűnt, de Ta­más emlékére a meg­maradt tizenhármat Decsi Kiss János il­lusztrációival végül mégis kiadták Tamási­ban. Ez a kis füzet ih­lette meg Rotkay Zsu­zsát. Ebből született az a különös kiállítás, amely a Művész Presszóba csalogatja a városlakókat. tak, másrészt egymás tapasztalata­iból épülve oldották meg az első­ként próbatételként rájuk háruló feladatokat. 1993-ban az ország- gyűlés elfogadta a Szociális tör­vényt, majd 1997-ben a Gyermek- védelmi törvényt, így abban az év­ben megindulhatott a Gyermekjó­léti Szolgálat működése is. Az egyéni és családi válságokat így már a törvény által előírt módon tudtuk kezelni. Nem sokkal ké­sőbb létrehoztuk a Hajléktalan Gondozási Központot és a Csalá­dok Átmeneti Otthonát, így vált komplexé a város szociális szolgál­tatása.- Az elmúlt időszakban milyen új szolgáltatásokat hoztak létre?- A kínálat folyamatosan bővül ma is: adósságkezelési szolgálta­tás, vagy a közelmúltban több ön­segítő szervezet is létrejött a csa­ládsegítő szervezésében. Pl. a liszt­érzékenyek klubja és a város több civil szervezetével is kapcsolatban állunk, illetve a kórházi szociális munka a kórház és a rászorultak közötti viszonyok megfelelő me­derben történő együttműködését segíti elő. Az itt dolgozó szakembe­rek közös tervet készítenek a prob­lémák összetett megoldására, de a kórházi szociális munkához hoz­zátartozik még a Gyermekjóléti Központtal való együttműködés, amikor is a szülészet és a gyermek- osztály a jelzőrendszer részeként értesíti a szolgálatot, ha olyan kis­gyermek kerül hozzájuk, illetve születik, akinek az ellátása nem biztosított megfelelően a fejlődésé­hez. De két fontos új szolgáltatást is bevezettünk: az egyik a Gyer­mekjóléti Szolgálat készenléti ügyelete, ami a nap 24 órájában hívható, ha bárki veszélyeztetett gyermekre lesz figyelmes. Pl. csel­lengő gyerekre, vagy ha a szülő észreveszi a drog jeleit a gyerme­kén. Tel.: 30/229-42-90. A másik szolgáltatatásunk no­vembertől április közepéig a krízis­ben lévő hajléktalanok felderítésé­re létrejött telefonos bejelentő szol­gáltatás. Tel.: 30/277-26-22. A me­gyében bárki hívhatja ezt a számot hajléktalanhoz, ahová kimennek a szolgálat munkatársai és ellátják.- Vannak-e krónikus, vagy akut problémák?- A rendszer problémái főként anyagi természetűek, a forráste­remtés az állami normatíva mellett pályázatokból jön, illetve az önkor­mányzat segítségével. Több más megoldásra váró problémánk van: ilyenek az idősödő hajléktalanok, a hajléktalan nők ellátása és a több­szörösen hátrányos helyzetben élő gyermekek felzárkóztatása a többi gyerekhez képest. Az iskolákban ma a képzésorientált felfogás a jel­lemző, nem a nevelésre koncentrá­ló, amelynek szerves része lenne a prevenció. A törvényi háttérben sajnos visszalépés történt: az isko­lákban nem kötelező gyermek- védelmi és ifjúságvédelmi szociális munkásokat alkalmazni, így a gyermekek esélyegyenlőségét a természetes jelzőrendszer - taná­rok, gyermekorvosok, védőnők - hivatottak megteremteni. És van, ahol ez a rendszer nem működik kellően.- Milyen változásokat, fejleszté­seket szeretnének létrehozni a váro­si szociális rendszerében?- Terveink között szerepel, hogy a kistérségi munkát magasabb szintre emeljük, önkénteseket ké­pezzünk, ezen kívül a szekszárdi főiskola szociálpolitikai tanszéké­vel szorosabban működjünk együtt; hosszabbtávon kiépíteni velük egy gyakorlatra orientált kap­csolatot, amivel a képzést maga­sabb színvonalúvá emelhetnénk közösen. Az együttműködés során a családsegítő, mint gyakorló intéz­mény lennének jelen, illetve egy szakvizsgára előkészítő képzési centrummá válhatna. Chochol Erzsébet A Liszt Ferenc Művészeti Iskola • értesíti a tisztelt szülőket, hogy hangszeres felvételit tart 2006. június 3-án, szombaton 9-12 óráig. Elsősorban azon gyermekek jelentkezését várjuk, akik elvégezték az előkép­ző osztályt, illetve szeptembertől az általános iskolában a harmadik osztályt fogják elkezdeni. • A felvéteti helyszíne: Széchenyi u. 38. • értesítjük a kedves szülőket, hogy a Liszt Ferenc Művészeti Iskola a 2006/2007-es tanévben ismét indít kiselőképzős (Előképző 1) foglalkozáso­kat első osztályos - 2006. augusztus 31-ig 6. életévüket betöltő - gyermekek számára. Hetente 2x45 percben, játékos formában ismerkedhetnek a zenei alapelemekkel, új dalokkal, körjátékokkal, ritmushangszerekkel. Felvételizni és beiratkozni június 6-7-én (kedd-szerda), 14-18 óráig lehet a művészeti iskolában (Széchenyi u. 38.). Mindenkit szeretettel várunk! mk

Next

/
Thumbnails
Contents