Szekszárdi Vasárnap, 2006 (16. évfolyam, 1-43. szám)
2006-03-26 / 11. szám
2006. MÁRCIUS 26. FÓKUSZBAN , szekszAudi VASÁRNAP Több jó hírű magyar borász és borászati érdekvédelmi szervezet képviselője fogadta el Kocsis Imre Antalnak, városunk polgár- mesterének, egyben a Magyar Bortelepülések Országos Szövetsége elnökének a meghívását a kedden tartott tanácskozásra. Megállapodtak, hogy júniusra a szakma létrehoz egy olyan javaslatcsomagot, amelyet - megfelelő egyeztetések után - Brüsszel tárgyalhat. Reményeik szerint javaslataik bekerülnek az Európai Unió várhatóan 2007-től érvényben lépő borreformjába. Kocsis Imre Antal a tanácskozást követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy néhányad magával egyetemben február közepén részt vett Brüsszelben azon a megbeszélésen, amelyen az unió mezőgazda- sági biztosa adott tájékoztatást a várható közös borpiaci szabályozással kapcsolatos elképzeléseiről. A ma élő közös borpiaci szabály- rendszer 1999-ben született meg. Mára ez által az európai bortermelők olyan defenzívába kerültek, ami - ha a trend folytatódik - azt eredményezi, hogy egy-két éven belül a mennyiségileg is jelentős európai bortermelés hátrányba kerül az ausztráliai, az új-zélandi, dél-afrikai borpiaccal szemben. Sőt, már Kína is szabályosan ontja a bort Európába, „amire változtatásokkal kell válaszolni”, hangzott el a tanácskozáson.- A közös borpiaci szabályozás tehát az Európai Unió érdeke - szögezte le Kocsis Imre Antal, aki Brüsszelből hazatérve, majd a témáról tájékozódva azt érzékelte, hogy a borreformról a magyar közös gondolkodás még el sem indult. Hozzátette, ugyan kezdeményezések voltak rá, de nem érték el azt a szintet, ami alkalmasnak látszana az egységes magyar álláspont képviseletére. A keddi tanácskozás tulajdonképpen medret adott a polgármester kezdeményezésének. A résztvevők úgy ítélték meg, hogy az év közepére sikerül olyan javaslatcsomagot összeállítaniuk, ami - megfelelő egyeztetések után - a mezőgazdasági biztos által indított reformmal találkozik. Botos Ernő Péter, az MTA kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének igazgatója úgy fogalmazott, hogy az uniónak minden olyan támogatási rendszert meg kellene szüntetnie, ami nem piacközpontú. Ezzel szemben preferálnia kellene a szerkezet-átalakítást és a marketing-, valamint a piacra jutási rendszereket, akciókat. Mint az világos, ebben Magyarország mellett több tagország is erősen érdekelt, ám vannak ellenérde- keltségűek is. Sümegi József, a Magyar Szőlészek és Bortermelők Szövetségének elnöke közölte, hogy az érdekeket kizárólag összefogással lehet érvényesíteni. Majd arról szólt, hogy a két évvel ezelőtt csatlakozott országok szőlőtermelői és borászai nem lehetnek „alulfinanszírozottak”, hanem ugyanazokat a támogatásokat kell számukra is megítélni, mint az EU többi tagjának. Jásdi István, a Vindependent elnöke az unió jelenlegi termékpá- lyamodelljét botránykőnek nevezte, ám mégsem látja kilátástalannak a helyzetet, mivel a befizető országok is hiányolják a modell hatékonyságát, amellett költségesnek és korruptnak minősítik. Tehát - mint fogalmazott -, amennyiben új szempontok megvilágításával állítják össze javaslataikat, megnyerhetik a befizető tagországok egyetértését. Megállapodtak a tanácskozás résztvevői, hogy folytatják a munkát, mivel nem várhatnak a mindenkori bürokrácia lassú elhatározására. Tehát a javaslatcsomagot júniusra elkészítik, tárgyalnak róla uniós szakemberekkel, s remélik, hogy megfelelő egyeztetést követően Brüsszelbe jut az előterjesztésük, amit a borreform kidolgozása során felhasználnak. V.H.M.-N.Á. Szekszárdi kezdeményezés az egységes magyar álláspont kidolgozására Az egyéni vállalkozók tartózkodnak az internetes bevallástól Sajtótájékoztatón ismertette dr. Bíró Zoltán, az APEH Tolna megyei igazgatója és három helyettese az elmúlt év adózással kapcsolatos tapasztalatait, természetesen az eddig feldolgozott bevallások alapján. Már a részletek ismertetése előtt leszögezte az igazgató, hogy az egyéni vállalkozók nem szívesen veszik igénybe az internetes bevallási formát, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer nagyon jó mindenkinek. Hozzátette, jövő év elejétől minden egyéni vállalkozónak elektronikus úton kell benyújtania bevallását. Az adóalanyi létszám alakulását illetően megtudhattuk, hogy a korábbiakkal ellentétben az adózók már nem a fővárosba teszik át telephelyüket, hanem mostanában inkább Baranya megyébe „mennek”. Azokat, akik többször „költöztetik” telephelyüket más megyébe, figyelemmel kíséri az adóhatóság és ellenőrzi. Február közepéig kellett beadniuk bevallásukat azoknak az éves bevallás benyújtására kötelezett magánszemélyeknek, akiknek adó- és járulékkötelezettségük keletkezett az államháztartás felé. Tolna megyében az érintett 10 948 adózó 82,5 százaléka teljesítette kötelezettségét. Az egyre népszerűbb - 2003 óta megháromszorozódott a számuk - egyszerűsített vállalkozói adó (ÉVA) hatálya alá tartozó adóalanyok - akiknek február 15-ig kellett benyújtaniuk bevallásukat - 96,4 százaléka tett eleget kötelezettségének. A bevallások 71 százalékát internetes program segítségével készítették el, ám csak nyolc százalékát nyújtották be elektronikus úton. Az önadózó magánszemélyeknek 2005-ről május 22-ig kell elszámolniuk. Közülük március 7-ig több mint ötezerrel többen tettek eleget, mint az előző évben. Az APEH Tolna megyei igazgatóságához eddig beérkezett 2005-ös bevallások közül közel nyolcezer a visszaigénylők száma, azok, akik fizetendő adót tüntettek fel, valamivel többen vannak, mint 3500. Az egy adózóra jutó átlagos visz- szaigénylés valamivel több mint 61 ezer forint. A visszaigényelhető legnagyobb összeg 1,7 millió forint. Az adóbevallással egyidejűleg fizetendő adó átlagos összege 112,8 ezer forint, a legnagyobb befizetési kötelezettséget kimutató önadózó magánszemély 37,8 millió forint fizetendő adóról adott számot.- hm -
