Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-02-20 / 5. szám

, SZEKSZÁRDI vas4rnap 2005. FEBRUÁR 20. Miért nem jár Szekszárd felé (sem) a pécsi intercity? (2.) —Robog a gőzhenger A tervgazdálkodás kötött keretei között épülő vasútvonal ügyeinek intézése során minden hivatal figyelmét külön is felhívták az ügyek gyors, zökkenőmentes intézésére. Minden kisajátítás, telekkönyvi bejegyzés gyorsan el is intéződött, megfelelő gépeket azonban az utasítások sem tudtak biztosítani: a háború után a MÁV szűkében volt az eszközöknek. A töltés építésekor például ócska talpfákból készített döngölőkkel tömörítették a földet, ami - mint később kiderült - nem volt megfelelő. A MÁV tulajdonában azonban nem volt egyetlen úthenger sem, amellyel a munkát el tudták volna végezni. Ezért a szekszárdi osztálymérnökség javaslata alapján Fábián Mátyás mérnöktől kértek ajánlatot 10 tonnás gőzhengerének és a hozzátartozó lakókocsinak előbb bérlésére, később megvételére. Fábián Mátyás okleveles mérnök Szekszárdon, a Vörösmarty utca 2. szám alatt lakott. Úgy tűnik, hogy a mérnök örömmel vált meg Ganz gyártmányú, viszonylag jó állapotú, de felújításra szoruló gőzgépétől. A MÁV által kinézett gépet 1921-ben gyártották, és már bizonyított: a gőzhengert eredetileg a Sárbogárd-Rétszilas II. vágány építésekor használták. A vételárat 10.000 forintban határozták meg, s hasonló összegbe került a vasútnak a gép felújítása is. A Áldozatul esett a Duna menti vasút... Végül a szekszárdi gőzhengernek is köszönhetően 1950 nyaráig Bátáig folyamatosan, s azon túl is jelentős szakaszokon elkészült a vasúti töltés, a hidak, hídlábak, átereszek nagy része. A jugoszláv helyzet miatt azonban a munkák egyre lassúbbakká váltak, majd végleg leálltak. Bátaszék és Furkópuszta között 1951 őszén még ideiglenesen kiépítették és üzembe helyezték a kenderfeldolgozóig a vasúti pályát, de a következő evben már fel is szedték a síneket. A „legombolt" (azaz felszedett) sínszálakat és talpfákat a szekszárdiak szállították Komlóra, ahol a szénpályaudvar építésénél használták fel újra az anyagot. Jugoszlávia „láncfcs kutyaként" emlegetett vezetőjével, Titóval mind ellenségesebbé váló kapcsolat miatt a vasművet Mohács helyett Pentele mellett, a mai Dunaújvárosban építették fel. A Bátaszék-Mohács vasút töltésének vonala ma is jól kivehető, Bátáig jól járható, azon túl a Duna már sok helyen megszaggatta, elmosta - a Duna menti vasút megépítésének lehetőségével egyetemben - alighanem végleg. A Duna menti vasútvonal szükségességét még másfél évszázad után sem jelzi jobban más, mint hogy 1981-ben ismét elkészült egy terv, amely az I. világháború előtti tervek alapján a később csak másodFELHÍVÁS! Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlése a 14/2001. (IV.26.) szekszárdi ör. számú rendeletével „Év Tűzoltója" kitüntető címet alapított. A rendelet szerint: A kitüntető cím az adományozást megelőző évre vonatkozik. Az „Év Tűzoltója" cím annak a személynek adományozható, aki hivatásos, vagy közalkalmazotti állományban, a Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Hivatásos Tűzoltóságánál teljesít szolgálatot; az adományozás évét megelőző évben a tűzmegelőzés, a tűzoltás, a műszaki mentés és a katasztrófaelhárítás területén olyan kimagasló tevékenységet folytatott, amellyel hozzájárult a város és Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Hivatásos Tűzoltósága működési területének közbiztonsága javításához, a tűzesetek számának csökkentéséhez. Az „Év Tűzoltója" cím adományozására javaslatot tehet: a) Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Hivatásos Tűzoltóságának parancsnoka; b) közgyűlés bizottságai; c) önkormányzati képviselők; d) bármely magánszemély, társadalmi szervezet, alapítvány. A kitüntető cím adományozására vonatkozó javaslatokat írásban a polgármesterhez kell benyújtani. A javaslatnak tartalmaznia kell: a) a javaslattevő nevét; b) a cím adományozására javasolt személy nevét, életútját, munkásságát, a cím adományozását megalapozó tényeket. Fentiek értelmében kérjük, hogy a kitüntető cím adományozására vonatkozó javaslataikat írásban 2005. március 1. napjáig juttassák el a Polgármesteri Hivatalhoz. Fábián Mátyás oki. mérnök, a kalóriatelcp tulajdonosa, később Budapesten a Földalatti főmérnöke lagosnak tartott BátaszékBáta-Lánka-patak-Palotabozsok-Somberek-Mohács nyomvonalon ment volna. A folyó partján futó nyomvonal szóba sem került. Ez a terv már figyelemmel volt az M6 és M60 autópályák megépítésére is - aminek pontos nyomvonala még negyedszázad után sem egyértelmű. Sajnos a gazdasági, politikai változásoknak ekkor is áldozatául esett a Duna menti vasút ezen szakasza, mint ahogyan ma is nagy kérdés, hogy az autóp;Tlyák mikor készülnek el. ^ Másként alakult volna... Jelenleg a délnyugati országrészben a vasúti forgalom döntő része egyedül a Budapest-PusztaszabolcsDombóvár-Gyékényes vonalon zajlik, ebbe csupán bekapcsolódik a pécsi, illetve a szekszárdi vonal. Közlekedési szempontból nyilvánvalóan kezdettől elhibázott volt az egész Mecseket megkerülő, rendkívül kacskaringós vasút kiépítése, mely már a maga korában is rossz példának számított. Azonban sokáig az építkezésnél anyagilag is érdekeltté tett Pécs természetes érdeke volt a Pécs-Dombóvár vonalnak konkurenciát jelentő Duna menti vasút ellenni sajnos eredményes - lobbizás. Persze, ez hosszú távon visszaütött, hiszen mára bizonyta-