Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-02-20 / 5. szám

SZEKSZÁRDI 2005. FEBRUÁR 20. vasárnap 3 lanná vált, hogy a viszonylag gazdag és több évszázados egyetemi múlttal rendelkező város megközelíthető lesz-e a modern közlekedés természetes részének számító intercity járattal, amelyet egyetlen város nem képes gazdaságosan működésben tartani. Valószínűleg másként alakult volna a helyzet, ha a Duna mellett is fut egy sínpár legalább Mohácsig. így Pécset két, Sárbogárdnál összekapcsolódó pálya szolgálta volna ki, mely egységes rendszerré kapcsolva Tolna és Baranya megye nagy részét is összekötötte volna. Ezzel szemben mára jól látható, hogy a Bátaszék-Mohács közötti vasúti összeköttetés hiánya nemcsak a történeti és #

ldrajzi okok miatt magától tetődő Duna menti vasút kiépítését, de a Mecsektől délre lévő térség - elsősorban az Ormánság, de Dél-Tolna gazdasági, társadalmi ellehetetlenülését is okozta. Hiányának gazdasági hatása azonban még ennél is nagyobb területet, gyakorlatilag a Sárbogárd-Gyékényes vonal és a Duna közé eső országrészt sújtja. Elfelejtett Széchenyiféle vasútfejlesztési koncepció A MÁV vezetése a legújabb regionális vasúti fejlesztési koncepció szerint a részben megszüntetett Pécs-Bátaszék vonal felélesztésével kíván a térség közlekedési helyzetén •

ivítani. A másfél évszázad latt többször is zsákutcának bizonyult vonalra ezúttal ismét jelentős összegeket kívánnak fordítani, míg a történeti, földrajzi tényezők miatt kézenfekvő Bátaszék-Mohács-Pécs vonal kiépítéséről szó sem esik. Pedig ha akár korábban, a DélDunántúl vasútvonalainak kivitelezése során, vagy legalább most jobban figyelembe vették volna az évezredes történeti hagyományokra és a megváltozott gazdaságszervezési szempontokra egyaránt tekintettel lévő Széchenyi-féle vasútfejlesztési koncepciót (vagy ha a háborúk, válságok nem hiúsítják meg a Duna menti vasút megépítését), ma minden valószínűség szerint a cammogó interpici helyett lényegesen jobb gazdasági környezetben roboghatna át Szekszárdon és egész térségünkön a pécsi intercity. Szabó Géza - Szabó G. Tamás „A magyar nyelv olyan, mint egy virágoskert" A Léleképítő sorozat vendégeként dr. Bőzsöny Ferenc „Magyarság, kereszténység" címmel tartott előadást hétfőn este a Babitsban. A Magyar Rádió „hangja" közel félévszázadnyi rádiós szolgálat után 1997-ben vonult nyugdíjba. Mindennap délben hallhatjuk mély baritonját, amikor a harangszó felcsendülése után bemutatja annak a harangnak történetét, mely azon a héten a nándorfehérvári diadalra emlékeztet bennünket. A Kazinczy-díjas Bőzsöny Ferenc papnak készült, majd amikor a veszprémi szemináriumot föloszlatták, két évig a vasas szakmában dolgozott. „Káderlapja" miatt nem vették fel az egyetemre, egy véletlennek köszönhetően jelentkezett a rádióhoz bemondónak. Majd háromezer jelentkező ellenére sikerült felvételt nyernie. Végül az ELTE irodalom-történelem szakán diplomázott, ugyanitt magyar nyelvészetből szerzett doktorátust. Pécsiként fiatalon a fővárosba került, ahol édesapja vendéglős volt, az „ízes" kocsmai beszéden nőtt • fel. Az előadás címének választott két fogalom a magyarság és a kereszténység Bőzsöny Ferenc életének vezérfonala. Országhatároktól függetlenül a nyelv a magyarság egyik összetartó ereje, az ápolása életének egyik célja. A beszédkultúra hanyatlik, hiszen nincsen igazi „példakép" az ifjúság előtt véleke-dett az előadó. A valóság show-k műfaja már külön szubkultúra, nyelvezete teljesen idegen fülünk számára. Véleménye szerint, a nyelv, egységesítő erő, képes arra, hogy akár az öt földrész távolságát áthidalja. A vallással kapcsolatban kifejtette, sok mindent választhatunk a Földön, ahová születünk, ahol élünk az meghatározó. A római katolikus vallásban hitet, életstílust találunk, tartást ad ahhoz, hogy eligazodjunk világnézeti kérdésekben. Elmondta, az embereknek vallási minimumot kell produkálniuk, hogy meg tudjanak felelni a Teremtő elvárásainak. A televízió műsorai, az amerikai kultúra kritikátlan átvétele, az internet térhódítása nem kedvez a vallásnak, bár a kereszténység nem a gyengék vallása. A tízparancsolatból vett példával, tolerálhatok mindent azonban nem szabad elviselni. A Szent István királyunk intelmeiben szereplő „Egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő" szállóige a magyar nyelvművelés egyik leggyakrabban hangoztatott mondata. Félő azonban, hogy a nagy nyelvi kavalkádban nyelvünk egyre inkább terét veszti. B. L. Alkotások a kórházban Siketek és nagyothallók, vakok és gyengénlátók a főszerepben Sebestyén Henrietta iparművész és Bazsa Imre amatőr festő kiállítás nyílt meg február 18-án, pénteken, 16 órakor Szekszárdon, a Balassa János Kórház Igazgatóság folyosógalériáján (Szekszárd, Béri Balogh A. u. 5—7., megközelíthető a szülészet Wesselényi utcai portája felől). A kiállítás a Iskolagalériák... Szekszárdon, a Hunyadi Vendéglátóipari Szakközépiskolában február 25-ig tekinthető meg Tóth Attiláné Szalai Ágnes amatőr festő kiállítása, az Ady Endre Gimnázium és Szakképző Iskola folyosógalériáján Czitkovits Márta amatőr festő alkotásait március 7-ig láthatják az érdeklődők. kórház képzőművészeti sorozatába illeszkedik, társrendezője a Siketek és Nagyothallók, valamint a Magyar Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Szervezete. A kiállítás szervezője Minker Tibor képzőművész, az alkotások március 18-ig munkanapokon 8-15 óráig tekinthetők meg. Női portré Bazsa Imre alkotása TANFOLYAMOK A KISOSZNALÜ! 2005. március 16-i kezdéssel Általános iskolai végzettséggel rendelkezőknek: ABC ELADÓ GYORSÉTKEZTETÉSI ELADÓ Középfokú végzettséggel rendelkezőknek: KERE^KEpÓ VÁLLALKOZÓ VENDEGLÁTÓ VÁLLALKOZÓ ÖNKÖLTSÉGESEK RÉSZÉRE: - részletfizetési kedvezmény - az adóévben fizetett képzési díj 30%-a az összevont adóalap adójából levonható MUNKANÉLKÜLIEK RÉSZÉRE: - egyéb kedvezmény JELENTKEZNI ES ERDEKLODNI LEHET: KISOSZ Szekszárd, Arany J. u. 17-21. KISOSZ Tamási, Szabadság u. 27. Telefon: (74) 414-227, (74) 312-847 Telefon: (74) 573-940 KISOSZ Bonyhád, Rákóczi u. 6. KISOSZ Dombóvár, Teleki u. 9. Telefon: (74) 451-456 Telelőn: (74) 565-100, (74) 565-101 KISOSZ Paks, Tolnai u. 2. Telefon: (75) 417-117