Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-07-03 / 22. szám

SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Kislány a zongoránál... 2005. JÚLIUS 3. Minősítő koncert A 2000. szeptemberében alakult Gagliarda Énekegyüttes május 25­én adott önálló esetet a Művészetek Házában. Ez egyben minősítő kon­certjük is volt, melyre neves, há­romtagú zsűri érkezett. Tagjai: Sapszon Ferenc, Kertész Attila Liszt-díjas karnagyok, és Salczer Géza a KÓTA nemzetiségi bizottsá­gának elnöke. A színesen összeállí­tott műsorban - hallhattuk Arcadelt, Grieg, Kodály, Buxtehude, Copland, Gaspalini és mások műveit - számos közremű­ködő is szerepelt: Havasi Eszter, Hepp Andrea - fuvola, Lang Otília - ének, Lozsányi Tamás - orgona, zongora, Palkó Zsófia - cselló. Az Anducska Adrienn vezette kórust Sapszon Ferenc a következő szavakkal értékelte: - Élvezetes, felszabadult, mosolygós előadás­mód jellemezte az együttest, mely ritkaságszámba megy manapság. Elégedettek vagyunk a műsorvá­•fcással, külön kiemelném az el­nrmgzott madrigálokat. Az oklevél, melyet átnyújtok, arról tanúskodik, hogy ma este a Gagliarda Ének­együttes a Fesztiválkórus minősítést szerezte meg! További sok sikert kívánunk! Lo Segít a Hangverseny volt a múlt hónap elején a Művészetek Házában. A Pécsi Ifjúsági Ház vonószenekara és a szekszárdi zeneiskola három kiváló növendéke adott koncertet, ami ez alkalommal nem csak a zeneszeretők örömére szolgált, hanem segítséget is adott. Ugyan­is a hangversenyt a szekszárdi Rotary Klub szervezte, mégpedig kettős céllal. Az est bevétele a Méltósággal az út végén hospice ^fcítvány céljait segíti megvaló­^mi, s itt adta át a Rotary a 60 ezer forintot, amivel minden év­ben az egyik szekszárdi iskola te­hetséges diákját támogatják. * Wiesner György, a szekszárdi Rotary Klub soros elnöke el­mondta, ez az esztendő különle­gesnek számít a klub életében, ugyanis éppen száz évvel ezelőtt indult Chicagóból a mozgalom. Magyarországon az 1941-ben tör­tént betiltását követően - fél év­század szünet után -, ezelőtt 15 évvel alakultak újra az első Rotary klubok, amiknek már negyven városban majd ezer tagja van. Ma még az ausztriai kor­mányzósághoz tartoznak, de jövő­re saját kormányzóságuk lesz. A klubok nagy hangsúlyt fordí­tanak arra, hogy támogassák a rá­szorultakat, valamint a tehetséges fiatalokat. Centenáriumuk évé­...azaz, már kész hölgy Erős Ditta Rebeka. A Liszt Ferenc Művészeti Iskola egyik legsike­resebb zongoristanövendékéről szólnak az alábbi sorok. Az ő előadásában hallhattuk néhány hete Vanhal C-dúr zongoraver­senyét a Művészetek Házában. * - Ditta, zenekarral versenymű­vet játszani 11 évesen bizony, nem mindennapi dolog. Mesélj, mikor kezdtél zongorázni? - Anya (Erősné Máté Éva - a szerk.) kezdett tanítani, amikor 5 éves voltam, így előbb ismertem a hangneveket a kottában mint a betűket. Elejétől fogva könnyen ment a darabok tanulása, ezért egy év múlva már a zeneisibe is jártam Dobainé Zsuzsa nénihez. 5 évig ő tanított, de január óta újra anyához járok órákra. - Egyszer azt mondtad, hogy szeretsz versenyezni. Sorolj fel né­hányat azok közül, amelyeken si­keresen szerepeltél! - Megyei zongoraversenyen há­romszor nyertem. Négy országos versenyen vettem részt, és min­denhonnan díjjal tértem haza. Rotary ben ezt kiemelten kötelességük­nek érzik, s így már második jóté­konysági koncertjükön töltötte meg a hallgatóság a Művészetek Házát. Januárban Szabó Marcell és barátai egy Rachmaninov­hangversenyt adtak, most pedig a pécsi és a szekszárdi fiatalok ze­néltek. A mostani bevételt, ami közelí­tett a százezer forinthoz, Gliedné Tillman Erzsébet, a Tolna Megyei Balassa János Kórház ápolási igazgatója, a Méltósággal az út végén hospice alapítvány kurató­riumának elnöke vehette át. El­mondta, az összeg az alapítvány tagjainak továbbképzését segíti. Ismereteiket gyarapíthatják, ami nehéz munkájukban fontos segít­ség. A koncerten bemutatkozott a szekszárdi zeneiskola három te­hetséges növendéke is, ugyanis idén ennek az iskolának egyik di­ákját támogatja a klub, s a zeneis­kola kezdeményezésére a pályázó diákok megmutatták tudásukat, s itt dőlt el, hogy melyikük nyeri a Rotary támogatását. A zsűri a leg­fiatalabbnak, a 11 éves Erős Dittának ítélte a 60 ezer forintos támogatást. Az ifjú diák zongorán játszott, Chopin, Bartók művei­ből. A kapott pénz felkészülését segíti, s ebből tudják majd fizetni a versenyek nevezési díjait, -szl­- Árulj el ezekről egy kicsit többet! - A Mozart tehetségkutató zon­goraversenyen első lettem, Balas­sagyarmaton a négykezes verse­nyen Zsuzsa nénivel nívódíjat kaptunk. Az országos nyíregyházi versenyen III. díjas lettem, a Ferenczy György Chopin-verse­nyen Bronz fokozatott kaptam. Kétszer zongoráztam már Pesten, a Zeneakadémián, amire nagyon büszke vagyok. - Úgy látom minden idődet a gyakorlás tölti ki... - Nem, nem! Sok minden másra is van időm! Szere­tem az aerobic-edzéseket s a kézilabdacsapatommal né­hány hete az országos diák­olimpián I. helyezettek let­tünk. - Tervezed, hogy zenei pályára lépsz, s mint édes­anyád, te is zongoratanárnő leszel? - Egyelőre gondolkodom rajta, de mindenféle érde­kel, úgyhogy nem tudom még... Nagyon szeretek zongorázni, imádom az álla­tokat, talán velük foglalkoz­nék - otthon hörcsög, ku­3 'us, teknős is vár -, de nem öntöttem még. A 6. osz­tályt fogom szeptemberben elkezdeni a Babits-iskolában, így 2 évem van még, hogy pályát vá­lasszak. - Térjünk vissza még egy pilla­natra a Vanhal versenyműhöz. Ugye, egy teljes zenekar kísért té­ged? - Igen, a Pécsi Ifjúsági Ház Ze­nekarával játszottunk. Összesen egy hónap állt rendelkezésünkre, hogy a darabot megtanuljuk Győri Kornél karmester úr veze­tésével. Pécsett és itthon, a Művé­szetek Házában is bemutattuk. Nagyon örültem, hogy mind a két­szer jól sikerült! - Mondd el légy szíves, hogy milyen alkalommal játszottál a Művészetek Házában! - Beadtam egy pályázatot a „Rotary Club Szekszárd" felhívá­sára. A Club kikötése volt, hogy a pályázóknak (összesen hárman voltunk) be kell mutatkozni egy koncerten. Június 6-ára rendezte meg a zeneiskolám és a Club, s itt játszottuk el a zongoraversenyt. Ráadásul nagy örömömre én let­tem a pályázat nyertese. Anyával nemsokára benevezünk egy nem­zetközi versenyre, erre fordítjuk a díjat. Remélem, akkor is jól tudok majd szerepelni! - Gratulálunk az eddigi szép eredményekhez, további sikere­ket kívánunk! Lakatos Orsolya Szekszárdon a civilek ünnepelték egymást... A 2005. évi Önkéntesek Hetének lélekmelengető eseménye volt a június 10-én rendezett HÁLA GÁLA, ahol - immár harmadik alka­lommal - három egyéni és egy közösségi SZOMJÚ díj átadásra ke­rült sor. A díjat 2003-ban a Szekszárdi Civil Szervezetek Közössége és a Mentálhigiénés Műhely alapította azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet az önként vállalt szolgálatok fontosságára, szépségére, egyéni és közösségi hozadékaira, és kollektív köszönetet mondjanak azoknak a körünkben élő embereknek, akik hosszabb távon, kitartó­an, önként > lelkesen és nagy alázattal szolgálják embertársaikat. A SZOMJÚ díjban - amelyet Farkas Pál szobrászművész alkotott ­2005-ben az alábbiak részesültek: - Abaházi Jánosné (Mozgássérültek Tolna Megyei Egyesülete) - Házi Magdolna (Önálló Életért Alapítvány) - Keszthelyi Krisztina („Segíts rajtam" Hátrányos Helyzetűekért Alapítvány) - Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Szekszárdi csoportja Példaértékű, emberközpontú tevékenységükhöz gratulálunk és Is­ten áldásával további jó egészséget, külső és belső harmóniát kívá­nunk valamennyi díjazottnak és követőiknek. Dér Miklósné a Szekszárdi Civil Szervezetek Közössége képviseletében ;

Next

/
Thumbnails
Contents