Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-04-10 / 12. szám

SZEKSZÁRDI 2005. ÁPRILIS 10. VASÁRNAP 2 Folytatódott, vagy befejeződött az iskolaügy? Dr. Tóth Csaba Attila határozati javaslatát fogadta el iskolaügyben a város önkormányzati testülete. Eszerint a közgyűlés kifejezte azon szándékát, hogy a demográfiai tendenciáktól és a gazdasági helyzettől függetlenül a Garay téri intézményben általános iskolát kíván működtetni. A képviselő indítványára a határozatot bejegyzik az Aranykönyvbe. Legutóbbi számunkban, amikor a meghiúsult rendkívüli közgyűlésről tudósítottunk, a március 31-ei soros közgyűlésen meghozott döntéssel egészítettük ki - de már lapzártánk után - cikkünket. Bár bizonyára sokan figyelték - volna - a televízió közvetítését az eseményekről, ám erről le kellett mondaniuk a folyamatos kép- és a hanghiba miatt. Következzen tehát a napirend össze^Hlalása. előterjesztés és a frakciók érvelése, illetve ellenérvelése után szünet következett, ami az egyeztetések okán két órán át tartott. Kocsis Imre Antal polgármester lapunknak azt nyilatkozta, hogy a Fidesz és az MSZP végül megközelítően azonos javaslat megszavazásában állapodott meg. Vagyis abban, hogy a gimnázium rekonstrukciójának befejeztével, 2006 szeptemberben a kisdiákok ismét régi intézményükben, a Garay iskolában folytatjak tanulmányaikat. De csak abban az esetben, amennyiben létszámuk eléri az „optimális", illetve a „350es" létszámot. E garancia beépítése a gyermekek, pedagógusok és, a szülők érdekét szolgálta volna. Ám ezt a szocialisták mégsem szavazták meg. Az újabb vitát követően sorra fogalmazódtak a határozati javaslatok, amelyek közül igennel voksoltak a képviselők például arra, hogy a visszaköltözést követően eggyel több első osztályt indíthatnak a Garay téri iskolában. Ezután - mint azt cikkünk elején írtuk, dr. Tóth Csaba Attila határozati javaslatát fogadta el a testület. Ezután több képviselő adott hangot annak a véleményének, hogy a döntés nem tartalmaz sem egyik, sem a másik oldal felé garanciákat. Többen - főként a városlakók - azt is megjegyezték, nem is értik, mit takar az elfogadott határozat, s azt sem, hogy milyen kötelezettségeket ró a városra, hogy „a közgyűlés kifejezi azon szándékát". Kocsis Imre Antal közölte, ennél nagyobb garancia nem létezik, de hozzátette, hogy ezt követően bármelyik közgyűlésnek jogában áll megváltoztatni a most meghozott határozatot. Horváth István, a Fidesz frakcióvezetője - sajtótájékoztatón tért vissza, szomorú témának nevezte az iskolaügyet, s megjegyezte, nem arról döntöttek, niint amiről előzetesen szó volt. Úgy fogalmazott, hogy a pedagógusok és a szülők is belementek volna a megállapodott garanciába, ami megakadályozta volna a diákok „szétszéledését" a város más iskoláiba, vagyis a tanárok osztályaikkal együtt költöztek volna vissza. Hangsúlyozta, hogy a legutóbb megszavazott határozat nem tartalmazza sem az iskola szükséges létszámát, sem a visszaköltözés idejét. Horváth kijelentette, a Fidesz minden erejével azon lesz, hogy a következő tanévet régi helyükön kezdjék meg, s ugyanott folytassák a Garay téri iskolások. V. H. M. Mindenki szerint a gyerek a legfontosabb A beszélgetés április 5-én azzal kezdődött, hogy az asztalt közelebb tolták a székekhez, hogy így is csökkenjen a távolság, ugyanis a beszélgetés, a polémia célja az volt, hogy a vélemények is közelebb kerüljenek egymáshoz. A vita a volt 2-es iskolában, mostani hivatalos nevén a Garay János Művészeti és Sport Általános Iskola Zrínyi utcai épületében folyt, s a téma, hogy miért is mennek oda ősztől a Ggray térről a diákok. Az asztalnál két alpolgármester, Halmai Gáborné és dr. Gaál Zsuzsa, oldalt sok önkormányzati képviselő, s a széksorokban a pedagógusok, s a diákok szülei, nagyszülei, félszázán. Igaz, jórészt a Zrínyi utcából, mert a Garay téri iskolából egy tanár, s négy-öt szülő jött csak. Az értelem és az érzelem Abban már kezdetben is teljes volt az egyetértés, hogy legfontosabb a gyerekek érdeke, s a beszélgetés során egyre világosabbá vált, mindenki azt akarja, hogy nekik jobb legyen. A véleménykülönbség pedig abból fakad, hogy az értelem és az érzelem ehhez más-más megoldást kíván. Azt tényként tudomásul vette mindenki, hogy a képviselő-testület mindegyik oldala egyetértett abban, nincs a közismert gond megoldásának más reális alternatívája, mint ahogy döntöttek. Hogy a Garay gimnázium diákjai az átépítés idejére a Garay téri általános iskolába költöznek, a kisdiákok pedig onnan az iskola Zrínyi utcai épületébe. Ahol, mint a beszélgetes során elhangzott, ebben az épületben adott minden feltétel, hogy a művészeti, oktatás, énekzenei, vizuális képzés is folytatódjon, sok szempontból pedig még a korábbinál is kedvezőbbek a lehetőségek. A Garay téri diákok szülei állhatatosan védték korábbi álláspontjukat, hogy nem jó a döntés. Elhangzottak ugyan az érvek, hogy a gimnazisták azért sem jöhettek ide, mert ahhoz kevés a hely, s nem szerencsés, ha egy épületben tanulnak kicsik és nagyok. Szóba került az is - erről egyébként részletes kimutatást kapott minden résztvevő hogy az elmúlt években a korábbinál sokkal kevesebb gyerek született, s emiatt már 400zal csökkent az általános iskolások száma, s még további 400-zal csökken a következő években, tehát egy iskolányival kevesebben lesznek. A kényelemszeretet a tiltakozás oka? Az érintett szülők, nagyszülők viszont, teljesen érthető módon, érzelmi alapon gondolkozva úgy vélték, ez nem lehet ok a változtatásra. Egy nagymama elmondta, özvegy lánya most egyik gyerekét óvodába, másikat a távolabb lévő iskolába kell vigye, s időben ott kell legyen a munkahelyén, ami nagy gondot okoz. Hivatkoztak arra, az iskolaváltás traumát okozhat a gyerekeknek. Valaki azzal válaszolt, az ő fia három helyen járta ki az általánost, mégis orvos lett. Más utalt arra, csak a kényelemszeretet a tiltakozás oka, s hibáztatták azokat a szülőket, akik a költözés hírére gyorsan másik iskolát néztek ki gyermeküknek, pedig az lett volna az ideális, ha teljes osztályok jönnek át, megszokott pedagógusaikkal. A Garay tériek egyik képviselője úgy reagált, nem látnak bele a szülők szándékaiba, hogy hova íratják jövőre gyermeküket. Áz iskola igazgatónője azzal kezdte, örül, hogy most szólhat, ugyanis ő elment korábban a Garay téri épületbe szülői értekezletre, de ott azt mondták, nem beszélhet. Más azt is kifejtette, szerinte egy szűk érdekcsoport lázítása bolydította fel a várost. A gyűlölködést még a diákokba is beoltották, így történhetett, hogy mikor egy versenyen a Zrínyi iskolaiak megjelentek, a garaysok fújolni kezdtek. Lehetett volna jó megoldás Amikor pedig egy képviselő azt mondta, az sem volt helyes megoldás, hogy a Garay téri kisdiákokat odaállították, hogy gyűjtsék a kapunál a tiltakozó aláírásokat, mondván, hogy valótlant állít, három szülő, aki a Garay térieket képviselte, kivonult. Ők egyébként előtte kifejtették, lehetett volna jó megoldást találni, csak őket is be kellett volna vonni annak keresésébe. Előbb kellett volna a párbeszédet kezdeni. - sz I j w i i®;^ Iskolavitif