Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-04-10 / 12. szám

SZEKSZÁRDI (L V4SÁRNAP 2005. ÁPRILIS 10. Kocsis Imre Antal polgármester Brüsszelben, az Európai Bizottságban tartott előadása EU-Délkelet-Európa kölcsönös közlekedési összeköttetése heteken belül megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal ezen alkalom időszerűvé, sőt esedékessé teszi a kapcsolatok áttekintését, ideértve az infrastrukturális hálózatokat is. A helyzetet és a lehetséges kapcsolatokat felmérő tanulmány alapján a jövőbeli közlekedési hálózatokról az EU és a Nyugat-Balkán más néven DélkeletEurópa között - ideértve Horvátországot is - ezek a kérdések kerültek most napirendre, hosszú távú és - hatású döntések várnak döntésre. Amíg a két csatlakozásra váró ország, Bulgária és Románia részt vehetett, Horvátország nem lehetett jelen a Van Miért úr által vezetett TEN-T Magas Szintű Szakértői Csoportban, így aztán az EU és Horvátország közös érdekeit nem vették figyelembe sem az ajánlásokban, sem később a TEN-T szabályozásban, ideértve a prioritási projektek listáját is. Jelen kezdeményezés lehetőséget kínál minderre, minthogy a következő felülvizsgálat csak 2009-ben esedékes. Figyelembe véve, hogy - a Baltikum és az Adria közti hat országot összekötő nyílegyenes új közlekedési tengely magas prioritást élvez mind az EU egésze, mind az érintett országok részéről, - ezt a státust elismerte egy TEN-T prioritási listára vonatkozó módosító indítvány, melyet elsöprő többséggel támogatott az Európai Parlament 2004. március 13-án, - az új tengely magyar szakasza már része a TEN-T-nek, folytatása egybeesik a PloceBudapest V/C páneurópai korridorral a kiemelt európai prioritás megerősítéseként, - az új autópálya megvalósítása létfontosságú összeköttetést jelent Bosznia-Hercegovina részére két irányban is - az Adria és Európa központi térségei felé egyaránt; Továbbá hivatkozva az elért eredményekre miszerint - a Baltikum-Adriatika eurosztráda horvát szakaszának építése még ez évben elkezdődik és közel 100 km EUforrások igénybevétele nélkül épül meg 2007-re, - az EU térfélen, azaz a magyar oldalon nemzeti finanszírozásból megindul Budapest felől az első szakasz építése és az várhatóan 2006 márciusára el is készül, - az autópálya BoszniaHercegovinában haladó egyes szakaszai szintén épülnd^ már, mégpedig teljesség^^P unión kívüli forrásokból. A fentiek alapján megállapítható, hogy - egyeztetett kivitelezéssel, döntően EU-n kívüli forrásokból a Ploce-Budapest közúti tengely javasolt kiépítése a TEN közlekedési hálózat Nyugat-Balkán felé történő bővítésének egyik legelső sikeres megvalósulása lehet - egy igazi Gyors Projekt. A dél-dunántúli régió és a Duna-Dráva-Száva eurorégiós együttműködés nevében javaslom a kövelkezőket: - a Budapest-Ploce közlekedésifolyosó kiemelt státusa erősítse meg az unió - vegyék fel a TEN Közlekedési prioritási projektjeinek listájára a fentiekben felvázolt észek-dél tengelyt, - ajánljuk a plocei kikötő fejlesztésének kiemelt TEN-T prioritássá nyilvánítását. Az Európai Bizottság április 5-én kedden Brüsszelben nyilvános meghallgatást tartott, amelynek témája a TVansz-Európai Közlekedési Hálózat kiterjesztése a környező országok irányába. A számos európai országból elhangzó felszólalás mellett fontos magyar vonatkozása is volt a nyilvános vitának. A kezdeményezés célja a Balti-tengert az Adriával összekapcso-Ió - M6-M56-os gyorsforgalmi utat is magába foglaló - gyorsforgalmi közúti összeköttetés déli szakaszának európai priori-tássá nyilvánítása. A három országot átívelő projekt melletti érvrendszert a Duna-Dráva-Száva Eurorégió nevében Kocsis Imre -Antal, a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács társelnöke terjesztette elő, melynek teljes szövegét az alábbiakban közöljük. A térképekkel gazdagon illusztrált előadás felkerült az Európai Bizottság Közlekedési és Energetikai Főigazgatóság honlapjára, így bárki számára hozzáférhető. A TEN-T hálózat programvezetője, Edgár Tiellmann úr ígéretet tett arra, hogy minden elhangzott javaslatot figyelembe vesznek a prioritási tengelyek meghatározásában, különös tekintettel az érintett, még nem tagországok közös javaslataira. Európa jelenlegi bővítése, vagy még inkább újraegyesítése unikum abból a szempontból, hogy a jelenlegi és a következő hullám, fázis az unió határait a kontinens közepe, szíve felé tolja el majd, nem úgy, mint a legutóbbi bővítés, amikor is a tengerek egyfajta végállomást jelentettek közlekedési szempontból. Sok új határ nyílik meg az együttműködés számára, ezért hálózatokat kell építenünk, Amendment of TEN-T project Number 25 Craating norih-south /Ballic-Adrialic road axís hogy támogassuk, elősegítsük a kontinens organikus fejlődését. Mindez megköveteli az infrastruktúra, mindenekelőtt a közlekedés egyeztetett, szinkronizált, a határokon átívelő fejlesztését. Ha rápillantunk Európa új térképére, szembetűnő, hogy a dél-európai, más néven nyugat-balkáni országok mennyire beágyazódtak az unióba. Mindez még inkább igaz lesz, amikor Bulgária, Románia, majd Horvátország csatlakozik a közösséghez. Elemi gazdasági érdeke Görögországnak és DélOlaszországnak, hogy közvetlen és gyors kapcsolat épüljön ki Középés Észak-Európával, hasonlóképpen a skandináv országok számára is fontos a középés dél-európai régiók elérhetősége elsőrendű, határokon átvezető közlekedési tengelyek segítségével. Jelenleg Középés Kelet-Európában nem léteznek ilyen észak-déli folyosók, tengelyek. Minthogy az EU