Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-04-03 / 11. szám

, SZEKSZÁRDI ¥ASARNAP 2005. ÁPRILIS 3. Politikai játszmának minősítették a történteket „Méltatlan Szekszárd közgyűléséhez és lakosságához" Azok a szülők, akiknek gyermeke a Garay téri általános iskolába jár, 3500 aláírást gyűjtöttek össze, amivel azt akarták elérni, hogy a közgyűlés újból tűzze napirendjére az indulatokat kavaró „iskolaügyet". Majd a Fidesz-frakció ezt hét aláírással kezdeményezte. Kocsis Imre Antal polgármester március 24-ére összehívta a rendkívüli közgyűlést. Ennek egyetlen napirendi pontja a „Garay János Művészeti és Sport Általános Iskola Szekszárd, Garay tér 9. szám alatti telephelyének áthelyezése a Garay János Gimnázium rekonstrukciós munkái miatt" volt, illetve lett volna. Politikai regény egy fejezete lehetne mindaz, ami az iskolaügyben történt városunkban. Különös tekintettel március 24-ére és az azt megelőző napokra. Ezt tulajdonképpen meg is erősítette Kocsis Imre Antal és Schoeck Károly MSZP-frakcióvezető abban a formában, hogy egymástól függetlenül mindketten „politikai játszmának" minősítették a történteket. Megígérték a határozatképességet Horváth István, a Fidesz-frakció vezetője pedig azt mondta, hogy amikor a rendkívüli közgyűlést megelőző hétfőn egyeztettek, valamenynyi frakcióvezető megígérte, hogy gondoskodnak az ülés határozatképességéről. (Akkor nyomban telefonon hívták a frakció tagjait: kiderítendő, hogy ki tud részt venni a közgyűlésen.) Aztán a határozatképesség mégsem jött össze, hol az egyik, hol a másik frakcióból hiányzott valaki (valakik). Amikor késve megérkezett egy képviselő, „válaszul" egy másik frakcióból távozott valaki, „gondoskodva" a határozatképtelenségről. A közgyűlést tehát nem lehetett megtartani. Kocsis Imre Antal leszögezte, semmi olyant nem tartalmazott a közgyűlés napirendje, amit ne lehetett volna vállalni. Hozzáfűzte, ahogyan jelen esetben, az előző ciklusban is nehezményezte, amikor azok hiúsították meg a közgyűlést, akik most ugyanazért kifogást emeltek. Ahogyan akkor, most is kifejezte egyet nem értését a polgármester. A fideszesek helytelenítették, hogy „a fizetést kapó" alpolgármesterek nem jelentek meg a rendkívüli ülésen, egyetemben a művelődési bizottság SZDSZ-es elnökével. A polgármester közölte, hogy a két MSZP-s alpolgármester feladatát társadalmi megbízatásként látja el, mindketten tiszteletdíjat kapnak. A főállású SZDSZ-es alpolgármester viszont már jóval korábban szabadságot vett ki e napra. A művelődési bizottság elnöke már előre jelezte távolmaradását, mondván,' hogy az előző közgyűlési határozathoz képest új információ nem merült fel az ügyben. Új elem nem merült fel Schoeck Károly is úgy fogalmazott, hogy frakciótársai éppen a korábbi határozat megváltoztatására irányuló új elem hiánya miatt nem vettek részt a közgyűlésen. O maga viszont azért jelent meg a hivatalban a rendkívüli ülés napján, mert feltételezhető volt a botrány. A frakcióvezető azt a feladatot kapta, hogy abban az esetben tájékoztassa álláspontjukról a sajtót. Dr. Tóth Csaba Attila, a MIÉP képviselője kicsinyesnek és felelőtlen viselkedésnek minősítette az MSZP- és az SZDSZ-frakció - beleértve az alpolgármestereket is megfutamodását a rendkívüli közgyűlésen való részvétel elől. Horváth István kifejtette, hogy a polgármester korábban ígéretet tett az általános iskolások szüleinek: megnézi, hogy még milyen alternatíva létezik. Sőt, szóban azt is megígérte, garanciát vállal arra, hogy egy év után a kisdiákok viszszaköltöznek eredeti iskolájukba. Horváth hangsúlyozta, hogy a polgármester ezeket a fontos dolgokat nem vitte tovább, ígéreteit pedig írásban nem rögzítette a szülők felé. A képviselő kijelentette: „a mostani rendkívüli ülés bebizonyította, hogy a várost vezető koalíció méltatlan Szekszárd irányítására". Közölte, hogy frakciója javasolja: oszlassa fel önmagát a közgyűlés. Ezt két óra múlva kiadott közleményében megerősítette a Fidesz-frakció, s lemondásra szólította fel a polgármestert. „Ezt is megérhettem" Kocsis Imre Antal erre a következőket reagálta: ^^ - Ez a felszólítás annyira komd^P talan, hogy a válaszom csak az lehet: végre 15 év után ezt is megérhettem... Egyébként az önkormányzati törvény szerint a polgármester legitimációját a közvetlen választás jelenti. S mint ismeretes, ezt Szekszárdon mindig jelentős többséggel nyertem el. Ennek tükrében a történtek a már sokszor emlegetett politikai játszadozás körébe tartoznak, ami méltatlan Szekszárd közgyűléséhez és lakosságához egyaránt. A lapzártánk után megtartott soros közgyűlésen hosszú vita után megerősítették hogy a 2005-2006-os tanévben a Zrínyi utcai telephelyen tanulnak a Garay téri iskola diákjai, módosították a korábbi döntést, amennyiben eggyel több első osztályt (három plusz egy kis létszámút) ' indíthatnak az intézményben. Dr. Tóth Csaba Attila képviselő indítványára kinyilatkoztatta a közgyűlés, hogy a jövőben általános isko,^L oktatást kíván folytatni a Garay i^B épületben a város, függetlenül ct demográfiai és egyéb problémáktól. A határozat az Aranykönyvbe is bekerül. VH.M. Szekszárdi képviselő törvényjavaslata Saját készítésű borok és házilag készült ételek szabad értékesítése Jelentősen megkönnyítheti a szekszárdi borosgazdák életét a Braun Márton országgyűlési képviselő és több ellenzéki képviselőtársa által benyújtott törvényjavaslat a kistermelői kimérésről és termékértékesítésről. A képviselő elmondása szerint javaslatuk az Európai Unió ún. Cork-i deklarációján alapul. A deklaráció lehetőséget biztosít arra, hogy a helyben megtermelt, hagyományos módon előállított termékeket a kistermelő helyben értékesítse. Az előterjesztő képviselők figyelembe vették a burgenlandi, stájerországi és bajorországi tartományi törvényeket is. Számos fórumon elhangzott már, hogy Tolna megye egyik kitörési pontja lehet a vidékfejlesztés, és a hozzá kapcsolódó vendéglátás és vidéki turizmus. Mivel a törvényjavaslat elsődleges célja ez, és mivel annak megvalósulása számos olvasónkat érintheti, a javaslat lényegét az alábbiakban foglaljuk össze: Kimérésre és értékesítésre azok lennének jogosultak, akik mezőgazdasági termelést folytatnak és termékeiket a hagyományos eszközökkel feldolgozzák, azok a falusi turizmussal foglalkozó vállalkozók, akik a szálláshely-értékesítést mezőgazdasági kistermelői tevékenységük mellett jövedelemkiegészítő tevékenységként folytatják, valamint a szőlősgazdák és gyümölcsöskertek tulajdonosai. A kimérésre engedélyezett italok közé tartozna a Magyarországon megtermelt bor, a must, a szőlőlé, a különböző pálinkák és borpárlatok. A törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy a kistermelői kimérés helyszínén házilag készített füstölt sonka, kolbász, szalonna, házilag feldolgozott tejtermékek és sajtféleségek, savanyúságok, gyümölcsök, gyümölcslekvárok, befőttek és házi készítésű sütemények is értékesíthetőek legyenek. Fontos szabály, hogy a termelő a kimérésnél, csak a saját maga által termelt terméket értékesítheti, és csak a megtermelés helyén illetve az ezzel szomszédos fő- vagy melléküzem székhelyén folytathat ilyen tevékenységet. Fontos szabály még, hogy a kistermelői értékesítés nem űzhető főfoglalkozásként, annak csak kiegészítő szerepe lehet a mezőgazdasági termékek termelése mellett. Braun Márton azt várja a törvényjavaslattól, hogy jelentősen megkönnyíti a falusi turizmust és a mezőgazdasági termelőket, borosgazdákat kiegészítő jövedelemhez juttatja. -k.