Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-04-03 / 11. szám

2005. ÁPRILIS 3. SZEKSZÁRDI Az iíjúságért Az elmúlt hét elejére elkészült az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumban az ifjúsági törvény tervezetének nor­maszövege. Ez az első változat, ami­ről - rendhagyó módon - még a köz­igazgatási egyeztetés előtt konzultál­nak a minisztérium stratégiai civil partnereivel, hogy legteljesebb bele­szólást engedjenek a civil szerveze­teknek a törvénytervezet végleges ki­alakításához. Ennek a konzultáció­nak során Szekszárdon a tavaly ok­tóber elején modellkísérletként meg­alakított Kistérségi Ifjúsági Minta­projekt résztvevőivel tartott megbe­szélést a múlt hátén Mesterházy Atti­la, az ifjúsági tárca politikai állam­titkára. Mesterházy elmondta, két fő célja van ennek a törvénynek. Egyik, hogy a fiatalok közéleti aktivitását segítse, hogy a demokratikus értékek tanítá­sába, a részvétel elvének kiteljesítésé­^fc nyújtson kiszámítható környeze­tt. De arról is szól ez a törvény, hogy pontosítani szeretnénk az önkor­mányzatok kötelező feladatait az if­júsági területen. Azt szeretnék elérni, hogy ne csak a feladatokat kapják meg az önkor­mányzatok, hanem a felelősséggel együtt a megfelelő forrásokat is. Úgy­nevezett, feladathoz kötött normatív finanszírozást szándékoznak bevezet­ni a törvénnyel, aminek tervezetét re­ményeik szerint májusban a kormány, júniusban pedig a Parlament is elfo­gadja és szeptembertől hatályos lesz. Ne támogatásorientált jövőt tervezzünk! Mint már röviden beszámol­tunk róla, Húsvét előtt Szek­szárdon az Ovármegyeháza dísztermében egy konferenciát szerveztek a város és Tolna megye jövőjéért tenni akarók, aminek témája a mezőgazda­ság jövőképének megalkotása volt. Az agrár és pénzügyi szakemberek az agrárium jö­vőképét rajzolták meg. -Ne napi megélhetési gondja­ink miatt vitatkozzunk, egymás­nak feszülve, szembeállítva ellen­tétes érdekeket, hanem azt vizs­gáljuk, hogy néz majd ki a mező­gazdaság tíz-húsz év múlva opti­mista illetve pesszimista becslés alapján, hogy jobban tudjuk el­dönteni, merre kellene haladni ­mondta a szervezésben közremű­ködő Heimann Zoltán, a Magyar Külkereskedelmi Bank szekszárdi kirendeltség-igazgatója, aki né­hány évvel ezelőtt a magyar mező­gazdaság talán zászlóshajójának számító Bábolna vezére is volt. Jó-e az, hogy falvaink kiürülnek? Feltette a kérdést, jó-e az, hogy az állattenyésztés így leépült, jó­Evangélium Jézusom bízom benned! Az Egyház az Irgalmasság ünnepével fejezi be a húsvét nyolcadának megünneplését. A Szentatya, amikor pár évvel ezelőtt, Rómában Fausztina nővért szent­té avatta, akkor hirdette meg, hogy ezentúl a Katolikus Egyházban húsvét vasárnapja az Isteni Irgalmasság ünnepe lesz. Az ünnep Kihirdetését ha­Palmas tapsvihar fogadta. Az isteni irgalmasság ünnepének bevezetése üdvtörténeti jelentőségű esemény. Az üzenet utolsó mentőövnek, utolsó esélynek, végső idők jelének mondja az emberiség számára. Ezért minden jóakaratú ember teljes odaadással apostolkodjék, mert Jé­zus Ígérete, amit látomásban adott Faustina nővérnek, nagyon bizalomger­jesztő: „Azokat a leikekeket,akik irgalmasságom tiszteletét terjesztik, egész életük­ben, megoltalmazom, mint a gyengéd anya óvja csecsemőjét: haláluk óráján pedig nem bírájuk, hanem irgalmas megváltójuk leszek." (Faustina nővér naplójából) Tavaly a lengyelországi zarándokutunkon szinte mindegyik templomban megcsodálhattuk az Irgalmas Jézus oltárát. Hála Istennek és a buzgó híveknek a Belvárosi templom is a 200. évforulóra (2005. május 1.) gazdagabb lesz egy Irgalmas Jézus oltárral, amely a bejarattól jobbra az ablak alatt helyezkedik majd el, és a pápai nun­cius fogja megáldani. Ezzel ajándékozzuk meg mi az ünnepeltet, (templomunkat), hogy Jézus ezen a csatornán keresztül is áraszthassa ránk az ő irgalmát. Az Isten Irgalmassága iránti kultusz lényege: Isten iránti keresztény bi­zalom és a felebaráti tettekben megnyilvánuló szeretet. Az irgalmas Jézus tiszteletének kellenek,, hogy legyenek látható gyümölcsei.Vagyis ha mi magunk megtapasztaljuk az irgalmas Jézus szere­tetét, akkor nekünk is irgalmaznunk kell egymasnak. Jézus azt kívánja tisztelőitől, hogy a nap folyamán legalább egy jó csele­kedet végezzenek felebarátaikért. Legyünk az irgalmasság gyakorloi és ter­jesztői környezetünkben. Bacsmai László plébános e, hogy leginkább csak búzát, ku­koricát termelünk, hogy falvaink lassan kiürülnek. A jövőkép fel­vázolásához pedig egymásétól el­térő nézeteket valló szakembere­ket kértek fel. Meghívottként vett részt a ta­nácskozáson Frankné dr. Kovács Szilvia a megyei közgyűlés elnö­ke, aki hangsúlyozta, az agrár­ágazat jövője nem pártpolitikai kérdés, itt különösen fontos, hogy politikai állásfoglalástól függetle­nül keressék és találják meg a kö­zös jövőbe vezető utat. Mivel Tol­na elsődlegesen mezőgazdasági megye, itt különösen fontos ez. Jelentős mértékben befolyásolja az itt élők foglalkoztatottsági helyzetét is. Kővári László, a Tolna Megyei Agrárkamara elnöke azzal kezd­te, hogy az agrárium készül a kö­vetkező Európa Uniós tervciklus­ra, s mivel majd egy éve már tag­ja vagyunk az uniónak, ajátéksza­bályokat nagyjából már ismerjük. A tervciklus első szakaszában nem biztos, hogy jól építettük fel a terveket, amik a jelenlegi hely­zetünket befolyásolják, éppen ezért, most a termelők, kutatók, tudományos területen dolgozók közösen kell, hogy ezen dolgoz­zanak. A jövőben a finanszírozás a leglényegesebb kérdés, még a bankoknak is, hiszen ők is ebből élnek. De mindenkinek érdeke, hogy forrásokat találjunk egy gyorsuló fejlődéshez Koncentrált nagybirtokok bérmunkásokkal Éder Tamás, aki jelenleg egy tanácsadó cég vezetőhelyettese, korábban az FVM-ben volt ál­lamtitkár és az ÁPV Rt.-ben is mezőgazdasággal foglalkozott, arról beszélt, hogy a magyar vi­dék, s benne a mezőgazdaság tíz­éves jövőjét az határozza meg, hogy az Európai Unió agrárpoli­tikája és a magyar agrár-, és vi­dékpolitika a következő időszak­ban versenyorientált és verseny­nek kitett ágazattá válik, vagy egy társadalmi értékeket védő politi­ka alanya lesz. Ha az unió agrár­politikája gyorsuló ütemben libe­ralizálódó politika lesz, amit Ma­gyarország is kénytelen lesz kö­vetni, versenynek kitéve az agráriumot, koncentrált nagybir­tokok jönnek létre, bérmunká­sokkal. Ha viszont igyekszünk et­től megóvni, akkor közepes mé­retű agrárbirtokok jönnek létre, s megmarad a jelenlegihez hasonlí­tó településszerkezet. Kőszegi László, a Hőgyészi Ag­rokémia Kft. Ügyvezető igazgató­ja az együttműködés és az érdek­érvényesítés fontosságát hangsú­lyozta. Tóth Péter, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. ügyvezetője, Eu­rópa Uniós integrációs szakértő­ként a támogatási rendszer vár­ható alakulásáról beszélt. Kifej­tette, közel egy évvel a csatlako­zás után még mindig nem vette tudomásul a hazai agrárvilág, hogy a közös agrárpolitikához csatlakoztunk. Pedig ez azt jelen­ti, hogy a nemzeti mozgástér na­gyon korlátozott. A közös agrár­politika az európai integráció leg­első, legrégebbi, egyben legkidol­gozottabb, legproblematikusabb, legköltségesebb politikája. Telje­sen szabályozott, tehát a magyar mezőgazdaságnak és a magyar mezőgazdasági elitnek nincs más dolga, mint Brüsszelre vetni fi­gyelmét, hogy ott milyen mozgá­sok, fejlemények várhatók. A fo­lyamat, úgy tűnik, a verseny irá­nyába próbálja a közös agrárpoli­tikát mozdítani, bár vannak ellen­tétes tendenciák is. Ugyanakkor, 2007 és 2013 között nagyobb hangsúlyt és több pénzt kap a vi­dékfejlesztés, ezért a feladat, a le­hető legjobban alkalmazkodva, az elérhető forrásokat optimáli­san és maximálisan megszerezni. Riválisok belépése Beszélt arról is, hogy a követ­kező években belép az unióba két erős mezőgazdasággal rendelke­ző ország, Bulgária és Románia, ami jelentősen befolyásolja a költségvetést, s egyes szakértők számításai szerint - mivel arról döntés született, hogy az agrártá­mogatást nem lehet növelni - a magyar agrárium 5-8 százalékkal kevesebb pénzt kap Brüsszelből. Ez is indokoltabbá teszi, hogy ne támogatásorientáltan, hanem pi­acorientáltán tervezzük a jövőt. Növeli esélyeinket, ha termelői csoportokba, vagy termelő, érté­kesítő szervezetekbe szerveződ­nek, de még így is számítani kell arra, hogy nagyon sok kisterme­lő kikerül, kiesik a mezőgazda­sági ágazatból vagyis tönkre­megy, átadja a piacot, létrejön egy birtokkoncentráció, a meg­maradók átveszik piacukat. De nem mindegy, hogy latin-ameri­kai latifundiumok lesznek, vagy fennmarad a családi gazdaságok rendszere. Jobb az lenne, ha a társas gazdálkodás és s családi gazdálkodás együtt fejlődne. - szepesi -

Next

/
Thumbnails
Contents