Szekszárdi Vasárnap 2005 (15. évfolyam, 1-40. szám)

2005-04-03 / 11. szám

2005. ÁPRILIS 3. SZEKSZÁRDI Az iíjúságért Az elmúlt hét elejére elkészült az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumban az ifjúsági törvény tervezetének normaszövege. Ez az első változat, amiről - rendhagyó módon - még a közigazgatási egyeztetés előtt konzultálnak a minisztérium stratégiai civil partnereivel, hogy legteljesebb beleszólást engedjenek a civil szervezeteknek a törvénytervezet végleges kialakításához. Ennek a konzultációnak során Szekszárdon a tavaly október elején modellkísérletként megalakított Kistérségi Ifjúsági Mintaprojekt résztvevőivel tartott megbeszélést a múlt hátén Mesterházy Attila, az ifjúsági tárca politikai államtitkára. Mesterházy elmondta, két fő célja van ennek a törvénynek. Egyik, hogy a fiatalok közéleti aktivitását segítse, hogy a demokratikus értékek tanításába, a részvétel elvének kiteljesítésé^fc nyújtson kiszámítható környezett. De arról is szól ez a törvény, hogy pontosítani szeretnénk az önkormányzatok kötelező feladatait az ifjúsági területen. Azt szeretnék elérni, hogy ne csak a feladatokat kapják meg az önkormányzatok, hanem a felelősséggel együtt a megfelelő forrásokat is. Úgynevezett, feladathoz kötött normatív finanszírozást szándékoznak bevezetni a törvénnyel, aminek tervezetét reményeik szerint májusban a kormány, júniusban pedig a Parlament is elfogadja és szeptembertől hatályos lesz. Ne támogatásorientált jövőt tervezzünk! Mint már röviden beszámoltunk róla, Húsvét előtt Szekszárdon az Ovármegyeháza dísztermében egy konferenciát szerveztek a város és Tolna megye jövőjéért tenni akarók, aminek témája a mezőgazdaság jövőképének megalkotása volt. Az agrár és pénzügyi szakemberek az agrárium jövőképét rajzolták meg. -Ne napi megélhetési gondjaink miatt vitatkozzunk, egymásnak feszülve, szembeállítva ellentétes érdekeket, hanem azt vizsgáljuk, hogy néz majd ki a mezőgazdaság tíz-húsz év múlva optimista illetve pesszimista becslés alapján, hogy jobban tudjuk eldönteni, merre kellene haladni mondta a szervezésben közreműködő Heimann Zoltán, a Magyar Külkereskedelmi Bank szekszárdi kirendeltség-igazgatója, aki néhány évvel ezelőtt a magyar mezőgazdaság talán zászlóshajójának számító Bábolna vezére is volt. Jó-e az, hogy falvaink kiürülnek? Feltette a kérdést, jó-e az, hogy az állattenyésztés így leépült, jóEvangélium Jézusom bízom benned! Az Egyház az Irgalmasság ünnepével fejezi be a húsvét nyolcadának megünneplését. A Szentatya, amikor pár évvel ezelőtt, Rómában Fausztina nővért szentté avatta, akkor hirdette meg, hogy ezentúl a Katolikus Egyházban húsvét vasárnapja az Isteni Irgalmasság ünnepe lesz. Az ünnep Kihirdetését haPalmas tapsvihar fogadta. Az isteni irgalmasság ünnepének bevezetése üdvtörténeti jelentőségű esemény. Az üzenet utolsó mentőövnek, utolsó esélynek, végső idők jelének mondja az emberiség számára. Ezért minden jóakaratú ember teljes odaadással apostolkodjék, mert Jézus Ígérete, amit látomásban adott Faustina nővérnek, nagyon bizalomgerjesztő: „Azokat a leikekeket,akik irgalmasságom tiszteletét terjesztik, egész életükben, megoltalmazom, mint a gyengéd anya óvja csecsemőjét: haláluk óráján pedig nem bírájuk, hanem irgalmas megváltójuk leszek." (Faustina nővér naplójából) Tavaly a lengyelországi zarándokutunkon szinte mindegyik templomban megcsodálhattuk az Irgalmas Jézus oltárát. Hála Istennek és a buzgó híveknek a Belvárosi templom is a 200. évforulóra (2005. május 1.) gazdagabb lesz egy Irgalmas Jézus oltárral, amely a bejarattól jobbra az ablak alatt helyezkedik majd el, és a pápai nuncius fogja megáldani. Ezzel ajándékozzuk meg mi az ünnepeltet, (templomunkat), hogy Jézus ezen a csatornán keresztül is áraszthassa ránk az ő irgalmát. Az Isten Irgalmassága iránti kultusz lényege: Isten iránti keresztény bizalom és a felebaráti tettekben megnyilvánuló szeretet. Az irgalmas Jézus tiszteletének kellenek,, hogy legyenek látható gyümölcsei.Vagyis ha mi magunk megtapasztaljuk az irgalmas Jézus szeretetét, akkor nekünk is irgalmaznunk kell egymasnak. Jézus azt kívánja tisztelőitől, hogy a nap folyamán legalább egy jó cselekedet végezzenek felebarátaikért. Legyünk az irgalmasság gyakorloi és terjesztői környezetünkben. Bacsmai László plébános e, hogy leginkább csak búzát, kukoricát termelünk, hogy falvaink lassan kiürülnek. A jövőkép felvázolásához pedig egymásétól eltérő nézeteket valló szakembereket kértek fel. Meghívottként vett részt a tanácskozáson Frankné dr. Kovács Szilvia a megyei közgyűlés elnöke, aki hangsúlyozta, az agrárágazat jövője nem pártpolitikai kérdés, itt különösen fontos, hogy politikai állásfoglalástól függetlenül keressék és találják meg a közös jövőbe vezető utat. Mivel Tolna elsődlegesen mezőgazdasági megye, itt különösen fontos ez. Jelentős mértékben befolyásolja az itt élők foglalkoztatottsági helyzetét is. Kővári László, a Tolna Megyei Agrárkamara elnöke azzal kezdte, hogy az agrárium készül a következő Európa Uniós tervciklusra, s mivel majd egy éve már tagja vagyunk az uniónak, ajátékszabályokat nagyjából már ismerjük. A tervciklus első szakaszában nem biztos, hogy jól építettük fel a terveket, amik a jelenlegi helyzetünket befolyásolják, éppen ezért, most a termelők, kutatók, tudományos területen dolgozók közösen kell, hogy ezen dolgozzanak. A jövőben a finanszírozás a leglényegesebb kérdés, még a bankoknak is, hiszen ők is ebből élnek. De mindenkinek érdeke, hogy forrásokat találjunk egy gyorsuló fejlődéshez Koncentrált nagybirtokok bérmunkásokkal Éder Tamás, aki jelenleg egy tanácsadó cég vezetőhelyettese, korábban az FVM-ben volt államtitkár és az ÁPV Rt.-ben is mezőgazdasággal foglalkozott, arról beszélt, hogy a magyar vidék, s benne a mezőgazdaság tízéves jövőjét az határozza meg, hogy az Európai Unió agrárpolitikája és a magyar agrár-, és vidékpolitika a következő időszakban versenyorientált és versenynek kitett ágazattá válik, vagy egy társadalmi értékeket védő politika alanya lesz. Ha az unió agrárpolitikája gyorsuló ütemben liberalizálódó politika lesz, amit Magyarország is kénytelen lesz követni, versenynek kitéve az agráriumot, koncentrált nagybirtokok jönnek létre, bérmunkásokkal. Ha viszont igyekszünk ettől megóvni, akkor közepes méretű agrárbirtokok jönnek létre, s megmarad a jelenlegihez hasonlító településszerkezet. Kőszegi László, a Hőgyészi Agrokémia Kft. Ügyvezető igazgatója az együttműködés és az érdekérvényesítés fontosságát hangsúlyozta. Tóth Péter, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. ügyvezetője, Európa Uniós integrációs szakértőként a támogatási rendszer várható alakulásáról beszélt. Kifejtette, közel egy évvel a csatlakozás után még mindig nem vette tudomásul a hazai agrárvilág, hogy a közös agrárpolitikához csatlakoztunk. Pedig ez azt jelenti, hogy a nemzeti mozgástér nagyon korlátozott. A közös agrárpolitika az európai integráció legelső, legrégebbi, egyben legkidolgozottabb, legproblematikusabb, legköltségesebb politikája. Teljesen szabályozott, tehát a magyar mezőgazdaságnak és a magyar mezőgazdasági elitnek nincs más dolga, mint Brüsszelre vetni figyelmét, hogy ott milyen mozgások, fejlemények várhatók. A folyamat, úgy tűnik, a verseny irányába próbálja a közös agrárpolitikát mozdítani, bár vannak ellentétes tendenciák is. Ugyanakkor, 2007 és 2013 között nagyobb hangsúlyt és több pénzt kap a vidékfejlesztés, ezért a feladat, a lehető legjobban alkalmazkodva, az elérhető forrásokat optimálisan és maximálisan megszerezni. Riválisok belépése Beszélt arról is, hogy a következő években belép az unióba két erős mezőgazdasággal rendelkező ország, Bulgária és Románia, ami jelentősen befolyásolja a költségvetést, s egyes szakértők számításai szerint - mivel arról döntés született, hogy az agrártámogatást nem lehet növelni - a magyar agrárium 5-8 százalékkal kevesebb pénzt kap Brüsszelből. Ez is indokoltabbá teszi, hogy ne támogatásorientáltan, hanem piacorientáltán tervezzük a jövőt. Növeli esélyeinket, ha termelői csoportokba, vagy termelő, értékesítő szervezetekbe szerveződnek, de még így is számítani kell arra, hogy nagyon sok kistermelő kikerül, kiesik a mezőgazdasági ágazatból vagyis tönkremegy, átadja a piacot, létrejön egy birtokkoncentráció, a megmaradók átveszik piacukat. De nem mindegy, hogy latin-amerikai latifundiumok lesznek, vagy fennmarad a családi gazdaságok rendszere. Jobb az lenne, ha a társas gazdálkodás és s családi gazdálkodás együtt fejlődne. - szepesi -