Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-02-22 / 5. szám

, SZEKSZÁRDI VASARNAP MELLÉKLET 2004. FEBRUÁR 22. (5) A kétlépcsős engedélyezési eljárásban az építésügyi hatóság a főépítész véleményét az elvi engedély kiadása előtt is köteles beszerezni és az engedélyezés során érvényre juttatni. 6.§ Önkormányzati főépítészi véleményezés, önkormányzati főépítészi tervtanács (1) A terv előírásainak érvényesítése, valamint az adott szabályozás keretei között az építési hatósági eljárás körébe tartozó minden a közterületekről látható homlokzatot érintő terv tartalmának városrendezési és építészeti szempontból történő minősítése érdekében az építésügyi hatóság az engedély kiadása előtt köteles beszerezni a főépítész véleményét. (2) A főépítész előzetes szakvéleményében állást foglal a telkek beépítési módjával (teriilet-felhasználásával), a javasolt épiilet(ek) tömeg- és homlokzatformálásával, A közelmúltban Szekszárd MJV Közgyűlése rendeletet alkotott Településrendezési Építészeti-műszaki Tervtanács létrehozásáról és működési rendjéről. A város méretéből, jelentőségéből, valamint fejlesztési és turisztikai céljaiból adódóan szükséges volt, hogy a megyében ezen a területen is élen járjon, Pécs és Kaposvár után helyben is tervtanácsot hozzon létre és működtessen. A városban egyre több nagyobb beruházás indul, melyek szakmai véleményezése indokolt, mivel egyegy jelentősebb épület 50-100 évig meghatározza a város arculatát adott helyen. Az itt élő és alkotó építészek konszenzusos szakmai véleményével talán megelőzhető lett volna korábban több sikertelen és befejezetlen beruházás, de ma már visszafordítliatatlanok az akkor meghozott döntések. Az új HÉSZ is sok feladatot ró a főépítészre, és az általa vezetett tervtanácsra. Az alábbiakban a rendeletből ismertetünk röviden, hogy az építtetők megismerhessék, milyen tervezésnél kell kikérni a tervtanács véleményét, illetve milyen formában fog zajlani egy ilyen fórum, és kik lesznek annak résztvevői. Kivonat a rendeletből: A Tervtanács jogállása 4. § (2) A 12. § (1) bekezdésében felsorolt tervek készítői (tervezői, illetve a tervezéssel megbízott szervezetek vezetői) kötelesek kikérni a Tervtanács szakmai véleményét. A Tervtanács szervezete 5. § A Tervtanács elnökből, szakmai titkárból, állandó és esetileg megbízott tagokból (a továbbiakban együtt: tagok), szükség szerint felkért szakbírálókból (opponens) valamint az utcaképbe való illeszkedésével (ezen belül a portálok, a kapuzatok továbbá a cég-, és címtáblák, illetve a reklámfelületek kialakításával) kapcsolatban mind az új épületekre, mind a meglévő épületekre irányuló építéshatósági engedélykérelmek esetén. (3) A HÉSZ-ben és az SZT-ben nevesített esetekben a tervező köteles beszerezni az önkormányzati főépítészi tervtanács véleményét. (4) Az önkormányzati főépítészi tervtanács megalakulásáig a tervtanácsi véleményezésre kijelölt építmények/épületek tervtanácsi állásfoglalását a Területi Főépítészi Irodától kell beszerezni. (5) A jegyző az építésügyi hatósági eljárás során, döntése megalapozottsága érdekében a tervtanács állásfoglalását, szakvéleményét a kötelezően igénybe veendő eseteken túl bármelyik ügy elbírálása kapcsán igénybe veheti. áll. A Tervtanácsnak 5 állandó tagja van. 8. § (1) A Tervtanács állandó tagjaira 3 főt érintően a területileg illetékes Építész Kamara, 1 főt érintően a Magyar Építőművészek Szövetsége, 1 főt érintően pedig a Magyar Urbanisztikai Társaság, a tárgyalandó tervezési munkában érdekelt és érintett szakágazatok esetileg meghívandó képviselőire (esetileg meghívott tag) a Tervtanács elnöke tesz javaslatot, a szakmailag elismert és nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek (tervezők) közül. (2) A Tervtanács tagjait az (1) bekezdés szerinti javaslatot figyelembe véve a polgármester kéri fel. A felkérés 2 év időtartamra szól, amely korlátozás nélkül meghoszszabbítható. A Tervtanács működése 10. § (3) Szavazati joga az elnöknek, a szakmai titkárnak és a tagoknak van. Az ülésen szavazati jog nélkül vesznek részt a szükség szerint felkért szakbírálók és a tanácskozási joggal meghívottak. (4) A Tervtanács ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni: a) a területi főépítészt, b) a polgármestert, c) az érintett önkormányzati képviselőt, d) az I. fokú építési hatóságot, e) a tervezőt, f) a megrendelőt (beruházót), g) védett terület vagy tárgy (objektum) esetében a szaktertiletileg illetékes szervezet képviselőjét. (5) A Tervtanács ülésein a meghívottak, illetve meghatalmazott képviselőik vehetnek részt. (6) A Tervtanács tagjain kívül meghívottak esetleges távolmaraII. FEJEZET EGYES ÉPÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 9. § A tetőterek beépítésére vonatkozó előírások (1) A város területén új tetőterek építése, meglévők utólagos beépítése az alábbi követelmények teljesülése esetén engedélyezhető: Tetőtér beépítésével önálló rendeltetési egység csak abban az esetben alakítható ki, illetve nem lakás céljára történő tetőtérbeépítés csak akkor engedélyezhető, ha az épületben lévő valamennyi önálló rendeltetési egység számára a telken, illetve a szabályozási tervben lehatárolt telektömbön belül biztosítható a jogszabályban előírt számú gépkocsi elhelyezése. (2) Többlakásos, illetve több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épület tetőterének részleges beépítése - ha a beépítési szándék dása a Tervtanács működését nem érinti. A véleményezendő tervek köre 12. § (1) A Tervtanácshoz szakmai véleményezésre - a központi vagy területi tervtanács előtti bemutatásra kötelezettek kivételével - a következő terveket kell benyújtani: a) a településrendezési tervet és helyi építési szabályzatot, b) az önkormányzat területét érintő közterület rendezési, közterületi park- és kertépítészeti, útépítési terveket, c) az önkormányzat beruházásában készülő építmények, épületek terveit, d) 500 m

J bruttó beépített területet meghaladó új építmények terveit, e) F+l szintnél magasabb épületek terveit, ha újonnan létesítenek, f) minden olyan d) és e) pontban megjelölt építmény építészeti-műszaki terveit, amelyet átalakítanak vagy bővítenek, és amely a meglevő épület, építmény tömegének, homlokzatának (tetőzetének) jelentős megváltoztatásával jár, g) minden műemlék és helyi védettség alatt álló építményt érintő építési munka terveit, h) szobor, emlékmű, díszkút, pavilon tervét, i) mindazokat a terveket, amelyeket a helyi építési szabályzat tervtanácsi minősítéshez köt, j) mindazokat a terveket, amelyeket a tervező vagy az építtető kérésére a Tervtanács elnöke a területrendezési, a településrendezési és az építészeti-nuíszaki tervtanácsokról szóló 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet 3. § (1) bekezdése c) pontjának cb) alpontja szerint kijelöl/ nem jár együtt a tetőzet teljes átalakításával - a városkép egységes kialakítása érdekében csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretében engedélyezhető. 10. § A melléképületek és állattartó épületek elhelyezésére és kialakításának szabályai (1) Melléképületekre vonatkozó előírások a) Az előírások a város belterületén meglévő és tervezett melléképületekre vonatkoznak, amennyiben ettől eltérő szabályozást az övezeti előírások nem állapítanak meg. b)Általános előírások: • Melléképület főépület nélkül nem létesíthető. • Melléképület lakássá nem minősíthető át. • A város igazgatási területén az alábbi melléképületek helyezhetők el: - jármű (gépkocsi, motorl^^ rékpár, munkagép stb.) tái^^ ló, - a háztartással kapcsolatos nyári konyha, mosókonyha, szárító, - tárolóépítmények (tüzelőanyag és más tároló, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta), -állattartás céljára szolgáló építmények, - kisipari vagy barkácsműhely, műterem, iroda, kiskereskedelmi üzlet, árusítópavilon, - kazánház. • Lakótelken más rendeltetésű épületekhez is csak a jelen rendeletben felsorolt funkciójú melléképületek létesíthetők. c) A melléképület kialakítása: • Melléképület csak a főépület szerkezeteitől független, önálló határoló falakkal rendelkej^^ épület lehet. ^^ • A melléképületek csak földszintes kialakításúak lehetnek. • A melléképület építménymagassága legfeljebb 3,50 méter lehet, de nem haladhatja meg a főépület építménymagasságát. • A melléképület tetőgerinc magassága a főépületét nem haladhatja meg. d)Melléképületek elhelyezése: • Melléképületet csak olyan rendeltetés céljára szabad létesíteni, amely nem bűzös és a területre előírt terhelési határértéket meghaladó káros hatást nem eredményez és a szomszédok jogos érdekeit nem sérti. • Melléképületeket építési telken a hátsókertben a védőtávolságok megtartásával lehet elhelyezni úgy, hogy azok - oldalhatáron álló főépület esetében az építési telek azon oldalhatárán álljanak, amelyiken a főépület áll, á