Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-02-22 / 5. szám

SZEKSZÁRD! 2004. FEBRUÁR 22. VASÁRNAP MELLÉKLET 3 - egyéb beépítési mód esetén az építési telek hátsó telekhatára, vagy attól legalább 3 m távolságra álljanak. • Az előkertben árusító pavilont létesíteni nem lehet. • Amennyiben a szomszédos ingatlanon különleges védelmet igénylő létesítmény (pl.: nevelési-oktatási, egészségügyi intézmény és kertje stb.) van és erre vonatkozóan egyéb előírás nem rendelkezik az építésügyi hatóság a szakhatóságokkal egyetértésben a melléképületek elhelyezését szigoríthatja, vagy meg is tilthatja. (2) Állattartó épületekre vonatkozó előírások: a) Állattartó épület ott és úgy létesíthető, ahol és ahogy azt az állattartásról szóló önkormányzati . rendelet ezt lehetővé teszi. b)Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb távolságok és •

védőtávolságok esetén a saját célú tartás vonatkozásában Szekszárd Város Önkormányzata állattartó rendelete, a saját célú tartást meghaladó állattartás esetében pedig a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok szerint kell eljárni. c) Az SZT-ben kijelölt új lakóterületek állattartó övezeti besorolását azok beépítésének megkezdése előtt Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata állattartó rendeletében kell meghatározni. 11. § Gépkocsitároló, gépjárművek elhelyezése (1) A gépkocsitároló létesítésére vonatkozó előírások: a) Lakóterületen, oldalhatáron álló beépítés esetén gépkocsitároló céljára épített melléképület a lakóépület oldalkertjében a szom^szédos épület felőli oldalon is eléhelyezhető: • utcavonalon tömör kerítésbe illesztve, azzal azonos építészeti megjelenésű falként, • utcavonaltól hátrahúzva, amennyiben ezzel az egymással szomszédos telkeken létesített (létesíthető) melléképületek egymáshoz illeszkedő (tömbösített) elhelyezése biztosítható, • ha az a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát, valamint meglévő és tervezett beépítését (beépíthetőségét) nem korlátozza. b)Amennyiben a - legfeljebb F+l szintes lakóépülettel már beépített - lakótelek területe az érvényes övezeti előírások miatt a beépítettség további növelését nem tenné lehetővé, egy gépkocsitároló létesíthető, feltéve, hogy az a szomszédos telkeken meglévő, illetve létesíthető épületek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza, valamint az épületben eredetileg nem volt garázs. (2) Gépjármű várakozóhelyekre vonatkozó előírások: a) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához biztosítandó várakozóhelyek száma idényjellegű használat esetében 30%-kal csökkenthető. b)Az ideiglenes, illetőleg alkalmi közterületi üzleti területekhez nem szükséges új várakozóhelyeket létesíteni. c) Az OTÉK 42. §-a által előírt számú várakozóhelyek a teriilet tulajdonosának, kezelőjének hozzájárulásával a kapcsolódó közterületen is biztosítható a közterület tulajdonosával, kezelőjével történt megállapodás alapján. d)A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkoló helyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 parkoló hely után 1 nagy lombkoronájú fával kell megoldani. A fásítást úgy kell elvégezni, hogy a fa a parkoló területébe, ne pedig azon kívüli területre kerüljön. (3) A közterületi parkolók üzemeltetése vonatkozásában Szekszárd Város Képviselőtestülete 28/1994. (VIII.29.) KT számú rendeletet kell alkalmazni. (4) Parkolóhely-megváltás feltételeit külön önkormányzati rendeletben kell meghatározni. III. FEJEZET TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS 14. § Beépítésre szánt valamint beépítésre nem szánt teriiletek (1) A város közigazgatási területe beépített, illetve beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre tagolódik. a) A beépített, illetve beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területei építési övezetekre; b)A beépítésre nem szánt terület területfelhasználási egységek területei övezetekre; c) Az építési övezetek, illetőleg övezetek területei közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre tagolódnak. (2) A város beépítésre szánt területei: a) lakóterületek b) vegyes területek c) gazdasági területek d) üdülőterületek Megjegyzések a társasházak tetőtéri beépítéséhez A lakosság egy másik részét az a kérdés foglalkoztatja, hogy a lapos tetős társasházuk milyen módon építhető be tetőtérrel, egyúttal hogyan újulhat meg az épületük. Ezek az épületek már közel 20-30 éve épültek nem kellő külső hőszigeteléssel, mára elavult nyílászárókkal és gépészeti vezetékekkel, a nem megfelelő vízszigetelési lapostetők gyakori javításra szorulnak. A városi elmúlt évi pályázatain sok iparosított technológiájú társasházi lakás nyert felújítást homlokzati hőszigetelésre, de ez csak szükséges felújítások, csak egy részét érinti. A közelmúltban fölerősödött az épületekre a ráépítési szándék és néhány lakóépületen megkezdődtek a tetőtér beépítések. A folyamat egyszerűen leírható: a társasház lakói aláírtak egy nyilatkozatot, hogy hozzájárulnak a magastetős beépítéséhez, azt eladják egy vállalkozónak, cserébe a homlokzatok, lépcsőházak, külső nyílászárók vagy gépészeti rendszerek korszerűsítését kérték. A folyamatban látszólag mindenki jól járt, kivéve a várost, illetve a környéken lakókat. Ezek a házak általában 4 szintesek. Több házat is számolva egy ráépítés során közel 25%-kal megnő az ott lakók száma, az új gépkocsik parkoló igénye. Ez utóbbiak kialakítása csak a zöldfelületek rovására képzelhető el, holott a meglévő közeli játszóterekre, parkokra már jóval több embernek lenne igénye. Az sem lenne szerencsés, ha egy tömbben ameddig az „elbírja" az első két-három háznál még ez megengedhető lenne, de tovább már nem, mert így a gyorsabban engedélyt kérők kerülnének ki a „versenyből" győztesen. Felborulna a lakótelepek egységes képe is. Valójában előbbutóbb mindegyik épületre és lakótelepre ráfér a felújítás illetve a rehabilitáció, de nem mindenütt a tetőterek beépítése a támogatható megoldás. Ezért van szükség a folyamat koordinálására, hogy a városi tervtanács határozza meg azokat a helyszíneket, lakótelepeket, ahol egy ilyen fejlesztés nem okoz túl nagy lakósűrűséget, parkolószámot, zöldfelületek elvesztését, és városképileg egységesen kezelhető lenne a ráépítés módját magastető vagy szintráépítés. Az elkövetkezendő időben tehát nem elég a lakók egységes akarata vagy a vállalkozó kezdeményező képessége, hogy magas tetők vagy szin tek kerüljenek a jelenlegi lapos tetők helyére. A tervezőknek meg kell vizsgáim és igazolni kell, hogy a lakókörülmények nem rosszabbodnak a környéken élők számára sem. e) különleges területek. (3) a város beépítésre nem szánt területei: a) közlekedési és közműterületek b)zöldterületek c) erdőterületek d)mezőgazdasági területek e) vízgazdálkodási területek. 15. § Közterületek kialakítása és használata (1) A terv legfontosabb eleme, a közterületek és a nem közterületek elhatárolására vonatkozó kötelező szabályozási vonal. (2) A terven feltüntetett közterületek a közérdekből minimálisan szükséges közterületeket tartalmazza, melyek egyrészt a városi közélet tereit, a város működéséhez, üzemeltetéséhez szükséges területeket, másrészt az egyes telkek közterületi kapcsolatait (közút, közmű stb.) biztosítják. (3) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja. (4) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos, a kezelő hozzájárulása szükséges. (5) A város közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet: a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése, • b)árusító pavilon, mozgó árusítóhely létesítése: • az árusító pavilon alapterülete egységenként max. 12 m

J, szerkezete térelemes, önálló alapozás nélküli lehet; • a pavilont a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának biztosításával kell elhelyezni; • egy-egy közterületi szakaszon csak azonos formájú, anyagú és színű pavilonok állíthatók fel. c) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (legfeljebb 16 inalapterületű autóbusz várakozóhely, töltőállomás, vagy tető) kialakítása, d)köztisztasággal, közegészségüggyel (pl. nyilvános illemhely) közművesítéssel kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése, e) szobor, díszkút elhelyezése, f) padok, játékok elhelyezése, g) távbeszélő fülke elhelyezése, h) építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok elhelyezése, ideiglenes építőanyag tárolás, i) időszakos rendezvények építményei. (6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa 4