Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-12-05 / 39. szám

SZEKSZÁRDI 2004. DECEMBER 5. Kilátástalan helyzetbe kerültek a méhészek « :—Alacsony az átvételi ár - Olcsó a silány kínai méz Brüsszel segítségét remélik A többség kedveli a magas taperteku mézet, akár vajas kenyérre kenve, akár süteményekben, turmixokban. Remek a hatása köhögés ellen, sokan esküsznek gyógyító erejére is. Ennek ellenére mi magyarok jóval kevesebb mézet fogyasztunk, mint az európai átlag. A szakemberek szerint egy-két éve nálunk is népszerűbb lett a méz, de ahogyan más területen is, a világpiaci értékmérő magyar méz sorsát megpecsételte a silány kínai. A méhészek ezen próbálnak változtatni. Aki rendszeresen jár a szekszárdi piacra, már jól ismeri a kiváló mézet árusító őstermelőket. Úgy tapasztalom, a méhészeknek is megvannak a törzsvásárlói. Érthető, hiszen ragaszkodunk a megszokott minőséghez. „Nagyban nem éri meg eladni" - A férjem méhészkedik, én pedig árulom a mézet. Nekünk csak húsz méhcsaládunk van. Ellátjuk mézzel a rokonságot, a többit meg eladjuk. Egyébként is rendszeresen járok a piacra a kertben termett borsóval, virággal, dióbéllel. mondja a fiatalos külsejű aszszony, akiről a beszélgetés során kiderül, hogy öt évvel ezelőtt ment nyugdíjba. Azóta piacozik, hogy „csináljon" egy kis pénzt. - Nem látok mézet - mondom neki. - Mert már eladtam. Ma csak nyolc félkilós üveggel hoztam. Amikor az unokám ráér és autóval elhoz, akkor bőven pakolunk. De így buszszal és gyalogosan nem tudok többet cipelni. - válaszolja, s megjegyzi, hogy az asszonyok már karácsonyra vásárolják a mézet. Katonás rendben sorakoznak a negyvenes férfi előtt a mézzel teli üvegek. Készségesen sorolja, melyik mennyibe kerül. Az akác kilóját 1200 forintért adja, a vegyes virágért ezret kér. Szintén ezerbe kerül a sütésre kiváló napraforgóméz. - Rengeteg időm megy el itt a piacon, de így legalább van bevételem. Mert nagyban nem éri meg eladni. - teszi hozzá. A szekszárdi Soós István, a Tolna megyei Méhészeti Egyesület gazdasági vezetője. Fiával közösen méhészkednek, 150 méhcsaládjuk van. A nagy mennyiséget csak nagyban érdemes eladni. Az árakról érdeklődtem tőle. Az akácméz felvásárlási ára 500-550 forint között mozog, pedig tavaly még 800 forintot fizettek érte. A vegyesvirág-méz kilójáért csupán 280 forintot kapnak. Ráadásul még ennyiért sem igen vásárolják föl a kiváló mézet, noha tavaly már októberben megtörtént a készletek felvásárlása. Most viszont a méhészek többsége még odahaza tárolja a több mázsa mézet, várva a jó szerencséjére. Az üzletekben az akácméz kilója 1300-1400 forint, a vegyesvirág-mézé pedig 8001000 forint között van. - Nehéz helyzetbe kerültek a magyar méhészek - szögezi le Soós István, majd a sajtóból már ismert magyarázat következik: - Kínából igen nagy menynyiségben érkezett Európába különböző szermaradványokat tartalmazó silány és nagyon olcsó méz. Nem is értem, miért engedték be, holott a korábbi esztendőkben a kínai méz ki volt tiltva az európai piacokról. Akció a magyar méz megmentésére Nagyernyei Attila vezetőségi tagja az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek (OMME), a hozzá tartozó Tolna megyei egyesületnek pedig az elnöke. Arról számolt be, hogy múlt szombaton Gödöllőn tartotta az országos egyesület a negyedik kongresszusát eddig soha nem tapasztalt óriási érdeklődés mellett. A kongresszust megelőzően Bross Péter, az országos elnök vezetésével méhészdelegáció utazott Strasbourgba, s az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának átnyújtották a magyar méhészek petícióját, s természetesen kóstolót is vittek. A magyar méz megmentésére irányuló akciót a képviselők pozitívan fogadták, egy holland képviselő pedig vállalta, hogy szervezésben és egyebekben személyesen segíti a méhészek brüsszeli demonstrációsorozatának levezénylését. Brüsszel központjába a hetekre tervezett demonstrációval azt akarják elérni, hogy tiltsák ki a kínai (akác)mézet Európa piacairól, ugyanakkor megvédjék a természetes nektárból levő magyar és több uniós ország mézének jó híré^fc és piacát. Ennek érdekébe^^ november 27-étől - mire a cikk megjelenik - már a belga fővárosban.lesznek a Baranya és a Tolna megyei méhészek. Ezt az első akciót figyelemfelkeltő demonstrációnak szánják, de már most is osztogatják a kiemelkedően jó minőségű magyar - és európai mézről szóló német és angol nyelvű szórólapokat. Az érdeklődők minderről a valóságban is meggyőződhetnek, hiszen a helyszínen lesz alkalmuk megkóstolni a mézet. Gödöllőn a mintegy ezer méhész megállapodott a demonstráció folytatásában: a megyékből útra kelők csoportbeosztása megtörtént. Ám indulásuk időpontjáró^^ később döntenek, ugyaniig időközben öt ország - Ausztria, Csehország, Franciaország, Németország és Szlovákia - méhészei is jelezték, csatlakoznak magyar sorstársaikhoz. A várhatóan több héten át tartó brüsszeli tiltakozás során a csoportok váltják egymást, de folyamatosan két-háromezer méhész lesz jelen a belga fővárosban. Nagyernyei Attilától arra is választ kértem, hogy mi a baj a kínai mézzel? Ugyanis a brazil és az argentin méz is nagy mennyiségben érkezik Európába. A szakember közölte, hogy a dél-amerikai egzotikus méz annyira nem érinti a magyar méz sorsát, mivel ott nincs jelentős menynyiségű akácméz. Szemben Kínával, ahonnan kilónként mindössze egy dollárért érkezik az akácméz.