Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-09-12 / 27. szám

2004. SZEPTEMBER 12. / Érdekli? Bemutatjuk

! JJ B

aka Zsuzsanna tanárnő múltkori beszélgeté- lános és plasztikai sebész szakorvos - beszélgetnésünk végén így fogalmazott: „Szeretném, ha nek a kórházról, a nem üzemelő műtőblokk hiányádr. Szemes László adjunktus úrral - aki álta- ról, szakmája nehézségeiről és szépségeiről." Colstok, centiméter és subler - Nem is gondolt más hivatásra, mint arra, hogy orvos legyen? Gondolom, szüleit - dr. Főglein Erzsébetet és dr. Szemes Ferencet - követve döntött. - A történet ennél hosszabb és bonyolultabb. Ma már örülök, hogy követtem szüleimet, bár ez nem elsősorban az irántuk érzett tisztelet és szeretet okán történt. Bátyám villamosmérnök, és sokáig én is annak készültem. De történt velem egy kerékpáros baleset... s magamon tapasztalhattam, mi minden múl•

^it az orvos szaktudásán, empátiás észségén. Úgy emlékszem, a fejemben lábadozásom idején „váltottam szakmát". - Mikor dőlt el, hogy sebész lesz? - Hatodéves koromban. Miután végeztem, 1989. október elsejével a megyei kórházban helyezkedtem el. Először a baleseti sebészeten dolgoztam, majd átkerülhettem az általános sebészetre. Miután letettem a szakvizsgát, Szarka főorvos úr javasolta, plasztikai sebészetből is szakvizsgázzak. Arra gondolt, hogy az akkor még épülő műtőblokk indulásával lehetőség, sőt szükség lesz a profilbővítésre. 1999-ben megszereztem második szakvizsgámat is. - A műtőblokk átadása viszont azóta is várat magára. Vajon miért? - Nézze, erről én magam is jórészt csak annyit tudok, mint a legtöbb kórházi dolgozó, tehát nem vagyok kompe•

fcns. Hiszen nem ismerem a részleteket, gy csomó dologról nincs információm. - Viszont tény, hogy a műtőblokk hiánya miatt az operatív szakmák hátrányos helyzetbe kerültek. - Ez pontosan így van. Mondhatom, hogy a jelenlegi műtőhelyiségek a hetvenes évek színvonalát idézik, ahogyan egyes műszerek is. Ennek valóban az az oka, hogy a műtőblokkot nem vehettük birtokba. Várva az átadásra, a mostani helyiségeket nem volt érdemes korszerűsíteni, sem új műszerekkel felszerelni. Úgy tudom, a hajdani tervek szerint a műtőblokk - hat műtő, három akut műtő, intenzív részleg... - indulását követő években került volna sor a B épület felújítására. - A kórházban milyen plasztikai műtéteket végez? - Az általános sebészi munka mellett heti két nap jut a plasztikai műtétekre. Egyik napon a helyi érzéstelenítéssel, a másikon az altatásban végzendő műtéteket csináljuk. Az első csoportba például a fül- és orrműtétek tartoznak, s olyan, úgymond szépészeti műtétek is, amelyek összefüggnek az egészséggel. A altatásos műtétek között megemlítem a hasfali sérv és kötény-has alakítást, vagy a garatfal szabadlebenyes pótlását. Az utóbbi több teames műtét, ami során a fül-orr-gégész kioperálja a daganatot, a plasztikai sebész pedig előkészíti - a beteg alkarából kimetszi - a pótlásra szolgáló lebenyt, amit majd beültet a garatfalba. -A városban egy bérleményben végzikúgy tudom, 2000 óta - az esztétikai műtéteket. Hányan? - Minimum öten: egy műtősnő, egy műtősfiú, az aneszteziológus orvos, az „anesztes" asszisztens és a plasztikai sebész. Ezeket az esztétikai, vagy szépészeti műtéteket a legtöbben nem a kórházban akarják elvégeztetni, mondván, hogy „titkuk" mindenképpen maradjon titok. - Nem akarok a táskájában „kutatni", de amikor elővette maroktelefonját, speciális vonalzót láttam. - Inkább ez a jelölő filc a speciális. A bejelölések nem tűnnek el a fertőtlenítőszer hatására. De van még nálam colstok, centiméter, subler... Az arcplasztikánál használom ezeket, mivel e műtéteket számítógépen nehéz modellálni. - Az arc, vagy csupán az orr átalakítása komoly kihívást jelenthet. Fel kell vállalnia, hogy a kényes ízlésű páciensnek nem felel meg a végeredmény. - Nézze, az első találkozáskor csak beszélgetünk. Tájékoztatom a reális lehetőségekről, s részletesen ismertetem a műtét lefolyását... Egy amerikai professzor egy alkalommal úgy fogalmazott, ha a páciens megelégedettségére szolgál a műtét, két új embert küld. Amennyiben,nem, akkor tíz embert lebeszél róla. Én úgy tapasztalom, majdhogynem mindegy, milyen munkát végzett a plasztikai sebész, az a lényeg, hogy a szépészeti műtéten átesettnek az megfeleljen. Az esztétikai műtéteket két okból végeztetik: a húsz-harmincévesek korrekcióért fordulnak a plasztikai sebészhez, a 45-60 esztendősek pedig a megfiatalításuk érdekében. - Ugye, rohamosan emelkedik idehaza is azoknak a száma, akik emlőimplantátum beültetését kérik? - így van. 1990-ig Magyarországon egy év alatt mintegy száz ilyen műtétre került sor. Akkoriban a páciensek maguk utaztak Bécsbe, hogy megvásárolják az orvos által javasolt plantátumot. Ma már e műtétek száma eléri az évi tízezret. - Bár, akik alávetik magukat, még ma is pironkodnak. -Azért már javul a helyzet... Magyarországon élünk, ahol még más az egészségügyi kultúra, mint tőlünk nyugatra. S nem csupán a plasztikai műtétekre gondolok. Hanem például arra, hogy egy német, vagy egy angol nem vásárol meg olyan élelmiszert, amiről tudja, hogy magas a koleszterintartalma. Ott az ilyen típusú áru egyszerűen eladhatatlan. - Beszéljünk a családjáról. Felesége az I. Bélában tanít, matematika-fizika szakos tanár. Két gyermekük van. - Igen. Viktor tizedik osztályba jár és reálbeállítottságú fiú. Humánérdeklődési körű Kata lányunk nyolcadikos. Szerencsére szülőkként elégedettek lehetünk. A családról még elmondom, hogy az anyai ágat az 1700-as évek elejéig visszavezettük. Főglein dédapám, aki szőlő- és borkereskedő volt az 1800-as évek végén vásárolt egy területet az Előhegyen. Képzelje el, miután belterületté minősült a megmaradt szőlőterület, négy-öt évvel ezelőtt ott, az ősi birtokon építkeztünk. - Kiről olvasna szívesen? - Az eredetileg kőműves Szentes Imréről, akit a TOTÉV-től a vállalkozásig vezető útról, a következő évekről érdemes kérdezni. V. Horváth Mária