Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-07-04 / 22. szám

2004. JULIUS 4. INTERJÚ j y arminc év egy fél emberöltő. Életünk talán legszebb, ám l—J feltétlenül tanulságos szakasza. Egy rendezvény esetében J. ± különlegesen hosszú idő. A Gemenci Nagydíjnak három évtizede ad otthont Szekszárd, és az utóbbi másfél évtized a verseny történetétől elválaszthatatlan főszervező Szabó Kovács János. Kevesen tudják, gyermekfejjel, versenyzőként egy súlyos baleset miatt hagyta abba a kerékpározást, aztán edzőként és apaként tért vissza ehhez a sportághoz. Hogy a nagydíj a rendszerváltás után fennmaradt és megőrizte elismertségét, színvonalát, nem utolsósorban a szekszárdi vállalkozónak köszönhető, aki társakat, segítőket talált a szervezéshez. Július 1—3-ig a XXX. STOLL Gemenci Nagydíjat rendezik meg városunkban. Az életveszélyes baleset sem vette kedvét a kerékpársporttól... - A múlt a harminc éve a Szövetkezeti Spartacus által megszervezett spartakiádra nyúlik vissza, amit egy évvel később már Gemenci Nagydíj néven rendeztek meg. Szekszárdi sportemberek találták ki és büszkék lehetünk arra, hogy egyetlen év sem maradt ki a hosszú idő alatt. Pálinkás Istvánt, a Spartacus Sport«

r elnökét kell kiemelni, mint a verseny elinóját és akkori nagyszerű versenyzők, a Halász testvérek, Sajó Péter, Liska Pali, Pálinkás Csaba is sokat tett azért, hogy a versenyt a hazai közönség megszeresse. „Elgázoltak, három napig kómában feküdtem..." A szövetség is fontosnak tartotta, hogy vidéken is megrendezhető legyen egy színvonalas j kerékpárverseny és akkoriban útmutatóul j szolgált Pécsett a Mecsek Kupa. Azóta rég megszűnt a nagy múltú pécsi verseny... - A szekszárdi pedig kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel életben maradt, fejlődésnek indult. - A nagy vízválasztót a kilencvenes évek jelentették, akkor az állam kivonult az ilyenfajta szervezésekből. Szülőként érintett voltam, hiszen a lányom aktívan versenyzett, a Steig és az Arató szülőkkel közösen vállaltuk fel az ügyet. Akkor tettem ígéretet, hogy a magam módján megpróbálom megmenteni, életben tartani a versenyt. A vállalkozásomat is ennek jegyében alapítottam meg, ugyanis lányomnak versenyzőként szüksége volt támogatásra, ilAvc a verseny lebonyolításához is nélkülözhetetlen volt a háttér. - Vállalkozóként, a Gemenci Nagydíj szervezőjeként nagyon sokan, utánpótlásedzőként a sportágon belül ismerik. Versenyzőként is megpróbálkozott annak idején? - Igen, versenyszerűen kerékpároztam, akkor, amikor nagyon nagy vonzerőt jelentett, hogy valódi versenykerékpárra ülhet az ember. Serdülőként 1962 táján vettem részt egy versenyen, amikor a Megyeri úton elgázolt egy motoros. Három napig kómában feküdtem a balesetet követően, alig éltem túl. Felépülve a labdarúgásra váltottam, sportsikereket is sikerült elérnem, de térdsérülés zárta le a sportpályafutásom. Akkor tértem vissza utánpótlásedzőként a kerékpársporthoz. - Nagy szerelem lehetett, ha ilyen súlyos sérülés sem vette kedvét. - Az volt és maradt. A hetvenes évek második felében vált jellemzővé, hogy utcai tömegsportnapok keretében toboroztunk gyerekeket. így kezdett el kerékpározni Sajó Péter, a Kasza testvérek, Hefner János, aztán a Steig és az Arató testvérek, mind az én csoportomból indultak el és később országos bajnokságig, nemzetközi szintig emelkedtek. Steig Csabának idén is győzelmi esélye van a Gemenci Nagydíjon, ő egyébként pécsi, testvére Gábor szekszárdi színekben versenyez. Nem szeretnék érdemeket kovácsolni ebből, a nagy versenyzőknek kiindulópont volt, de ami legalább ilyen fontos, nagy tömegeket megmozgatva, sok gyerek sportolt, népszerű sportággá vált a kerékpározás. Ez az emberi háttér ma óriási segítség, a verseny hátterét, infrastruktúráját az egykori versenyzők működtetik. A háztömb körül 44 km/órás sebességgel tekernek... - A szekszárdiak számára a legnépszerííbbek a városközpontban megrendezésre kerülő kritériumversenyek. Erre hagyományosan szombaton este kerül sor és egy kicsit testközelbe hozza a laikusok számára is ezt a szép sportágat... - A gála keretén belül rendezzük meg a 42 kilométeres háztömb körüli versenyt. A 30 körös versenyben szintén a segítők, támogatók jóvoltából egy-egy kört megvásárolnak (díjat ajánlanak fel) a támogatók, van aki ötezer forinttal egy körrel járul hozzá a díjazáshoz. Öt éve szervezzük ily módon a körversenyt és legnagyobb előnye, hogy jelentősen felgyorsítja a tempót. Gondoljon csak arra, hogy egy 1100 méteres kört 44 km/óra átlagsebesség fölött tesznek meg a belvárosban. Egyébként nem saját kútfőből származik, külföldi versenyről adaptáltuk és bevált. A sportág gátja a közlekedés - A közönség pedig élvezi és hálás érte. A szekszárdi emberek érdeklődése is kellett a verseny életben tartásához 30 éven keresztül? - A szekszárdi emberek hozzáállása önmagáért beszél. Balatoni táborból kell a gyereket hazahozni, hogy letekerjen egy kört a szombati futamon, várják és készülnek rá. A környékbeliek hasonlóképpen, az országúti versenyeket végigkísérik, fogadják a mezőnyt. A TV2 riportere kérdezte meg tőlem, amikor filmet forgattak a Sárközben, a verseny idején itt ki dolgozik? Büszkék vagyunk, hogy népszerű és a nemzetközi szövetség által nyilvántartott UCI. 2.6 kategóriaversenyként minősített versenyt szervezünk, ahol a továbblépésben csak az anyagiak jelentenek akadályt. így is egész éves szervező munkát követel, pályázatok, szövetséggel kapcsolattartás, az egyre nehezebb gazdasági környezetben támogatók megkeresése. De bízom abban, hogy az egy nappal csökkentett időtartam ellenére az idelátogatók és a szekszárdi közönség színvonalas verseny részese lehet idén is. - Mennyire népszerű ma a kerékpározás, mennyiben maradt vonzó sportág? - Mint technikai sportág adott életkorban érdekli a gyermekeket, talán kikerülhetetlen. Ezt az érdeklődést lehet szervezett csapattá alakítani, az utánpótlás korúak összegyűjtésével és Szekszárdon két szakosztály is működik, melyek munkájában én nem veszek részt, ám nagyon fontosnak vélem. Ami gátja a kerékpározásnak: a közlekedés. Keresni kell, bár ma már szinte lehetetlen a kisebb forgalmú utat találni és 30 év alatt sajnos két tragédia is bekövetkezett: edzés közben két fiatalt gázoltak halálra. Verseny közben, biztosított útvonalon ez nem történhet meg. „Kerékpárutakat kell építeni" - Mindenesetre nagy visszatartó erő lehet a szülők körében. Bevallom én sem engedném gyermekeimet ilyen közlekedési morál mellett az utakra... - A szombati T-Mobil demonstrációnknak is ez a célja: felhívni a figyelmet arra, milyen nagy szükség van kerékpárutak építésére. Nem gyógyítani kell az embereket, hanem megelőzni, lehetőséget teremteni az egészséges életmódra, hogy balesetmentesen kerékpározhasson, aki szeretne. Furcsa ellentmondás, hogy minden családban van 2-3 kerékpár és lényegesen többen használnák rendszeresen, ha veszély nélkül lehetne Szálkára, Sötétvölgybe, Domboriba kikerekezni. Magam is vállalkozom erre néha és nem tudom, hogy vállalnám-e a felelősséget, hogy kivigyek magammal 15-20 gyereket edzőként a mai forgalmi viszonyok között. - Vagyis kerékpárutakat kellene építeni nemcsak a sportág, de minden magyar ember érdekében... - És a közlekedők szemléletét megváltoztatni. A nagy kerékpáros nemzetek, Olaszország, Franciaország esetében az autósok úgy kezelik a kerékpárosokat, mint a szent teheneket, nem veszélyeztetik, lassítanak mögöttük, a forgalom résztvevőjének tekintik. Magyarországon a kerékpáros egyelőre megtűrt rossz a közutakon. - takács -