Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-03-21 / 9. szám

2004. MÁRCIUS 28. SZEKSZÁRDI Domborművek a tojáshéjon Csuhaj Tünde feledhetetlen mintái Plasztikus maratás. Ez a módszer neve, mellyel a Szekszárdon élő tojásdíszítő, Csuhaj Tünde munkáit készíti. A tojások héja több rétegből áll. A tyúké kettőből, a termetesebb szárnyasoké háromból — négyből - ötből. S az avatott alkotó káprázatos mini-domborműveket tud „kikapirgálni" e rétegek közül. Jó szem (üveg) kell hozzá A kezdet persze a tyúktojás |volt, és annak is a sárközi, bati"kolt technikával készült díszítési módja. Egy háziipari szövetkezetnek dolgozott Csuhaj Tünde 16-18 évvel ezelőtt, de hamarosan továbblépett; foglalkoztatták a festésen kívüli eljárások. Útja nem volt töretlen. Egyrészt sok kihagyás, más irányú lekötöttség, elfoglaltság mellett és után kanyarodott vissza a tojásdíszítéshez, másrészt a kezdeti, kísérletező hónapokban, években sok tojást tört; csoda, hogy nem szegte kedvét a 70-80 százaléknyi selejt. A különböző minőségű festékekkel mindig problémák adódtak, volt amelyik nagyon nehezen tapadt meg a héjon, s ez is közrejátszott abban, hogy Csuhaj Tündének „megtetszett" a sima, fehér áttört tojás. Ma már igen kevés színezőanyagot használ, s azt is többnyire dörzsöléssel viszi fel. Kialakított egy olyan biztonságos maratási technikát, ami, ha kellő szakmai rutinnal párosul, nem eredményezhet mast, mint szemet gyönyörködtető, míves tojást. Ehhez az aprólékos munkához - ahogy Csuhaj Tünde fogalmazbiztos kéz és jó szem(üveg) kell. Egy rossz mozdulat többnapos alkotómunkát tehet tönkre. Műtárgy igényű termék Lúd-, hattyú-, emu-, nandu- és strucctojásokat díszítget Csuhaj Tünde, reggeltől estig. A tyúktojás túl vékonyfalú, kevés vele a sikerélmény; azt inkább festeni érdemes, nem áttörni. A fácántojás e szempontból - ha kisebb is -, jobb, masszívabb. Jelenleg Magyarországon a hattyútojás beszerzése a legnehézkesebb. Strucc-, nandu- és emufarm is van, ahonnan a meddő tojások párezer forintért megvásárolhatók. Nagy mennyiségre nincs szüksége, hiszen a tetszetősebb darabokon négy-öt napot is dolgozik; a tenni vágyás ugyan hajtja, de a kereslet nem. Tolna megyében alig néhány darabot adott el eddig. Amit nem is tart csodának egy szervezetlenségtől szenvedő országban, ahol a lakosság túlnyomó többsége még ma is megélhetési problémákkal küzd. Ennek a tevékenységnek az értéke nem a piacon, hanem a nemzetközi kiállításokon mérhető. Hollandiából és Franciaországból is hozott már haza első díjat Csuhaj Tünde. Az effajta szakmai seregszemléken van minden, ami tojás. Még csigatojás-díszítő is akad a bemutatkozók között. Ilyen közegben elismertséget szerezni nem csekélység. Adni akarás kell hozzá: megkínálni a publikumot valami olyasmivel, ami az örök emlékek tárházába kerül. Ne legyen a minta egy látásra befogadható és feledhető! Ez Csuhaj Tünde törekvése, amit külföldön méltányolnak is. Itthon viszont nincs ováció. A tojás marad ami volt: a húsvéthoz kötődő kedvesség, évente egyszer keresett ajándékcikk. Hiába egyedi, művészi kivitelű, hiába műtárgy igényű, nálunk egyszerű kézműves terméknek számít. Uniós csatlakozáson innen és túl... Wessely Fotó: Nagy Ágnes Regionális Szociális Igazgatási Szakmai Nap Művészetek Háza Szekszárd, Szent István tér 28. 2004. március 26. péntek A konferenciát szervezi: Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Szociális Igazgatási Mintahely A konferencia az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával valósul meg. £ \ áf 'X \ Program 10.00 Köszöntő Kocsis Imre Antal Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármestere 10.10 Európai Uniós Tagság és a szociális szakmai kihívások kDr. Kökény Mihály miniszter Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium 11.10 Szünet 11.30 Személyek szabad áramlása és az Európai Unió polgárainak szociális biztonsága. Szociális igazgatási feladatok Dr. Gellérné Dr.Lukács Éva vezető Személyek Szabad Áramlása Munkacsoport 12.30 Konzultáció Levezető elnök: Pócs Margit polgármesteri titkár Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Marketing és Kommunikációs Kabinet A helyzet... ...az, hogy elég az „Unióból"! (Nem az Unióból.) Megmagyarázom. A nyolcvanas évek elején egy barátom küldött egy képeslapot Moszkvából: „Enni jó, inni jó, lakni jó - éljen a Szovjetúnijó!" (A lakni helyén, ha jól emlékszem, egy egészen más szó állt, de ez most nem tartozik a tárgyhoz.) Jó okkal írta e sorokat. Akkoriban ugyanis kis hazánkban a Nagy Testvért így mondották. Hosszú ú-val, jével a végin. Szovjetúnijó. Jobb esetben jé nélkül, de a hosszú ú teljes legyőzhetetlenségnek örvendett, így mondta a rádióbemondó, a híradós, a párttitkár a szomszéd, a boltos meg az a radai rosseb is. így hallottuk április negyedikén, május elsején, november hetedikén. Jelzem, a május elseje maradt. Talán ennek a jeles dátumnak is köszönhető, hogy ha már nincs szovjet únió, a megtéveszthetetlen magyar nyelvérzék teremtett egy másik úniót, nevezetesen az Európai Uniót, s bár ebben az unióban - hasonlóan a már kimúlthoz - továbbra is csak a szóvégi magánhangzó hosszú, a reggeli híradás már tele van „úniós" elvárásokkal, az „Európai Unió" törekvéseivel. Már alig találni olyan járdaavatást, tíz fő fölötti népünnepélyt, óvodai játékdömper-átadást, ahol a megszólaló ne taglalná az „Unió" majdani lehetőségeit. A kiküldött tudósító hevülten szól az „úniós" tagországok törekvéseiről, melyek közt nem említi, hogy az egyes államok polgárainak joguk és kötelességük normálisan beszélni, nem pedig klisékbe menekülni, végiggondolatlanul dumálni bele a nagy sötét, kontroll nélküli semmibe, a már-már feledni remélt beidegződéseket addig lehelni, amíg ismét erőre kapnak. Óvakodjunk az áthallásoktól, én csak egy rövid u érdekében írom mindezt. A Szovjetunió ma már a múlté. Az únió nem. Orbán György