Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-02-29 / 6. szám

SZEKSZÁRDI M­YASARNAP 2004. FEBRUÁR 29. Nőtt az adóellenőrzések hatékonysága Az éves adóbevétel 73 milliárd forint A Tolna Megyei Adóhivatal igazgatója, dr. Bíró Zoltán sajtótájékoztató kereté­ben elmondta, hogy a 2003. évben 204-gyel kevesebb adóellenőrzést tar­tottak. Az előző évihez képest a haté­konyság mégis 15 százalékkal növeke­dett, így minden negyedik adóvizsgálat eredményesnek bizonyult. A múlt évben 21%-kal kevesebb fellebbezést nyújtottak be az adó­zók, a peres ügyeket rendre az APEH nyerte meg. Ezek a tények azt igazolják, hogy ellenőrzéseik során az adóhivatal munkatársai megalapozottan jártak el. A feltárt adóhiány (nettó 1,5 milliárd forint) 70%-a az általános forgalmi adót érintette. Összességében az igazga­tóság kiemelt adónemekből szár­mazó és az önkéntes befizetéseken kívüli együttes bevétele megközelí­tette a 73 milliárd forintot, amely 8%-kal több mint az előző évi. A Tolna Megyei APEH nyilván­tartásában a 2003. évben 25 744 adózót regisztráltak, ebből 17 166 egyéni vállalkozó és magánsze­mély, 8578 a társaságok száma. Ed­dig 200 társaság és 41 egyéni vállal­kozó kért uniós adószámot. Az egyszerűsített vállalkozói adózók száma: 1650, ebből 1114 egyéni vál­lalkozó és 536 a társaság. Elektro­nikus úton viszonylag szűk adózói kör nyújtja be bevallásait. Az elekt­ronikus adóbevallás egyszerű, biz­tonságos, hiteles és gyors. A kitöl­tendő dokumentumokat - a segítő szoftverekkel együtt - az adóhiva­tal honlapjáról tölthetik le az adó­zók. A Tolna megyei adózók közül 28 adózót - 5 részvénytársaságot, 17 kft.-t, 5 egyéb gazdálkodó szer­vezetet és egy betéti társaságot ­érint ez a beadási forma, amelynek előnye, hogy a bevallások rövid időn belül a rendszerbe kerülnek és az adózók naprakész folyószám­lát kaphatnak. A terv szerint 2005­ben bárki - társas vállalkozás, ma­gánszemély - jelentkezhet e rend­szerbe. 2003-ban 1702 operatív ellenőr­zésre került sor. 60 esetben kellett elrendelni üzletbezárást 27 esetben nyugta- és számlaadási kötelezett­ség elmulasztása, 22 esetben igazo­latlan eredetű áru forgalmazása, 11 esetben pedig be nem jelentett al­kalmazott foglalkoztatása miatt. Tevékenység-felfüggesztésre 6 eset­ben került sor: ötször igazolatlan eredetű áru forgalmazása, egy alka­lommal pedig bejelentetlen alkal­mazott miatt. A múlt évben 136 millió forint elkövetési értékre 35 büntető feljelentést tett az igazgató­ság: 17 esetben adócsalás és ma­gánokirat-hamisítás, egy esetben csalás, 3 esetben zártörés vétsége, egy esetben gazdasági adatszolgál­tatás elmulasztása miatt. Ez évben az adóhatóság nehe­zebb feltételek között (csökkentett létszám és költség-megtakarítások) végzi tevékenységét, ezért elsődle­ges feladat, hogy a már eddig elért teljesítmény színvonalának fenn­tartásával folytassa szolgáltatásait, korszerű adóigazgatási módszerek alkalmazásával, új megoldások ki­fejlesztésével biztosítsa az állam számára a költségvetési bevétele­ket. A kiemelt feladatok közé tarto­zik a legnagyobb teljesítményű há­romezer adózó legalább felének kötelező ellenőrzése és a fekete foglalkoztatás visszaszorítása érde­kében az idényfoglalkoztatásra szakosodott vállalkozások fokozot­tabb ellenőrzése. ^^ B. G>M „Már a gyerekek sem számítanak, csak a pénz?" A fenti címmel írtak nyílt levelet a vá­ros önkormányzatának azok a szülők, akiknek a gyermekei a Kertvárosi Óvo­dába járnak. Mint írják, nem az ő óvo­dájukat, hanem - a város által bekért szakmai javaslatok alapján - másik in­tézmény megszüntetése lenne indo­kolt, „amennyiben csak a megszünte­tés a járható út". Mint azt a levél írói ismertetik, a szekszárdi 4. Számú Óvodát köz­ponti egységként a Perczel Mór ut­cai óvoda képviseli, s hozzátarto­zik a kertvárosi, a kórházi és a sző­lőhegyi óvoda is. A kertvárosi oviba 73 kisgyer­mek jár, s 43 százalékuk - 32 kicsi - roma származású. A szülők min­den tekintetben elégedettek az óvo­dai munkával, amibe az ingyenes néptánc- és a minimális költségű úszásoktatás is bele tartozik. Kü­lön fejezetet szánnak a „szeretettel nevelésre" és a remek óvodai han­gulatra. Nem véletlenül szeretnek odajárni a kicsinyek. Sárközi János József cigányvaj­da, a roma kisebbségi önkormány­zat elnöke az óvoda esetleges meg­szüntetésével kapcsolatban a kö­vetkezőket mondta el: - A Kertvárosi Óvoda megszünte­tése ellen teljes mértékben tiltako­zom, hiszen az van a legközelebb a város cigány lakta területéhez, így 32 roma kisgyermek jár oda, ahol sokat tanulnak. Számukra nagyon fontos, hogy 3 éves koruktól óvodai környezetben legyenek, hogy fel tudjanak készülni az iskolai okta­tásra. Megjegyzem, hogy a kisebbségi önkormányzatunknak véleménye­zési és egyetértési joga van. Ám vé­leményünkre sem az átvilágításkor, sem pedig azután nem tartottak igényt, amit külön is nehezménye­zek. Aláírásokat gyűjtünk az ovi megszüntetése ellen, s ha elkerül­hetetlen, demonstrációt szerve­zünk. Ezek ellenére is remélem, hogy az óvodánk győz a racionali­zálással szemben. - hm ­FEJLŐDŐ, SZEKSZÁRDI SZEKHELYU VÁLLALKOZÁSUNKBA új szolgáltatási águnk viteléhez, előkészítéséhez keresünk kollégát fiatal építészmérnök személyében. Aki: agilis, szorgalmas, alkalmazkodó és jó szervezői készséggel rendelkezik. Van: személygépkocsi-vezetői jogosítványa és számítástechnikai vizsgája, gyakorlata. A jelentkező kézzel írt pályázatát a szerkesztőségbe várjuk: „Művezető" jeligére március 2-ig. A demokrácia gyakorlatának fejlesztéséről, a város jövőjéről A Szekszárd 1 TV sorozatának vendége volt a 37 civil szervezetet képviselő Civil Kerekasztal Az alábbiakban összefoglaljuk a Civil Kerekasztal véleményét: „Minden problémahelyzet egyben egy új lehető­ség. Negatív, avagy pozitív kifutása azon múlik, hogy az érintettek - szim­bolikusan - a nyuszi, a mackó, a tigris, a róka vagy a bagoly megoldó eszköz­tárával rendelkeznek-e. Egy közügy kö­zös megoldásakor valamennyi stílus­jegy megjelenik, ám a kollektív böl­csesség általában nem szokott nagyot tévedni." Mint tudjuk, városunk jövője ér­dekében megkezdődtek az átvilágí­tást követő első fontos újító és kor­szerű lépések. Ennek keretében voltunk a résztvevői a városi tévé jól szerkesztett, tartalmas, intelli­gens és interaktív „kerekasztal" be­szélgetéssorozata egyikének. Meg­győződhettünk arról, hogy felelős döntés-előkészítő munka folyik, amely, valamennyiünk érdekét szolgálja még akkor is, ha itt-ott természetszerűen ütközik partiku­láris érdekekkel. A műsorhoz érke­zett felelős kérdések bizonyítják, hogy a városlakók érdeklődnek Szekszárd közügyei iránt: van véle­ményük, világosan látszik segítő szándékuk, s vannak jobbító ötlete­ik az ügyek beavatottjaiként. A város fejlesztési stratégiájához a civil szféra számos ponton hozzá tud - és akar is - járulni, hiszen a közgyűlés és a Civil Kerekasztal együttműködési megállapodást kö­tött. Miután az együttműködés mi­nőségét meghatározza a másik fél is, ezért az önkormányzati testület felé összefoglaltuk javaslatainkat^ - Lazítson, s engedje be az^P gondolatot, hogy a közérdek és a közügyek nem kizárólag az ő vál­lán nyugszanak, ezért azokért nem is lehet önmagában felelős. Ott- van mellette két fontos szektor: a gaz­dasági és a civil. Ehhez viszont nél­külözhetetlen annak felismerése, hogy egyik sem ellenség, hanem segítő és használható lehetőség. - Éljen a civil képviselet segítő szándékával, kérje és hasznosítsa annak előjelzéseit, illetve visszajel­zéseit a várost érintő döntés-előké­szítő munkában, és ehhez teremtse meg a kommunikációs kapcsolati formákat és infrastrukturális lehe­tőségeket. - Bátrabban támaszkodjon az önkéntes szerveződésekre egy-egy kötelező, avagy azon túli, közjót szolgáló feladatok önálló vagy kö­zös megvalósításában. Mi látunk esélyt arra, hogy meg­töltődhessen valós tartalommal az elcsépelt „Együtt többre megyünk" szlogen.

Next

/
Thumbnails
Contents