Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-02-29 / 6. szám

SZEKSZÁRDI 2004. FEBRUÁR 29. VASÁRNAP M Ahol nincs pénz, ott mi otthonosan mozgunk Egy európai mérnök Nemrég még Erdélyben élt, aztán Szekszárdra települt, aztán hamarabb „Európába ért", mint az itteni kollégái. Tőzsér Béla 1994-ben szerezte meg az Európa-mérnöki minősítést, Párizsban. Éppen Phare-ösztöndíjjal tanult a francia fővárosban, amikor „mellesleg" szakmai tevékenységének minősíttetésére is sort kerített. Becslése szerint ma már mintegy 2000-2500 Európamérnök lehet Magyarországon, de Tolna megyében - tudtával - ő az egyetlen. Szakterülete a környezetvédelem, azon belül főként szennyvízkezeléssel és energiagazdálkodással foglalkozik, de otthon van a vízminőség-védelmi létesítmények tervezésében és a biogáz-hasznosí•

ban is. Családi vállalkozása öt ; tárgyalóképesek magyar, német, angol, román és francia nyelven. Mint oly sok erdélyi magyar, Tőzsér Béla is a Ceausescu-rendszer embertelenségei elől menekült el családjával a nyolcvanas évek végén. Állást a szekszárdi vízműnél kapott, s egy darabig emellett volt vállalkozó, majd teljes mértékben önállósította magát. Kft-jét 1998ban alapította. Szakmérnöki és szakértői képesítéseket szerzett; a szennyvíztisztítástól az erdőgazdálkodásig számos, egymáshoz kapcsolódó szakterület specialistája. Szereti a kapott feladatot A-tól Z-ig átlátni, vezérelni, végigkövetni. Alapelve, hogy a környezetvédelmi gondokat egyszerre kell megoldani az energetikai problémákkal. Egy nem megfelelően működtetett szennyvíztelep komoly környezeti ártalmakat okozhat. A korszerű telep pedig, túl azon, hogy biztonságos, hogy semmiféle veszélyt nem jelent a közelében élők száSZEKSZÁRDI HUMORRA Magyarítsunk vagy engliskedjünk? Nyelvész uraimék nem nagyon csipkedik magukat. Lehet, hogy szakmai berkekben, belső, szakmai folyóiratokban már morfondíroznak azon, hogy miképpen is kéne viszonyulnunk a számítástechnikai robbanás következtében ránk zúduló jövevényszavakhoz, de vagy nincs még kialakult ^fcjásfoglalásuk vagy ha van, jól titkolják. Pedig publikálni kéne, minden ^mennyiségben, sürgősen! Mert mi, nyelvhasználók, bizony bajban vagyunk: magyarítsunk-e vagy engliskedjünk. írhatjuk-e a hackert hekkernek, a scannert szkennernek, a filé-t fájlnak és muszáj-e agyonkötőjelezni az e-mail-t? Megérzéseinkre hagyatkozva firkálunk. A „nyelvújítási jogosultsággal" rendelkezők vacillálnak, mert bizony az expó, az euró és a diszkó sem jött be igazán. Nem fogadja osztatlan lelkesedéssel a köz az sz-szé vált s-seket és a hosszúra módosuló ó-kat. Kezd felcseperedni az internetnemzedék, amely szereti, ha a dolgoknak a világ(háló) minden pontján ugyanaz a nevük. Persze lehettek volna annyira udvariasak az amerikaiak, hogy egy bárki által könnyen elsajátítható műnyelvvel - például az eszperantóval - házasítják össze a számítástechnikát, de nem ezt tették. Angol a hajózás, angol a légiközlekedés, angol a bankvilág és most már a szoftverfejlesztés nyelve is. A hátul kullogóknak meg nincs más választásuk, mint hogy idomuljanak az elöl nyomulókhoz. Adják nekik legagyasabb programozóikat, legszebb lányaikat, legjobb focistáikat, aztán szedjék össze a szemetet a haladás, a siker mezejéről... Na, de nem az a dolgunk, hogy siránkozzunk! Az a dolgunk, hogyha rossz irányba rohan is a világ, próbáljuk meg jó irányba terelgetni. Szerény képességeink latbavetésével. Jelesül: izzadjunk már ki valamiféle döntést nyelvügyben! Mert az az állapot mégiscsak tarthatatlan, hogy szótáraink a hatvanas-hetvenes évek szókészletére épülnek, és egy mai, hétköznapi, utcai párbeszéd lejegyzéséhez sem nyújtanak segédletet. Ha már úgyis nemzetköziesedünk, talán legjobb lenne eredeti formájában átvenni a számítógépes szlenget, hogy honfitársaink - a tollnokok közreműködésével - úgy ismerjék meg ezeket a szavakat, ahogy majd Európában, ahogy majd az interneten találkoznak velük. Wessely mára, még a csatornadíjat is olcsóbbá teszi. Kevés önkormányzat gondol arra, hogy az uniós csatlakozás után megszűnik a szennyvízkezelés állami támogatása, s ahol elavult, gazdaságtalanul üzemelő telepek vannak, ott mélyebben a zsebbe kell majd nyúlni. Egy másik súlyos mulasztásra is figyelmeztet Tőzsér úr, arra, hogy a mezőgazdaság - elsősorban az állattartó telepek - környezetvédelme hihetetlenül elmaradt. Valahogy senki sem gondolt rá a rendszerváltás forgatagában. Márpedig az EU-ban ennek a hiánypótlásnak is ára lesz... Viszont van, amit tőlünk kezdenek most ellesni a nyugati országok. Nevezetesen azt, hogyan lehet kevés pénzből jól, sőt látványosan megoldani bizonyos dolgokat. Több konferencián, tanulmányúton részt vett mostanában Tőzsér Béla. Nemrég járt Brüsszelben, ahol azt tapasztalta, hogy a korábbinál sokkal nagyobb az érdeklődés a magyar módszerek iránt. Eddig ugyanis az EU-ban szinte korlátlan mennyiségű pénz jutott a környezetvédelemre, ám újabban szűkülnek a keretek. S mi az ilyen helyzetben roppant otthonosan mozgunk... Tolna megyében mintegy húsz szennyvíztisztító telep működik. Többségük ósdi. A barikád mindkét oldalát jól ismerő szakértő, Tőzsér Béla a tervező és az üzemeltető szemszögéből is tudja minősíteni a műszaki tartalmat. Azt mondja, a dombóvári telep alapadottságait tekintve jó, a szekszárdi nem annyira, mert sokáig háttérbe szorult. Elmaradtak a fejlesztések, amikor minden pénzt a vastalanítóra és a városi strandra költöttek. Az európai mérnököt természetesen nemcsak a lokális ügyek foglalkoztatják. A csatlakozó országok brüsszeli irodájában tett vizitje után, Tőzsér úr legfontosabb észrevétele az volt, hogy tudni kell megújulni. A környezetvédelem a kiscégek számára is nagy lehetőségeket kínál, de csak akkor, ha szakmailag, jogilag és pénzügyileg is felkészülnek az európai üzletmenetre. Wessely Filmforgatás Szekszárdon Ezen a hétvégén három napon át forgatta Gábeli Tamás 40 percesre tervezett kisjátékfilmjét, a Szexárdi balladák című szürrealisztikus tragikomédiát. Az alkotók - a rendező mellett Merza Gábor producer és Mag István rendezőasszisztens - a forgatás múlt heti előkészítése során sajtótájékoztatón számoltak be a film előzményeiről, terveikről. Az újságírók megtudhatták: a szinopszis Árki László szekszárdi származású - jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanuló fiatalember ötlete, az ebből készült forgatókönyv Gábeli Tamás munkája, amelynek megvalósításához a Magyar Mozgókép Alapítvány pályázati támogatást nyújtott. A szűkös költségvetésből gazdálkodó játékfilm stábját annak a Polifilm Műhelynek a - tanárokból, diákokból álló - baráti közössége alkotja, amely legutóbb a Túlvilágvég című, számos elismerést szerzett, a Filmszemlén is bemutatott alkotást jegyezte. A fiatal rendező ismertetése szerint a történet Csáth Géza adaptáció, az író - Frigyes, A varázsló álma és A varázsló kertje című - novelláinak feldolgozásával, a mai kor szellemébe átültetve készült. Az alkotók tervei szerint hangulatában, szellemiségében ötvöződnek a Gyűrűk ura és a Száll a kakukk fészkére című nagysikerű filmek. A hét forgatási napra tervezett munka első szakaszát szekszárdi helyszíneken - a többi között a Tartsay lakótelep házai között, a kórházban, a rendőrségen, a nagyposta környékén, Palánkon - vették fel, illetőleg további három napot Budapesten forgatnak. A szereplők között több ismert személyiség is előfordul, mint a kőkemény szókimondó stílusáról és egyéb botrányairól elhíresült rockzenész Ganxta Zolee, vagy a Fábry-féle Esti showder egyik kedvenc szereplője. Szőke András filmrendező, de igazi meglepetésként szolgálhat egy ápolónő szerepében a világhírű magyar pornósztár Michelle Wild is, aki csakúgy, mint a többiek, gázsi nélkül, baráti szívességből játszik a filmben. A pletyka szerint a filmbeli polgármester szerepét maga Fábry Sándor játszotta volna, azonban mint kiderült, a forgatás idején külföldi tartózkodása miatt visszamondta részvételét. Az újságírói kérdésekre válaszolva az alkotók hamar eloszlatták azt a félreértést is - amit nyilván a címbeli „Szexárdi" jelző, illetőleg a pornó sikerekkel büszkélkedő Michelle Wild szerepeltetése sugallt -, hogy a filmben bármiféle pornó- vagy akár szexjelenet előfordulna. Városunk efféle írásmódja inkább a történelmi múltat idézi. A játékfilm elkészülte után az első bemutatót - hálául a város segítő, támogató közreműködésének Szekszárdon tervezik, az ország a Duna Televízió adásában ismerheti meg a Szexárdi balladákat, amelyet a rendező közlése szerint a következő Filmszemlére is beneveznek.