Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-02-29 / 6. szám

SZEKSZÁRDI 2004. FEBRUÁR 29. VASÁRNAP M Ahol nincs pénz, ott mi otthonosan mozgunk Egy európai mérnök Nemrég még Erdélyben élt, aztán Szekszárdra települt, aztán hamarabb „Európába ért", mint az itteni kollégái. Tőzsér Béla 1994-ben szerezte meg az Európa-mérnöki minősítést, Párizsban. Éppen Phare-ösztöndíjjal tanult a fran­cia fővárosban, amikor „mellesleg" szakmai tevékenységének minősítteté­sére is sort kerített. Becslése szerint ma már mintegy 2000-2500 Európa­mérnök lehet Magyarországon, de Tol­na megyében - tudtával - ő az egyet­len. Szakterülete a környezetvéde­lem, azon belül főként szennyvíz­kezeléssel és energiagazdálkodás­sal foglalkozik, de otthon van a víz­minőség-védelmi létesítmények tervezésében és a biogáz-hasznosí­• ban is. Családi vállalkozása öt ; tárgyalóképesek magyar, né­met, angol, román és francia nyel­ven. Mint oly sok erdélyi magyar, Tő­zsér Béla is a Ceausescu-rendszer embertelenségei elől menekült el családjával a nyolcvanas évek vé­gén. Állást a szekszárdi vízműnél kapott, s egy darabig emellett volt vállalkozó, majd teljes mértékben önállósította magát. Kft-jét 1998­ban alapította. Szakmérnöki és szakértői képesítéseket szerzett; a szennyvíztisztítástól az erdőgaz­dálkodásig számos, egymáshoz kapcsolódó szakterület specialistá­ja. Szereti a kapott feladatot A-tól Z-ig átlátni, vezérelni, végigkövet­ni. Alapelve, hogy a környezetvé­delmi gondokat egyszerre kell megoldani az energetikai problé­mákkal. Egy nem megfelelően működte­tett szennyvíztelep komoly környe­zeti ártalmakat okozhat. A korsze­rű telep pedig, túl azon, hogy biz­tonságos, hogy semmiféle veszélyt nem jelent a közelében élők szá­SZEKSZÁRDI HUMORRA Magyarítsunk vagy engliskedjünk? Nyelvész uraimék nem nagyon csipkedik magukat. Lehet, hogy szak­mai berkekben, belső, szakmai folyóiratokban már morfondíroznak azon, hogy miképpen is kéne viszonyulnunk a számítástechnikai robbanás kö­vetkeztében ránk zúduló jövevényszavakhoz, de vagy nincs még kialakult ^fcjásfoglalásuk vagy ha van, jól titkolják. Pedig publikálni kéne, minden ^mennyiségben, sürgősen! Mert mi, nyelvhasználók, bizony bajban va­gyunk: magyarítsunk-e vagy engliskedjünk. írhatjuk-e a hackert hekkernek, a scannert szkennernek, a filé-t fájlnak és muszáj-e agyonkö­tőjelezni az e-mail-t? Megérzéseinkre hagyatkozva firkálunk. A „nyelvújítási jogosultsággal" rendelkezők vacillálnak, mert bizony az expó, az euró és a diszkó sem jött be igazán. Nem fogadja osztatlan lelke­sedéssel a köz az sz-szé vált s-seket és a hosszúra módosuló ó-kat. Kezd felcseperedni az internetnemzedék, amely szereti, ha a dolgoknak a világ(háló) minden pontján ugyanaz a nevük. Persze lehettek volna annyira udvariasak az amerikaiak, hogy egy bár­ki által könnyen elsajátítható műnyelvvel - például az eszperantóval - há­zasítják össze a számítástechnikát, de nem ezt tették. Angol a hajózás, an­gol a légiközlekedés, angol a bankvilág és most már a szoftverfejlesztés nyelve is. A hátul kullogóknak meg nincs más választásuk, mint hogy ido­muljanak az elöl nyomulókhoz. Adják nekik legagyasabb programozói­kat, legszebb lányaikat, legjobb focistáikat, aztán szedjék össze a szeme­tet a haladás, a siker mezejéről... Na, de nem az a dolgunk, hogy siránkozzunk! Az a dolgunk, hogyha rossz irányba rohan is a világ, próbáljuk meg jó irányba terelgetni. Sze­rény képességeink latbavetésével. Jelesül: izzadjunk már ki valamiféle döntést nyelvügyben! Mert az az állapot mégiscsak tarthatatlan, hogy szótáraink a hatvanas-hetvenes évek szókészletére épülnek, és egy mai, hétköznapi, utcai párbeszéd lejegyzéséhez sem nyújtanak segédletet. Ha már úgyis nemzetköziesedünk, talán legjobb lenne eredeti formájá­ban átvenni a számítógépes szlenget, hogy honfitársaink - a tollnokok közreműködésével - úgy ismerjék meg ezeket a szavakat, ahogy majd Eu­rópában, ahogy majd az interneten találkoznak velük. Wessely mára, még a csatornadíjat is ol­csóbbá teszi. Kevés önkormányzat gondol arra, hogy az uniós csatla­kozás után megszűnik a szenny­vízkezelés állami támogatása, s ahol elavult, gazdaságtalanul üze­melő telepek vannak, ott mélyeb­ben a zsebbe kell majd nyúlni. Egy másik súlyos mulasztásra is figyelmeztet Tőzsér úr, arra, hogy a mezőgazdaság - elsősorban az ál­lattartó telepek - környezetvédel­me hihetetlenül elmaradt. Vala­hogy senki sem gondolt rá a rend­szerváltás forgatagában. Márpedig az EU-ban ennek a hiánypótlásnak is ára lesz... Viszont van, amit tőlünk kezde­nek most ellesni a nyugati orszá­gok. Nevezetesen azt, hogyan lehet kevés pénzből jól, sőt látványosan megoldani bizonyos dolgokat. Több konferencián, tanulmány­úton részt vett mostanában Tőzsér Béla. Nemrég járt Brüsszelben, ahol azt tapasztalta, hogy a koráb­binál sokkal nagyobb az érdeklő­dés a magyar módszerek iránt. Ed­dig ugyanis az EU-ban szinte kor­látlan mennyiségű pénz jutott a környezetvédelemre, ám újabban szűkülnek a keretek. S mi az ilyen helyzetben roppant otthonosan mozgunk... Tolna megyében mintegy húsz szennyvíztisztító telep működik. Többségük ósdi. A barikád mind­két oldalát jól ismerő szakértő, Tő­zsér Béla a tervező és az üzemelte­tő szemszögéből is tudja minősíte­ni a műszaki tartalmat. Azt mond­ja, a dombóvári telep alapadottsá­gait tekintve jó, a szekszárdi nem annyira, mert sokáig háttérbe szo­rult. Elmaradtak a fejlesztések, amikor minden pénzt a vasta­lanítóra és a városi strandra költöt­tek. Az európai mérnököt természe­tesen nemcsak a lokális ügyek fog­lalkoztatják. A csatlakozó országok brüsszeli irodájában tett vizitje után, Tőzsér úr legfontosabb észre­vétele az volt, hogy tudni kell meg­újulni. A környezetvédelem a kis­cégek számára is nagy lehetősége­ket kínál, de csak akkor, ha szak­mailag, jogilag és pénzügyileg is felkészülnek az európai üzletme­netre. Wessely Filmforgatás Szekszárdon Ezen a hétvégén három napon át for­gatta Gábeli Tamás 40 percesre terve­zett kisjátékfilmjét, a Szexárdi balladák című szürrealisztikus tragikomédiát. Az alkotók - a rendező mellett Merza Gábor producer és Mag Ist­ván rendezőasszisztens - a forgatás múlt heti előkészítése során sajtó­tájékoztatón számoltak be a film előzményeiről, terveikről. Az újságírók megtudhatták: a szinopszis Árki László szekszárdi származású - jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tanuló ­fiatalember ötlete, az ebből készült forgatókönyv Gábeli Tamás mun­kája, amelynek megvalósításához a Magyar Mozgókép Alapítvány pá­lyázati támogatást nyújtott. A szűkös költségvetésből gazdál­kodó játékfilm stábját annak a Polifilm Műhelynek a - tanárokból, diákokból álló - baráti közössége alkotja, amely legutóbb a Túlvilág­vég című, számos elismerést szer­zett, a Filmszemlén is bemutatott alkotást jegyezte. A fiatal rendező ismertetése sze­rint a történet Csáth Géza adaptá­ció, az író - Frigyes, A varázsló ál­ma és A varázsló kertje című - no­velláinak feldolgozásával, a mai kor szellemébe átültetve készült. Az alkotók tervei szerint hangula­tában, szellemiségében ötvöződ­nek a Gyűrűk ura és a Száll a ka­kukk fészkére című nagysikerű fil­mek. A hét forgatási napra tervezett munka első szakaszát szekszárdi helyszíneken - a többi között a Tar­tsay lakótelep házai között, a kór­házban, a rendőrségen, a nagypos­ta környékén, Palánkon - vették fel, illetőleg további három napot Budapesten forgatnak. A szereplők között több ismert személyiség is előfordul, mint a kő­kemény szókimondó stílusáról és egyéb botrányairól elhíresült rockzenész Ganxta Zolee, vagy a Fábry-féle Esti showder egyik ked­venc szereplője. Szőke András filmrendező, de igazi meglepetés­ként szolgálhat egy ápolónő szere­pében a világhírű magyar pornó­sztár Michelle Wild is, aki csakúgy, mint a többiek, gázsi nélkül, baráti szívességből játszik a filmben. A pletyka szerint a filmbeli pol­gármester szerepét maga Fábry Sándor játszotta volna, azonban mint kiderült, a forgatás idején kül­földi tartózkodása miatt vissza­mondta részvételét. Az újságírói kérdésekre válaszol­va az alkotók hamar eloszlatták azt a félreértést is - amit nyilván a cím­beli „Szexárdi" jelző, illetőleg a pornó sikerekkel büszkélkedő Michelle Wild szerepeltetése su­gallt -, hogy a filmben bármiféle pornó- vagy akár szexjelenet elő­fordulna. Városunk efféle írásmód­ja inkább a történelmi múltat idézi. A játékfilm elkészülte után az el­ső bemutatót - hálául a város segí­tő, támogató közreműködésének ­Szekszárdon tervezik, az ország a Duna Televízió adásában ismerheti meg a Szexárdi balladákat, amelyet a rendező közlése szerint a követ­kező Filmszemlére is beneveznek.

Next

/
Thumbnails
Contents