Szekszárdi Vasárnap 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-02-29 / 6. szám

, SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 2004. FEBRUÁR 22. Vonzó kisváros, fejlett infrastruktúrával Átfogó átalakítási program Szekszárd jövőjéért A megyeszékhely gazdálkodásának átalakítása, az intézményrendszer működésének ésszerűsítése nem öncél. Éppúgy, mint ahogy az iskolabezárás sem nem célja, sem nem feltétele a jobb működésnek. Azért van a gazdálkodás áttekintésére szükség, hogy maradjon pénz a beruházásokra, a hazai és uniós pályázatok önrészére, a város jövőjének megalapozására. Kocsis Imre Antal polgármester szerkesztőségünkben válaszolt olvasóink kérdéseire. Az online-interjúból a város gazdálkodásának átvilágításával kapcsolatos kérdések és válaszok között válogattunk, s néhánynak a szerkesztett változatát közöljük az alábbiakban. - Mennyibe került ez a nagy átvilágítás? Megérte? - Az átvilágításra a város közbeszerzési pályázatot írt ki. A beérkező pályázatok közül a legtöbb 25 millió forint feletti ajánlat volt. A város a legolcsóbbat, a CCA Rt. 9,8 milliós ajánlatát választotta. A kérdés, hogy megérte-e, az intézkedéssor végén válaszolható meg csupán. Mivel a megtakarításnak 600-700 milliós nagyságrendűnek kell lennie, a program 10 milliós befektetése értékarányosnak látszik. - Ha annyira rosszul áll a város, hogy az is felmerülhet, hogy eladja legpatinásabb általános iskoláját, akkor mi indokolta, hogy az orvosi rendelőket a piaci ár feléért adták el, míg az üzlethelyiségeket teljes áron? Mennyivel gazdagabb egy kereskedő mint egy fogorvos? - Sohasem merült fel, hogy a város eladja legpatinásabb iskoláját, így most sem. Mivel a város felelősséget érez az egészségügyi alapellátásért is, törekszik arra, hogy ebben a szférában is fejlesztések legyenek. Ezen a területen azonban ezek nem közpénzekből, hanem az orvosok saját erejéből valósulhatnak meg. Ezért a városnak is, polgárainak is és az orvosnak is érdeke, hogy ezek a beruházások elinduljanak. Ennek feltétele, hogy az orvos rendelkezzék az ingatlannal. Ezen a területen háromféle vélemény jelenik meg: ingyenes ingatlanátadás, kedvezményes eladás, piaci áron történő eladás. Mindhárom vélemény mellett számos érv fogalmazható meg, és mindegyik igaz. A közgyűlés többsége itt a középút mellett döntött. - Mikorra tervezi a város a megyei érdekeltségű oktatási intézmények, például kollégiumok, középiskolák visszaadását a megyének? A költségek átszervezését talán itt kellene kezdeni és nem az általános iskolák bezárásával. A városrendezésben szereplő leendő sétálóutcát biztos nem zavarná a Garay Általános Iskola működése, hisz a sétálóutca „halott" lenne gyerekek nélkül. - A megyei jogú város és a megye közötti intézményátadást a jog pontosan szabályozza, és kizárólag a választások utáni fél évben teszi lehetővé az ingatlanok és a feladat megegyezéses alapon történő átadását. Ennek ellenére folyamatos tárgyalásban vagyunk a megyei önkormányzattal bizonyos intézmények közös fenntartásáról és a feladatok átadásáról. - Természetesen igaz, hogy a Garay iskola semmilyen módon nem zavarja a leendő sétálóutcát. 1990 óta a mai napig Szekszárd iskolarendszerében körülbelül ezerrel kevesebb gyermek jelenik meg változatlan iskolaszerkezet és körülbelül azonos pedagóguslétszám mellett. Ez a tény önmagában azt jelenti, hogy az egy gyermekre jutó költségek folyamatosan emelkednek. Ezalatt az időszak alatt az átlagos osztálylétszám radikális csökkenése mellett az iskolarendszerben 20 osztállyal kevesebb van, mint a 90-es évek elején. A rendszerbe évről évre új belépők száma a 90-es évek végétől stabilizálódott, átlagosan 300 gyermek kezdi meg óvodai, iskolai, életét a városban. Ez a tény azt jelenti, hogy a következő 4 évben újabb 500 fővel, azaz újabb 20 osztállyal csökken iskolahálózatunk. Ez az a pont, ahol az intézményvezetőink bevonásával új stratégiát kell meghatároznunk: történjék-e valami Szekszárd iskolarendszerével, a 40 osztálynyi gyermek kiesése után, vagy működjék tovább változatlan formában. Erre a kérdésre több típusú válasz adható: racionális pénzügyi, pedagógiai szakmai, érzelmi-hagyományőrző, a közmegegyezéses válasz valószínűleg a felsorolt összes lehetőség szintézise lehet. Arra keressük közösen a választ, mi történjék a város iskolarendszerével, hogy minél több értéket megőrizzünk. Egy-egy gyermek tanításának fajlagos költségei olyan nagy mértékben emelkedtek a normatív támogatás jóval kisebb mértékű növekedésével egyidejűleg, hogy az már az egész intézményrendszert teszi finanszírozhatatlanná. - Ha már ennyit költenek az átvilágításra, miért csak közgazdászokat kérnek fel a probléma „megvilágítására"? Köztudott, hogy minél nagyobb létszámú osztályokban tanítják a gyerekeket, annál kevesM^ figyelem jut rájuk. A mai ifjúságU dig igencsak veszélyeztetett, és ha nem kap kellő figyelmet az iskolában, könnyen elkallódhat. Úgy gondolom, nem ártott volna szociológusokat, pedagógusokat, psziMilyen szolgáltatásért, mennyit? Kocsis Imre Antal polgármesterrel az átvilágítást követő intézkedések következő fázisáról beszélgettünk. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a polgármesteri hivatal ezzel az átalakítással jut el a XXI. századi működéshez. Ennek fontos része egy megerősített, új polgármesteri kabinet, hiszen a hivatal egésze nem képes minden feladatra előre és teljes mértében felkészülni. A kabinet funkciója, hogy a napi feladatokra gyorsan reagálni képes 4-5 fős csapat jöjjön létre. A városüzemelés gazdasági vonatkozású részének a kikerülése a hivatalból szintén a megújulási folyamat része. A következő szelet a pénzügyi elszámoló szervezet létrehozása. Kérdésre válaszolva a polgármester elmondta, hogy már most rendelkezik minden intézmény olyan számítógépes rendszerrel, amely lehetővé teszi az elektronikus kapcsolatot az ellátó szervezettel. Az önkormányzatra vonatkozó javaslatok kapcsán: a közgyűlésnek van városfejlesztési koncepciója, a vagyonrendelet megújítása indokolt. Az adópolitikával kapcsolatban pedig kifejtette, hogy el kell készíteni az úgynevezett adótérképet, amely megmutatja, hogy a város lakóinak milyen az úgynevezett adóerő képessége. Az átvilágító anyag hangsúlyozta, hogy a lakosság nincs tisztában azzal, hogy az általa igénybe vett szolgáltatások valójában mennyibe kerülnek. A közgyűlés a város tisztasága érdekében úgy döntött, hogy el kell szakítani a hulladékmennyiséget a fizetendő díjtól. Ugyanakkor alkotmánybírósági határozat írja elő, hogy a fizetés alapja csak a szemét mennyisége lehet. Ezért született a megoldás, hogy a szemétszállítás a lakosság számára legyen ingyenes, akkor is, ha ez több mint százmilliós tétel a költségvetésben. A lakosság azt is elvárja, hogy télen minden út legyen azonnal tiszta, a város minden pontján szükség szerint kaszáljanak, s ne legyenek szúnyogok. Ha például azt akarnánk, hogy minden utcából néhány órán belül eltűnjön a hó, az finanszírozhatatlan lenne. A jelenlegi szolgáltatás, vagyis a főútvonalak, a buszjáratok, majd az orvosi rendelők, iskolák környékének tisztítása is 30-40 millió forintba kerül. A közterületek kaszálása a tavalyi szinten 80 millió forintba kerül. Aki azért telefonál be a hivatalba, hogy többet kaszáljanak, azt mondja, hogy költsön többet, sőt sokkal többet erre a város. Nyilván kevesen tudják, hogy például a szúnyoggyérítés néhányszori alkalma mögött is tízmillió forintok vannak. A lakossági kommunális adó bevezetése tehát arról szól, hogy a város polgárai a fenti és még sok más szolgáltatásért mennyit hajlandók fizetni. Kérdésre válaszolva Kocsis Imre Antal elmondta, hogy az úgynevezett építményadó tipikusan nem helyi adó, ezért ezt az önkormányzatok általában nem vezették be. A polgármester kiemelte, hogy jól halad a már elhatározott döntések megvalósítása, s a legutóbbi ülésen nem tárgyalt programpontokon már jóval túlhaladt a folyamat. Szerencsétlen egybeesés, hogy most kell j^k alakítani az oktatási intézményrendszert, de mivei^^ szükséges egyeztetéseket le kell folytatni az iskolaszékekkel, szülői közösségekkel, a közoktatási törvény szerinti folyamat nem rövidíthető le. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az óvodákkal és az iskolákkal kapcsolatos döntések március végéig megtörténnek. Azaz egy hónapos gondolkodási idejük még mindig lesz a szülőknek a beíratások előtt. A frakcióegyeztetésekkel kapcsolatos kérdésre pedig elmondta, hogy az eddigi megbeszélések politikamentesen, nyíltan és őszintén zajlottak. Kérdés, hogy ezt a hangulatot át lehet-e majd vinni a közgyűlés nyilvános ülésére. - Bízom abban, hogy a Szekszárd jövőjéért címet viselő program találkozik minden képviselő szándékával. Amit ma eldönt a közgyűlés, az a holnapért és a holnaputánért történik. Ha ma a közgyűlés elodázza a döntéseket, szőnyeg alá söpri a problémákat, akkor a város jövőjét veszélyezteti. Ha a szükséges racionális döntéseket a saját érzelmi, politikai szűrőin megszűrve a testület nem hozza meg a döntéseket, annak beláthatatlan következményei lennének. Bízom a képviselők politikai bölcsességében, mert bízom abban, hogy saját jövőjüket is ebben a városban képzelik el. Ha ez így van, akkor a város és a képviselők érdeke egybeesik - fogalmazott Kocsis Imre Antal Szekszárd polgármestere.