Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-02-23 / 7. szám

3 Közel egymillió forintot fizet­tek be a cégek helyi adóként a város kasszájába. Kocsis Imre Antal egy vacsorára, baráti beszélgetésre hívta a vállalkozókat, melyen beszá­molt arról, mire fordították a befolyt összegeket. A polgár­mester ismertette a költség­vetés tervezetét is. Beszélt arról a jelenség­ről, amit Szekszárd-szind­rómának nevezett, misze­rint az alig 40 ezer lakosú kisváros megyeszékhelyi feladatokat ellátva törvény­szerűen haladhat a csőd felé. Ugyanis nagyon nagy az intéz­ményhálózata, az ellátandó felada­tok köre a lakosság száma alapján kapott központi finanszírozáshoz viszonyítva. Ezért, ha a város mű­^^cödési költségét nem állítják vissza ^Ptrra a szintre, amelyet a költségve­tési támogatás és a hozzá kapcsoló­dó helyi forrás indokolttá tesz, a vá­ros csődbe mehet. Elmondta, Szekszárdnak van egy, a hasonló kisvárosokénál job­ban működő gazdasági szférája, és emiatt - a Pénzügyminisztérium adóerő-képesség számítási képlete A TESCO megépíttette, a város egy évig nem engedélyezte a használatba­vételt. - Sokan várták a február 14-ét, a városházi döntést: pontosabban az igent, amely kimondatott. Az egyezte­tő tárgyalást Tóthi János, a 13. sz. vá­lasztókerület MSZP-s önkormányzati képviselő javaslatára hívta össze a műszaki iroda, ^fe Ilyesmi is ritkán fordul elő, a ^PrESCO Áruházlánc vezetése építtet egy korszerű buszmegállót, egy autóbuszöblöt, és a városban, ahol használnánk, mintha nem akaró­dzott volna megszületni a „haszná­latbavételi engedély!" Most még a „végleges fennmaradási engedély" is szükségeltetik. Pedig általában szerint - az or­szágos ranglis­tán a város elő­kelő helyen van. Még Pécs és Ka­posvár is sokkal kedvezőtlenebb képet mutatnak. Ez persze ezen megyeközpon­tok lakosságá­nak jóval maga­sabb számából adódik. így el­lentétben Szek­szárddal ők kap­nak költségvetési kiegészítést. A nehéz helyzet ellenére - hang­súlyozta Kocsis Imre Antal - a kö­vetkező években sem tervezik a fej­lesztések, beruházások visszafogá­sát'. Azok hatékony, takarékos gaz­dálkodással megoldhatóak. Ehhez viszont pályázati lehetőségeket ki­használva kell még forrásokra szert tenni. A helyi adót pedig csak fej­lesztésre fordítják. Szó volt a közlekedésről is. A pol­gármester elmondta, 2008-ra el kell, hogy készüljön az új Duna-hí­don átvezető M 9-es út az 54-esig, így Kecskemét 50 kilométerrel kö­fordítva szokott ez történni: a pa­pírhegyek már megvannak, azzal kezdünk, de még egy tégla sem ke­rül a helyére... Egészen pontosan: az Alisca utca 44-46. számú tömbház (ama neve­zetes zöld toronyház) előtt készült el az autóbuszöböl, s az önkor­mányzati úthálózat részét képezi ­azaz képezné... már 2002 januárja óta. De buszra fel, buszról le ott emberfia nem szállt. Pedig kivált­hatná ez a kor­szerű létesít­mény a tőle 50 m-re lévő ideigle­nes, balesetve­szélyes, öböl nél­küli megálló utasforgalmát... ­ennek okán kérte az engedélyt a TM RFK közleke­désrendészeti osztálya is, a GE­MENC VOLÁN Rt. szintén ezért járult hozzá. A TM Közlekedési Felügyelet mind­ezt tudomásul vette, s az ezzel kap­csolatos intézkedéseket megtette. Egy szóval: minden rendben (lett). Egyetlen év alatt. Örvend­jünk. (Hogy nem kettő...) S.A. zelebb kerül, s ugyanekkorra meg­épül az M 6-os Szekszárd és a határ közötti szakasza, aminek a 6-oshoz csatlakozó vége egyben a várost el­kerülő út is lesz. Ennél sokkal ha­marabb, néhány hónapon belül el­készül a mostani tehermentesítő út csatlakozása a felüljáróhoz, s így, például a Tejiparhoz a városon kí­vül el lehet jutni. Beszélt arról is, hogy az év végé­re elkészül a szennyvíztisztító is a városban, s néhány éven belül - el­sők között az országban - teljes lesz a szennyvízhálózat kiépítése a városban. A Brüsszelben elnyert tá­mogatással pedig megépül a követ­kező években a Dél-Dunántúl jelen­tős részén a hulladékgondokat megoldó rendszer, így 2007-re az uniós csatlakozásnál is fontos két feladat teljesül. Adós viszont a lakásépítési prog­rammal a város. Sajnos, a 36 ezer lakosúnál nagyobb 34 város közül egyedül Szekszárd nem nyert tá­mogatást erre a célra az elmúlt négy évben, pedig a Béri Balogh Ádám utca mellett ott van a 160 la­kás építésére alkalmas terület. Az idei költségvetés-tervezetről még elmondta a polgármester, ab­ban látszólag van 600 milliós va­gyonfelélés is. De ez a fejlesztést szolgálja, így ezzel gyarapodik, va­gyonosabb lesz a város, gyakorlati­lag a város tőkéjének jobbítása. Halmai Gáborné a kistérségi tár­sulás jelentőségét említette, példa­ként említve, hogy Szekszárd város A Foglalkozáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium központi pályázatot irt ki a munkahelyteremtő beruházások tá­mogatására. Összesen 4 milliárd fo­rintos keretet oszt szét a jelentkezők között. A vissza nem térítendő támo­gatás szeptember 30-ig igényelhető. A program célja, új munkahe­lyek létrehozásának ösztönzése, a tartós foglalkoztatottság biztosítá­sa. Dr. Brebán Valéria, a Tolna Me­gyei Munkaügyi Központ igazgató­ja elmondta: a pályázaton részt ve­hetnek a belföldi székhelyű gazda­sági és közhasznú társaságok, szö­vetkezetek és egyéni vállalkozások. Az újonnan alakult cégeket is tá­mogatja, gyakorlatilag mindenkit, aki munkahelyeket teremt. Az elbí­rálás során előnyben részesülnek azok a pályázók, akik minél na­gyobb arányban nyilvántartott munkanélküliek, közülük is minél több tartósan munkanélküli sze­mélyeket, pályakezdőket, megvál­egymaga nem építhet kerékpár utat. A Sárközben építendő ilyen utat a többi településsel közösen le­het elkészíteni. Megköszönte a város legnagyobb adózóinak azt is, hogy a művelő­dés, a kultúra érdekében is sok ál­dozatot hoznak, ez is a várost gya­rapítja, jó hírét növeli. Kérte a részt­vevőket, segítsék ötleteikkel is a ve­zetést. A résztvevők is beszéltek gondja­ikról, főleg azokról, amik ha meg­szűnnének, mindenkinek hasznára válnának. Például, hogy vissza ké­ne fordítani azt a tendenciát, ami­nek folytán a pénzintézetek köz­pontjai mind kivonultak a városból, ami miatt komolyabb ügyekben nem lehet Szekszárdon dönteni. Koller Ferenc, a tejipar elnök vezér­igazgatója többek között azt helyte­lenítette, hogy megvonták tőlük a lehetőséget, hogy adójuk 5 százalé­káig eldönthessék, mire fordítsa azt a város. S a többiek nevében is arra kérte a politikusokat, tekintsék őket azzal is jobban partnernek, hogy törődnek velük. Például érte­sítést kapnak az őket érintő városi döntésekről vagy, s itt már a Sap­hard-programot kritizálta, ha ott mulasztanak, legalább pár sorban jelezzék, hogy nem feledkeztek meg teljesen a határidőről. Frei Ist­ván, a Metraco igazgatója felhívta a figyelmet a cégek alapítványaira, például arra, amivel ők segítik a hátrányos helyzetűeket. A barátságos beszélgetésekkel folytatódó találkozó azt is bizonyí­totta, a külföldi cégek vezetői is ma­gukénak érzik Szekszárdot. - szi­tázott munkaképességűeket alkal­maznak. A megpályázható pénz­összeg a felvett új munkaerő szo­ciális helyzetétől függ. Egy munká­ba álló után, ha az eddig is dolgo­zott, 1 millió forint igényelhető. Ha tartós munkanélkülit alkalmaz a munkaadó, akkor maximum, 1,2 millió forint, ha pedig tartósan munkanélküli vagy megváltozott munkaképességű dolgozót vesz fel valaki, ráadásul egy hátrányos gaz­dasági helyzetű térségből, akkor a felső értéket, az 1,4 millió forintot is megkaphatja a személyek után. A pályázat benyújtásának határide­je 2003. szeptember 30-a. A befoga­dott pályázatok támogatásáról a munkaügyi központ javaslata alap­ján, államigazgatási eljárás kereté­ben a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter dönt. A pá­lyázat részleteiről a Tolna Megyei Munkaügyi Központban adnak bő­vebb felvilágosítást. M.M. , SZEKSZÁRDI 2003. FEBRUÁR 23. VAlSARNAJP A város és legnagyobb adózói Autóbuszöböl létesült Egymillió forint jár egy munkahely teremtésért

Next

/
Thumbnails
Contents