Szekszárdi Vasárnap 2003 (13. évfolyam, 1-44. szám)

2003-02-23 / 7. szám

SZEKSZÁRDI YASARNAP 2003. FEBRUÁR 23. EU-CSATLAKOZAS ELŐTT Kommunikációs stratégia készült Elkészült Szekszárd európai uniós csatlakozással összefüggő kommunikációs stratégiája, amely több, mint száz városi intézmény és szervezet bevonásával, a lakosság integrációra való felkészítését szolgálja. Az alkotók csütörtökön, Szekszárdon tartott sajtótájékoztatóján elhangzott: a program megvalósítása várhatóan 5 millió forintba kerül majd. Halmai Gábomé alpolgármester elmondta: a stratégia alapja az a pályázat, melyet az EU Kommunikációs Közalapítvány felhívására az önkormányzat marketing és kommunikációs kabinetje készített. A cél, hogy a város lakosai a következő hetekben választ kapjanak a számukra még nyitott kérdésekre, és április 12-én tudatosan, örömmel mondjanak igent Magyarország integrációjára. Pócs Margit, a marketing és kommunikációs kabinet vezetője beszámolt arról, hogy a helyi sajátosságokra épülő, nyolc pontból álló stratégia megvalósításában több, mint száz városi intézmény és szervezet jelezte részvételét. Az állami fenntartású általános és középiskolák, továbbá művelődési intézmények, civil szervezetek, sportegyesületek március 15-től több tucat tájékoztatót, kulturális és sportprogramot szerveznek, melyben uniós témájú tanácskozások éppúgy helyet kapnak, mint kiállítások vagy gyermekvetélkedők. A rendezvények résztvevői megismerkedhetnek az EU tagországaival, az ott élő családosok és gyermekek helyzetével, a különböző népek gasztronómiájával. Ezenkívül jelen lehetnek többek között egy Európa-fa ültetésénél, továbbá a programsorozat zárásaként április 12-én egy zenés-táncos városi örömünnepen is. A stratégia készítői nagy hangsúlyt fektetnek az iskolás korú fiatalok, valamint a szociális, egészségügyi intézményekben dolgozók programba való bevonására, mert reményeik szerint rajtuk keresztül a társadalom nehezebben elérhető rétegeit is sikerül megszólítani. Pócs Margit hozzátette: fontosnak tartják, hogy a március 15-i rendezvényeket már a közelgő integráció jegyében bonyolítsák le, a város pedig csatlakozzon az országosan meghirdetett hozományprogramhoz, valamint az Európa emlékkönyv megnyitásához. Szekszárd önkormányzata szeretné, ha különböző szervezetek és a lakosság a város nevezetességei, kulturális öröksége figyelembe vételével javaslatokat tennének arra, a megyeszékhelyről hozományként kik vagy mik járulhatnának hozzá az európai kultúra gazdagításához. Ezzel kapcsolatban már több javaslat is érkezett. Voltak, aki iskolai kórusokat, mások neves szekszárdi borászokat jelöltek meg, a végleges listáról azonban a közgyűlés dönt. Pócs Margit reményét fejezte ki, hogy az Európa emlékkönyvben kézjegyükkel minél többen tesznek hitet csatlakozáspárti elkötelezettségükről. A könyv állandó helye a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodája lesz, ahol hétköznaponként 8-16 óra között mindenki hozzáférhet. A sajtótájékoztatón elhangzott: egyelőre nincsenek adatok arról, hogy a szekszárdiak mennyire tájékozottak EU ügyekben, és miként döntenének, ha most kellene szavazni. Szóba került az is, hogy a közalapítvány legfeljebb 7 millió forinttal támogatja a megyei jogú városok és megyék EU-kommunikációs pályázatait, melyhez önkormányzati részről ugyanennyit kell előteremteni. Szekszárd szűkös költségvetése miatt összesen 5g millió forintot szánhat a stratégi™ megvalósítására, a pénz felét pedig a közalapítványtól várja. A. Z Megalakult a Civil Kerekasztal Megalakult Szekszárdon a Civil Kerekasztal, melynek ötvennyolc szervezet lett a tagja. A cél, hogy az önkormányzat legitim partnereként hatékonyan képviseljék a civil szféra érdekeit. A tanácskozáson félszáz szekszárdi civil szervezet képviselője mellett szép számmal voltak érdeklődők más településekről is. Először Réger Balázs, a szekszárdi Civil Ház programvezetője beszélt arról, hogyan kezdődött a kerekasztal szervezése, majd Halmai Gáborné, a város alpolgármestere, országgyűlési képviselő elmondta, évekkel ezelőtt indult a folyamat, aminek során az állam egy keretszerződést dolgozott ki a civil szervezetekkel való együttműködésről, a munkamegosztás formáiról. Ez a Nemzeti Civil Stratégia, mely szól az alapelvekről. Idén már az Országgyűlés a költségvetés tárgyalásakor úgy döntött, hogy a társadalmi szervezeteknek szánt összegről egyeztet a civilek érdekképviseletével. Ez lesz a Nemzeti Civil Alapprogram. Most még a Miniszterelnöki Hivatalnál van az idei összeg, aminek elosztásáról egy társadalmi zsűri dönt, de később ezt felváltja egy civil kuratórium. Ehhez csatlakozhat majd a szekszárdi kerekasztal is, hiszen delegálhat tagokat a regionális és az országos szervezetekbe. Ezt követően a résztvevők a lehetőségekről és feladatokról tárgyaltak. Megállapodtak abban, hogy a szekszárdi székhelyű és a városban működő civil szervezetek valamennyien a kerekasztal tagjai legyenek. A szervezet elnöke Heim Károly (Nagycsaládosok Egyesülete), alelnöke Illés Tamás (Vállalkozói Szalon), titkára pedig Jóföldi Gabriella (Tolnatáji Szövetség) lett. A nyolcfős ügyvezető testület további tagjaivá Gergely Pétert, Kutas Sándort, Leposa Dezsőt, Nagy Gáspárnét és Sárvári Jánost választották. Feladatuk a civil szervezetek által megfogalmazott vélemények továbbítása, az őket érintő döntések, és azok végrehajtásának ellenőrzése. A programban szerepel, hogy a következő ciklusban külső szakértőket delegáljanak a városi közgyűlés bizottságaiba. így a kerekasztal legitim partnere lesz a város életét alakító közgyűlésnek. Emellett az új szervezet fóruma lehet az egymás mellett, egymástól függetlenül, sőt esetenként egymástól elszigetelten működő civil szervezeteknek. Elhangzott a javaslat, találkozzanak gyakrabban, rendszeresen, alakítsanak szekciókat, ez, egyebek közt a különféle pályázatokon való együttes, és így eredményesebb részvételt is lehetővé teszi. Valami elkezdődött. A folytatás már a megalakításban résztvevőkön múlik. - sz l Uniós szkepticizmus a MIÉP-nél A magyar kormány nem más, mint bábu. Nincs döntési helyzetben, már ami az európai uniós csatlakozásunkat illeti - legalábbis a kormánypártok közül kiszorult Magyar Igazság és Élet Pártja politikusainak ez a véleménye. A tájékoztatásban az információáramlás csak látszólagos, hiszen a hátrányokról ez idáig nem esett szó - hangzott el mindez a MIÉP politikusainak, Fördős Attila Pest megyei elnök és Csurka Endre frakcióvezető előadásában a Művészetek Házában. A MIÉP tizenkilenc pontban taglalja, miért nem szabad az április 12-i népszavazáson az uniós csatlakozásunk, mellé helyezni az X-et. Az egyik kardinális kérdésnek a magyar mezőgazdaság jövőjét tekintik. A külföldiek számára megengedett földbérlet a magyar termelőket tönkre fogjá tenni és a paraszt zsellér lesz saját földjén. Nem beszélve arról, hogy a közvetlen mezőgazdasági támogatásokat és a szegényes kvótákat idegenek használják majd. Csurka Endre, a MIÉP frakcióvezetője az unióba való belépésünk utáni munkahelykérdésről a következőket mondta: - A kiskereskedők, iparosok, fuvarozók - a verseny korlátlan szabadsága és esélyegyenlőtlensége miatt - kiszorulnak a hazai piacról. Akár milliók is munkanélkülivé válhatnak 2004 után. Éppen ezért mi úgy gondoljuk, hogy most nem alkalmas az időpont a csatlakozáshoz. É A MIÉP nem akarja uniós tagsá^ gunkat akkor sem, amikor az EU vezető hatalmai, az olajvállalatok fogságában, az USA-nak alávetve mindent megtesznek az Irak elleni háború kirobbantásáért. Magyarország 2004-től csak tovább növelné Amerika hűbéreseinek számát. A frakcióvezető az uniós kézben levő televíziós kereskedelmi csatornákat is az Európához való kötődési szándékunktól való elrettentés példájaként emlegette, hiszen ha a tömegkultúra terjesztése ilyen mértékben süllyed tovább, akkor a hagyományaink végképp az enyészeté válnak. - Ha az Európai Uniós csatlakozás kérdésköre lekerülne egy időre a napirendről, és a magyar politika azzal foglalkozna, ami a feladata, akkor még megállítható lenne ez a folyamat - érvelt Csuka Endre azon gondolattal szemben, hogy ez a folyamat független az uniós tagságuktól.